Magyar Könyvszemle, 2009 (125. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Kerepeszki Róbert: Az egyetemi bajtársi egyesületek sajtója a Horthy-korszakban
Az egyetemi bajtársi egyesületek sajtója a Horthy-korszakban 461 között találjuk Antal Istvánt, aki az 1920-as évek egyik legtermékenyebb ifjúsági publicistája volt. Politikai orientációja kétségtelenül a fajvédőkhöz kötődött, sőt tagja is lett a Gömbös által 1924-ben megalakított, de rövid életű Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártnak. Antal írásain egyértelműen tükröződött a „szegedi” gondolat hatása, nem véletlenül, hiszen miután az épp általa vezetett Piros- Fehér-Zöld Blokk a kommunista Tanácsköztársaság miatt végleg megszűnt, ő is a szegedi ellenforradalmi szervezkedések aktív résztvevőjévé vált, ahol kapcsolatainak nagy része, így a Gömbössel való ismeretsége is kialakult. Antal a diáklapok és más folyóiratok (például a konzervatív Magyar Szemle) mellett a fajvédők orgánumának számító Szózatban is publikált. Ezekből következően nem meglepő, hogy később, az 1930-as években a Gömbös-kormány sajtófőnöke, később propaganda-miniszter lett.14 Antal István mellett több más fiatal, agilis jobboldali radikális értelmiségi bontogatta szárnyait, tanulta a politizálást, illetve a közéleti publicisztikát az Ipar Szava körében. A lap szerkesztői és legaktívabb szerzői közé tartozott Mikecz Ödön és Bornemisza Géza is. Mikecz ekkor a keresztény-nemzeti egyetemi ifjúság csúcsszervezetének induló Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének (MEFHOSZ) alapító tagja volt, később, az 1930-as években igazságügyi államtitkár, majd miniszter lett, aki az első zsidótörvény előkészítésében vállalt aktív szerepet. Az Ifjak Szava egyik legtermékenyebb szerzője volt, többek között ő szorgalmazta elsőként a lapban és a MEFHOSZ gyűlésein is, hogy az ifjúság szervezzen egyetemi munkaszázadokat, amelyek „katonai fegyelemhez hasonló munkafegyelemmel” segédkezhettek volna az ország újjáépítésében, elsősorban a mezőgazdaságban, az ipari és erdőüzemekben, illetve az útépítéseknél,15 emellett ő fogalmazta meg legmarkánsabban - szintén ennek a sajtóorgánumnak a hasábjain- a jobboldali egyetemi ifjúság irredentizmussal kapcsolatos feladatait is.16 Antal Istvánhoz és Mikecz Ödönhöz hasonlóan fontos szerkesztői feladatokat látott el az Ifjak Szavánál Bornemisza Géza is, aki ekkor még műegyetemi hallga t. Életpályájáról legújabban lásd Gergely Jenő előszavát Antal emlékirataihoz. Gömbös Gyula hatalomra kerülése és kormányzása 1932-1936. Antal István sajtófőnök emlékiratai. Szerk. Gergely Jenő. Bp. 2004. Palatinus, 13-62. 15 Mikecz Ödön: Az egyetemi munkaszázadok. Ifjak Szava 1921. június 4. 4—6. 16 A következőket írta az Ipar Szava 1920. március 15-i számában: „Az ifjúság integritásvédő tevékenységének azonban nem szabad a konzerváló, defenzív cselekvés terén megmaradnia. Offenzíve is föl kell lépnie, szét kell tépnünk a hazugságoknak a magyarság körül mesterien szőtt hálóját, át kell törnünk a sötétség blokádját, amellyel jó szomszédaink körülvettek, barátokat kell csinálni mostani ellenségeinkből, föl kell világosítani félrevezetett nemzetiségeinket, hogy az ő érdekük is kívánja az ezeréves egység megmaradását. Erre az agitatív, felvilágosító munkára a békekötés után bő alkalma lesz az ifjúságnak. Azok a korlátozások, amelyek mostan szinte lehetetlenné teszik a külfölddel való összeköttetést, nem tarthatók fenn örökké, meg fog indulni az ifjúság vándorlása a külföldi egyetemekre s ezzel együtt meg kell indulni a külföldi egyetemi ifjúság körében a magyar ügy, a magyar igazság szervezett propagandájának. Arra kell már most minden erőnkkel törekedni, hogy minden magyar ifjú, aki külföldre megy tanulmányait folytatni, a területvédelem ügyének legyen a harcosa.” Mikecz Ödön: A területvédelem ügye és az ifjúság. Ifjak Szava 1920. március 15. 15—16.