Magyar Könyvszemle, 2008 (124. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bálint Gábor: A Müller-család a könyvszakmában (A Nova kiadó előzményei)

Közlemények Müller Dávid (1867. december 16-1945. december 27.) A családban ő a legkisebb fiú, Kellér leírása szerint „alacsony termetű, sörtehajú mokány” ember volt. Kereskedelmi iskolát végzett, de érettségije valószínűleg nem volt. 1884 végén belépett a Nem­zeti Torna Egyesületbe, de az országos hírnevet már egy másik sportklubban szerzi meg. 1888 novemberében alapítótagja lesz a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) egyesületnek. Megkapja a Ma­gyarország örökös viadala címet, ami azt jelenti, hogy háromszor egymás után megnyerte a Palicson rendezett­­ nem­ hivatalos magyar bajnokságnak számító - tornászversenyt. Ezenkívül több tucat érmet nyert, nemcsak tornában, hanem futásban, úszásban, és kerékpározásban is.15 Dicsőségének tetőpontján éri a számára legnagyobb kitüntetés: Stróbl Alajos róla mintázza meg a­­ ma a Magyar Nemzeti Múzeum előtt látható - Arany János-szobor egyik mellékalakját, Toldi Miklóst.16 1896-ban visszavonult az aktív versenyzéstől és az Andrássy út 32 alatti üzletének 17 szentel­hette idejét, amely 1894 óta volt a tulajdonában. Stemmer Ödön 1895-ben antikváriusként említi, de hozzáteszi, hogy „a bizonyára jövedelmezőbb biciklikkel is foglalkozott”,18 pl. az MTK kerék­párosai már az ő gépein versenyeztek. Kellér is megemlíti, hogy „nemcsak könyveket árusítottak, hanem korcsolyát, biciklit, festményt és még sok egyebet. Aztán maradt csak a könyv, az egyéb holmi lekerült a pincébe.”19 Gál György Sándor is hasonlóan írja le az üzletet, hozzátéve, hogy Rejtő Jenő számára „ez a könyvesbolt jelentette a Szajna-partot”, ahol kedvére böngészhetett. A le­genda szerint az öreg Müller az üzlet gázcsövén bemutatott tornászmutatványokkal kápráztatta el a sportokért különösen lelkesedő Rejtőt.20 Kellér két történetet mesél el róla. Az egyik szerint Müller minden délben a könyvesboltból nyíló kis irodában ebédelt, méghozzá „mint az egyszerű emberek, csak úgy parasztosan, lábasból”, s ami­kor ezt az egyik szerző véletlenül meglátta „egy életre elvágta magát” a kiadójánál... A másik történetben az általa kiadott operett 21 rendezőjét, Szabolcs Ernőt 22­23 figyelmeztette a próbán, hogy hatásosabb lenne, ha a primadonna estélyi ruhában lépne a színpadra - nem tudván ugyanis, hogy egyszerűen a ruhaszalon nem küldte még el a ruhát. Az előadáson viszont elégedetten állapította meg, hogy megfogadták a tanácsát...22 Ahogy Kellér írja, halála előtt pár nappal még láthatták körözni a városligeti jégpályán. Nek­rológként a következő rövid cikk jelent meg róla a Corvinában: „A Nova Irodalmi Intézet alapítója, a könyvesszakma egyik öreg és lelkes harcosa eltávozott körünkből. Az ép testben ép lélek közmondásnak megtestesítője. A sport- 15 A Magyar Testgyakorlók Köre története, 1888-1913. Összeállította Fodor Henrik. Bp. 1913. 16 Más források szerint viszont Toldi modellje Pekár Gyula író volt. 17 Az Andrássy útnak ez a része frekventált hely volt könyves szempontból. Stemmer még két antikváriust említ errefelé, de itt volt (a 21. szám alatt) a Lampel-Wodianer cég székhelye, illetve a Singer és Wolfneré is (Andrássy út 10, majd 16.) 18 Stemmer Ödön: i. m. 18. 19 Kell­ér Dezső: no. 20 Gál György Sándor: Honthy Hanna. Bp. 1973. 433-434. Gál (akinek apja egyébként a Singer és Wolfnernél dolgozott) valóban ismerte az üzletet, önéletrajzi művében leírja, hogy mindig „Müller bácsitól” szerezte be a korcsolyáit, lásd: Gál György Sándor: Atlantisz harangjai. Bp. 1982. 194. 21 A 3:1 a szerelem javára című operett szövegét Szilágyi László és Kellér Dezső írta, tehát tanúja lehetett ennek a kis jelenetnek. A bemutató 1936. december 18-án zajlott, a kiadás joga pedig valóban a Nováé volt. 1.: Színházi Élet 1937. 9 sz. 111. 22 Szintén könyves család sarja: apja Singer Sándor, a Singer és Wolfner cég egyik alapítója. 23 Kellér Dezső: i. m. 145-147.

Next