Magyar Könyvszemle, 2009 (125. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Kerepeszki Róbert: Az egyetemi bajtársi egyesületek sajtója a Horthy-korszakban
Az egyetemi bajtársi egyesületek sajtója a Horthy-korszakban 467 mély problémákkal foglalkozó” Bajtárs szerkesztőit, és úgy vélte, hogy „az Új Vetés panaszolt cikkében csak az volt a hiba, hogy nem a Bajtársban jelent meg, elvégre ami abban van, az mind jó”.32 1933 szeptemberétől a Bajtárs szerkesztését Salló János vette át, aki a Turul sajtó- és propaganda ügyosztályának vezetője volt, és a szövetség radikálisabb szárnyához tartozott. A kortárs Shvoy Kálmán úgy jellemezte őt, hogy „fantaszta, tele politikai ambíciókkal, szélső irányzatú”, akit „egy államférfinak nem lett volna szabad komolyan venni”. 1936-ban önálló pártot alapított Nemzeti Front névvel, és szoros kapcsolatban állt a különböző nemzetiszocialista frakciókkal is. Az 1939-es választásokon az egyik ilyennel egyesülve Keresztény Nemzeti Szocialista Front - Nemzeti Front néven még önállóan indult el, és három mandátumot szerzett, ám 1940-re már teljesen beolvadt a Nyilaskeresztes Pártba.33 Nem meglepő, hogy Salló vezetése alatt a Bajtárs hangvétele is egyre inkább agresszívebb és radikálisabb lett. A lap az 1930-as évek közepétől kétheti rendszerességgel jelent meg, és egészen az 1942-ben történt megszűnéséig egyértelműen a jobboldali keresztény-nemzeti egyetemi ifjúság legjelentősebb szócsöve volt. A leggyakrabban megjelenő téma a különböző diákszociális kérdések mellett természetesen a numerus clausus és az antiszemitizmus volt. A lap a következőképpen foglalta össze az ezzel kapcsolatos állásfoglalását 1932 őszén: „Az ifjúságnak követelnie kell a zsidókérdésnek törvényhozási úton való megoldását, amelynek két módja van. Vagy a zsidóság egyenjogúsításának azonnali megszüntetését kell követelnünk, adójuk megduplázását, külön zsidó fejadó bevezetését”, vagy a „másik megoldási mód a numerus clausus törvények az emberi életnek valamennyi vonatkozására való szigorú alkalmazása.”34 A Turul antiszemitizmusának legjellemzőbb „tünete” a numerus clausus 1928-as módosítása után szinte évről évre megismétlődő diáktüntetések voltak.35 Érdekes módon a Bajtárs olykor nem bíztatta az ilyen megmozdulásokra a Turul-tagokat, sőt 1933 nyarán, a legelhúzódóbb tüntetések után a lap egyik cikkírója a következőképpen érvelt: 32 Új Vetés 1933. november, 7. 33 Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918-1945. S. a. rend., a bevezető szöveget írta, magyarázó jegyzetekkel ell. Perneki Mihály. Bp. 1983. Kossuth, 175.; Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták, 1935-1944. Bp. 1966. Kossuth, 75, 95-97. 34 Csak az segíthet... — Bajtárs 1932. szeptember-október, 16-18. 35 Az ilyen egyetemi diáktüntetésekre és mozgalmakra lásd SzÉCSÉNYI András: Lovagias ügy. Epizód az antiszemitizmus történetéhez az 1930-as években. Múlt és Jövő 2009. 1. sz. 133-138.; UÖ: „Hogy ki a magyar, azt mindig csak maguk a magyarok dönthetik el" - A Turul Szövetség a közgazdasági egyetemen 1941-ben. = Kommentár 2009. 3. sz. 69—78.; Kerepeszky Róbert: A numerus clausus 1928. évi módosításának hatása Debrecenben. = Múltunk 2005. 4. sz. 42-75.; Uő.: A zsidókérdés és az egyetemi bajtársi egyesületek a két világháború közötti Magyarországon. In: Tradíció és modernizáció Európában a XVIII-XX. században. Szerk.: Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor. Bp. 2008. Hungarovox, 224-237.