Magyar Könyvszemle, 2001 (117. évfolyam, 1-4. szám)
TANULMÁNYOK - Gerics József–Ladányi Erzsébet: Szent László „csodás” tettei krónikáinkban 20
Szent László „ csodás" tettei krónikáinkban 21 A László-legendának az a mondata tanúskodik a Gergely-levél szövegének hatásáról, amely szerint László „a hatalom, avagy a méltóság becsvágya nélkül, a világi dolgok bármely megkívánása nélkül (sine potestatis aut honoris ambitione, sine qualibet rerum secularium cupiditate)" fogadta el az ország kormányzását. Ennek az egyetemes egyházkormányzati elveket is fejtegető levélnek a magyarországi ismertsége azért nagyon fontos, mert szinte kezeskedik a kifejezetten hazai vonatkozású Gergely-leveleknek az itteni legenda- és krónikaszerzők előtt ismert voltáról is. Itt a pápának Gézához és Salamonhoz írt leveleire gondolunk. A Gézához küldött leveleiben Gergely így adta elő nézeteit: „Mivel (Magyarországot) atyádfia (Salamon) a német királytól nyerte el bitorlással, nem pedig a római pápától, hatalmának, amint hisszük, Isten ítélete vetett véget" (1075. március 23.), majd: „... A király (Salamon) Szent Péter apostolfejedelem dicső uralmának megvetésével, ... alávetette magát a német királynak (subdidtitae Teutonico regi) és árnyékkirály nevét kapta. Az Úr azonban előre látva (apostolai) fejedelmének okozott sérelmet, az ország feletti hatalmat ítéletével vád ruházta át (potestatem regni suo ad te iudicio transtulit). Ekként (Salamon) szentségtörő bitorlással fosztotta meg magát (a se sacrilega usurpatione privavit) az esetleges jogtól, ha korábban volt neki valami ilyen a királyi hatalom birtoklásához (si quid in obtinendo regno iuris prius habuit)". (1075. április 7.) Salamonhoz írt levelében azt fejtegette Gergely, hogy Magyarország István király felajánló cselekménye és III. Henrik császár Szent Péter tiszteletére való hódítása alapján az apostolok fejedelmének a tulajdona (proprium). Gergely tehát felháborodva rótta meg Salamont, mert „Szent Péter jogát és hatalmát magadra nézve csorbítottad és elidegenítetted, amikor országát hűbérül elfogadtad a német királytól, amint hallottuk (eius regnum a rege Teutonicorum in benefícium, sicut audivimus, suscepisti) ... Jól tudod ... hogy nem fogsz soká uralkodni, ... ha nem ismered el ... hogy az ország jogara, amely a tied, az apostoli és nem a (német) királyi felség hűbére (sceptrum regni, quod tenes, ... apostolice, non regio magestatis benefícium)". (1074. október 28.) Az említett levelek magyarországi ismertsége és kedvezőtlen itteni fogadtatása érdekes magyarázatul szolgál egy sor feltűnő jelenségre a Géza-László-Salamon történet megörökítésénél. VII. Gergely a pápa egyetemes lelki joghatósága alapján világosan kimondta, hogy a Magyarország feletti uralmat Isten ítélete vitte át Salamonról Gézára, Salamon vétkeinek büntetéséül. Érdekes módon Gergelynek ezt a döntését a korszakkal foglalkozó középkori forrásaink rendre elhallgatják, vagy ellene fordulnak. A több évtizedes kutatás során kitűnt, hogy a Géza-Szent László-Sala- 2 A krónikarészlet: Scriptores rerum Hungaricarum... (röv. SRH). Edendo operi praesuit Emericus SZENTPÉTERY. Bp. 1937-1938.1. 404., a legendarészlet: SRH II. 518. 3 Das Register Gregors VIL (L. 1. jegyzet) 230., 218. és 145.