Magyar Könyvszemle, 2009 (125. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Kerepeszki Róbert: Az egyetemi bajtársi egyesületek sajtója a Horthy-korszakban
Az egyetemi bajtársi egyesületek sajtója a Horthy-korszakban 459 alapjuk ezeknek is közös volt: a keresztény-nemzeti gondolat, amiből a militarista, antiszemita és irredenta arculatuk adódott, melyek hangsúlya és éle azonban már eltéréseket mutatott. Az egyetemi bajtársi szervezetek fontos helyet foglaltak el a két világháború közötti időszak korosztályos ifjúsági mozgalmai, mint a cserkészet vagy a levente-intézmény, de a társadalmi egyesületek, mint az EME mellett a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE), Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetség (MANSZ), Egyesült Keresztény Nemzeti Liga mellett is. E nagy egyetemi bajtársi szövetségek között a Turul tett szert a legnagyobb szerepre és befolyásra egyrészt azért, mert nem korlátozódott egyetlen felsőoktatási intézmény hallgatóira, mint a Hungária, nem csak egy felekezethez tartozók lehettek tagjai, sőt felekezeten felüliséget hirdetett, ellentétben az Emericanával, és kormányzóim szabad királyválasztó álláspontot képviselt, ami kétségkívül népszerűbb volt a fiatalság körében, mint a Szent István Bajtársi Egyesület nyíltan vállalt Habsburg-pártisága. De emelte a Turul jelentőségét az a tény is, hogy rendkívül erős befolyással bírt az egyetemi ifjúság más típusú, hagyományos, „kebelbeli” szervezeteiben, így a különböző segélyegyletekben, vallásos egyesületekben és a diákság életének hagyományos, háború előtti színterét jelentő egyetemi körökben, mivel ezeknek a vezető pozícióit szintén Turul-bajtársak töltötték be. A dinamikus önszerveződés mellett a jobboldali radikális, keresztény-nemzeti értelmiségi fiatalok számára fontos volt az is, hogy nézeteiket, a társadalmi-politikai problémákról alkotott véleményüket propagálják, és formálják az eljövendő generációk világképét, illetve mentalitását. Ebben természetesen kulcsszerep hárult a sajtóra, elsősorban a bajtársi egyesületek diáklapjaira." Nem véletlen, hogy a korszak legjelentősebb egyetemi bajtársi egyesületében, a Turul Szövetségben külön sajtó- és propaganda ügyosztály működött, csakúgy, mint a jobb- 10 10 Az említett szervezetekről lásd Dósa Rudolfné idézett könyve mellett lásd Zinner Tibor: Az ébredők fénykora 1919-1923. Bp. 1989. Akadémiai., Uő.: Adatok a szélsőjobboldali egyesületek megalakulásának körülményeihez. Történelmi Szemle 1979. 3-4. sz. 562-576. 11 A két világháború közötti sajtóról szóló munkák (a Viczián János által összeállított bibliográfiát nem számítva, lásd VICZIÁN János: A magyar egyetemi és főiskolai diáklapok bibliográfiája 1857- 1972. Bp. 1978. Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont) egyáltalán nem vagy csak nagyon kevéssé érintették eddig az ifjúsági egyesületek és bajtársi szövetségek lapjaival. A korszak szélsőjobboldali sajtójával legújabban Paksa Rudolf foglalkozott, aki adatbázisába - teljesen jogosan - már beemelte a különböző egyetemi bajtársi szervezetek lapjait is. 2008 júniusában az ELTE ,,»Megy-e előre fajzatom« avagy Kandeláberek a magyarság útján a 19-20. században” című doktori konferenciáján tartott a témáról előadást „A magyarországi szélsőjobboldali sajtó a Horthy-kor második felében” címmel, és ehelyütt is szeretnék köszönetet mondani azért, hogy munkáját a tanulmány megírásához a rendelkezésemre bocsátotta. A két világháború közötti sajtótörténethez lásd még Major Róbert: 25 év ellenforradalmi sajtó 1919-1944. Bp. 1945. Cserépfalvi. Márkus László: A legújabbkori magyar sajtótörténetírás módszertanáról, különös tekintettel az 1919-1944 közötti magyar sajtó történetére. Századok 1979. 5. sz. 884—902.; Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok... A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Bp. 2007. Osiris.