Magyar Könyvszemle, 2012 (128. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Lengyel András: A Hét álnevei (Regeszta az önleleplezésekről)
Közlemények Heti posta 1892: 160. Philadelphia. F. Janka. [...] 2. Semper név alatt utolsó időkben legtöbbször Kóbor Tamás írt. Nestor mindig Ambrus Zoltán.” Ravachol Budapesten 1892: 235. „Az első merénylet elárulta jelenlétét. Igenis Ravachol itt van, csakhogy itt a közönség félrevezetése czéljából a Plagiosippus nevet vette föl. Az első bomba elsült és a kiszemelt áldozatot annyira szétszaggatta, hogy legbensőbb barátai is alig ismernek rá. Csakhogy Plagiosippus nem egy személy, hanem fiatal és tudós emberek egész szövetkezete, akik az irodalomban uralkodó rendszerrel nincsenek megelégedve és el vannak szánva, hogy minden nagyfejü irodalmi kufárt légbe röpítenek és a nagyképű monopóliumot aláaknázzák. Ravachol-Plagiosippusék jelszava: Le a vaskalappal uraim!” Heti posta 1892.335. parkasd. B. Malvin és Adél úrhölgyeknek. [...] Lancelot név alatt néhányszor Munkácsy Kálmán fiatal novellista írt lapunkba, kinek most van sajtó alatt első nagyobb gyűjteménye. A másikat el nem árulhatjuk.” Heti posta 1892: 351. „Id hope is my lot. [...] A mi rendes fordítónk Fáy Béla úr, ki nemcsak tudással, de ambíczióval is teljesíti ebbeli hivatását. [...]” Heti posta 1892. 388. Budapest. Kiváncsi. Traveller egyik legrégebb munkatársa lapunknak és ha minden áron tudni akarja, nem más mint Szemere Attila, ugyanaz, aki A Hét által felvetett famosus Salonkérdésben úgy megdöngette Byzancz kapuit, hogy a horpadása ma is meglátszik.” Heti posta 1893: 159. Pepka. Semper , Kóbor Tamás. Hogy Kóbor Tamás kicsoda? Nos, mindenesetre valaki.” Heti posta 1893: 174-175. Pécs. 1. Az »Ismerlek szép maszk« czimü czikket Heltai Jenő írta. 2. Munkácsy Kálmán tudtunkkal nem rokona Munkácsy Mihálynak. 3. Ignotusz és Pató Pál azonosak és némi rokonságban állnak Tar Lőrincz úrral, ki bizonyosan jó ismerőse nagyságnak a »Toldi szerelméből«. Hogy mire való az álnév? Arra így rövidesen megfelelni nagyon bajos. Egy előnye mindenesetre van, az hogy az álnevek után nem kell külön adót fizetni.” Heltai hivatkozott írása „Reporter” aláírással jelent meg: 1893:85. Heti posta 1893: 190. „V... 1. A kávéházi cziklust legközelebb folytatjuk. 2. Robin , Ábrányi Emil.” Heti posta 1893: 190. „Nagy-Kanizsa. Ignotus köszöni szíves érdeklődését de incognitóját épen önnel szemben nem lebbenti meg. Fél, hogy elrontja illúzióit. Mit szólna ön, ha kitűnnék, hogy a poétáját például Schlesinger Mórnak híják?” Irodalom 1893: 226. „Celio, becsületes polgári nevén dr. Vásárhelyi Lajos, kinek finoman czizellált hol érzelmes, hol sarkaszikus lírai ömlengéseit mindig hálásan fogadták olvasóink és kitüntető figyelemmel az irodalom eljegyezte magának Sternthal Ella kisasszonyt, Steinthal Adolf úr, gyulavarsányi birtokos kiváló műveltségű, bájos leányát. Celio utolsó költeményében, mely tavaly szeptemberben A Hét-ben megjelent, Ádám apóval évelődött ilyenformán: »Ádám apó, a szerelem - Veled is - Üze fura vastag tréfát. - Minekk is szeretted Évát - Minek is?« Mi pedig saját verséből czitálván a fejére: »Hej mihamar utalért a Nemezis«, boldog kollégánknak teljes szívből gratulálunk.” Heti posta 1893. 275. „Nagyvárad, Melinda. Ignotusnak, legfiatalabb munkatársunknak valódi nevét, amelyre Nagysád annyira kíváncsi, nem publikálhatjuk, egyszerűen azért, mivel az aki e szerény álnévnek súlyt és tekintélyt szerzett, idegenkedik attól, hogy polgári nevét közhírré tegyük. Ezt az aversiót némileg érthetővé teszi az, hogy a kis Ignotusnak (mi magunk közt így hívjuk) az édesapja, a nagy Ignotus, akinek neve, ha a magyar publicistika történetét megírják, mindig ott fog tündökölni az elsők és legnagyobbak között, teljes életében megelégedett két kis csillagocskával és fényes, olykor egész Európát foglalkoztató czikkei alá sohasem bigygyesztette a nevét. A fiú sem akar jobb lenni az apjánál. Ignotus akar maradni és megelégszik azzal, hogy az olvasóközönség mohón olvassa az Ignotus aláírással megjelenő cikkeit, amelyekben az ő üde, fiatal lelkének színes röppentyűit eregeti. Több oldalról azt a kérdést intézik hozzánk, hogy vájjon az az Ignotus, aki azokat az érzelmes verseket írja lapunkban, azonos-e azzal a Pató Pállal, aki könyveket bírál