Magyar Könyvszemle, 2001 (117. évfolyam, 1-4. szám)
TANULMÁNYOK - Gerics József–Ladányi Erzsébet: Szent László „csodás” tettei krónikáinkban 20
22 Gerics József- Ladányi Erzsébet mon történetet előadó krónikaelbeszélés két ellentétes felfogású munka összeolvasztásából keletkezett. Az egyik, az idoneista, helyesnek tartja, a másik, a legitimista, törvénytelennek minősíti Salamon megfosztását a tróntól. Kifejezetten szembeszáll Gergely leveleinek tartalmával az a krónikaszöveg, amelyben Géza bűnösnek vallja magát a törvényesen megkoronázott király uralmának kézbevételéért, s amely szerint Lászlónak nem volt törvényes joga Salamonnal szemben, és csak de facto cselekedett ellenében, nem de iure. A László-legenda szerint ha Géza „nem a közte és Salamon király közt való rokoni viszály idején halt volna meg, akkor már régen a szentség érdemével és dicsőségével nyilvánosan felékesítve ragyogna". Álláspontjuk alapján jól érthető, hogy Gergely ítéletét figyelmen kívül hagyják. Annál különösebbnek látszik a Salamon trónfosztását jogosnak tekintő szövegek eljárása. A mogyoródi csatáról szóló krónikarész szerint „a hercegek egy reggel tanácskozás végett lóháton azon a helyen voltak, ahol most Szent Péter apostol kőkápolnája van, ... Szent László ... égi látomást látott, és azt mondotta ... Géza hercegnek: ‹Láttál valamit?› Ő azt felelte: ›Semmit.› Akkor Szent László hozzáfűzte: ‚... az Úr angyala leszállt a mennyből, arany koronát hozván a kezében s azt a fejedre tette (portans coronam auream in manu sua et impressit capitituo), ezért bizonyos vagyok benne, hogy a győzelem a mienk lesz, és Salamon legyőzve, száműzöttként fog menekülni az országból. Az Úr pedig az országot és a koronát neked fogja átadni. (Unde certus sum, quod nobis Victoria donabitur et Salamon exul fugiet debellatus extra regnum. Regnum vero et Corona tibi tradetur a Domino.) Géza azt mondta neki: "ha az Úristen velünk lesz és megoltalmaz minket ellenségünktől, és ez a látomás beteljesedik, itt ezen a helyen egyházat építek az ő anyja, a legszentebb Szűz Mária tiszteletére." Ennek az elbeszélésnek a Gergely-levéllel közös eleme: a pápa szerint „az Úr ... az ország feletti hatalmat ítéletével rád ruházta át". László látomásmagyarázata szerint: „Az Úr ... az országot és a koronát neked fogja átadni." A krónika ebben a mondatban a hagyományos terminológiának megfelelően, a Szent Ist- 4 A 130. krónikafejezet szerint Géza a szekszárdi templomban karácsonykor a mise után a főpapok jelenlétében arcra borulva, könnyek közt „azt mondta, hogy vétkezett, mert elfoglalta a törvényesen megkoronázott király (legitime coronati regis) regnumát, s megígérte, hogy a regnumot vissza fogja adni Salamonnak szilárd békével". SRH I. 403. A szintén legitimista beállítottságú 133. krónikafejezet szerint „László király ... legfőként az igazságosság késztetésére (maxime iustitia compellente), mert törvényes joga (ius legittimum) Lászlónak vele (Salamonnal) szemben nem volt, hanem mindent pusztán ‹ex factos tett, nem pedig ›de iure› ... kibékült Salamonnal". SRH I. 407. - A László-legenda Géza kanonizálásának elmaradásáról. SRH II. 515. - A két ellentétes felfogású krónikás működésének megállapítása és a László-legendához való viszony: GERICS József: Legkorábbi gestaszerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. Bp. 1961. 88-112. Szorosan kapcsolódik a kérdéshez: GERICS József - LADÁNYI Erzsébet: Gesta és legenda a krónikában: a Gesta Ladislai regis. in Magyar Könyvszemle 1996. 273-281. 5 SRH I. 388. A váci egyházalapítás történetének elemzése: GERICS József: Krónikáink szerepe a középkori jogéletben. (A váci egyházalapítás krónikás hagyományának kritikájához.) , Levéltári Közlemények 1962. 3-12.