Magyar Könyvszemle, 2014 (130. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 3. szám - Dóbék Ágnes: Barkóczy Ferenc könyvtárának olasz nyelvű kötetei
Debék Ágnes nak gondolatával a világi kultúrát is támogatta. Ezek a tudományokat, könyvkiadást, magyar nyelvű irodalmat célzó rendelkezései a tudományos és az irodalmi életben is jelentős szerepet biztosítanak Barkóczynak. Az egri nyomda működése után Esztergomban is támogatta a helyi sajtó létrehozását. A nyomdák kiadványait a Magyarország bibliográfiája VI. és VIII. kötetének adatai alapján ellenőriztem. Az egri nyomda sikeres vállalkozásnak bizonyult: Barkóczy egri éveiből 1761-ig 126 nyomdatermék ismert, ezeknek nagy része aprónyomtatvány, de számos könyv is van közöttük. Esztergomban 1763- ban került ki az első kiadvány a nyomdából, majd az 1763-1765 közötti időszakban 17 mű - az egri évekhez képest jóval kevesebb - jelent meg. A Barkóczi püspöksége és érseksége alatt készült nyomdatermékek nagy része kulturális, illetve hitbeli ismeretterjesztő feladatokon túl az érseki reprezentációt is magával hordozza. Itt a művek előszavában, elöljáró beszédében a szerzők hálájuk jeléül, különböző módon Barkóczyt dicsőítik, mivel művük az ő költségén jelent meg. Könyvtárának jegyzékében megtalálható az összes, az általa alapított nyomdákban kiadott könyv, ezeknek azonban csak kis hányada maradt fenn az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár állományában. Az érseki könyvtár, mint a tudományos reprezentáció intézménye A nyomdák működése mellett gazdag könyvtára is, amely műveltségét, jártasságát hivatott bemutatni, 1761-ben Egerből Pozsonyba, majd onnan Esztergomba került. A kötetek egységes barna bőrkötésben, a Barkóczy-család aranyozott címerével díszítve maradtak fenn. A könyvtárjegyzék alapján sokat megtudhatunk Barkóczy érdeklődéséről és műveltségéről, pontosabban meghatározhatjuk helyét a korszak egyházi és világi áramlatai között. Entz Géza Barkóczy mecénási tevékenységének vizsgálatakor megemlítette gazdag könyvtárát is. Függelékben közölte a művészeti témájú könyvek, rézmetszetek, tervrajzok listáját. Kiemelte, hogy elődjéhez, Csáky Miklóséhoz hasonlítva Barkóczy könyvtára teljesen más képet mutat, hiszen a teológiai témájú könyvek mellett számos művészeti, építészeti és irodalmi könyv található abban.45 A Barkóczy-hagyatékban fennmaradt könyvtárjegyzéke alapján azonosítottam 2 Bitskhy István, Püspökök, írók, könyvtárak, Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban, Eger, Heves Múzeumi Szervezet, 1997, 51-88. Uö. Barkóczy Ferenc, az irodalmi mecénás , Irodalom és felvilágosodás, Tanulmányok, szerk. Szauder József, Tárnai Andor, Bp., Akadémiai Kiadó, 1974, 333-365. ’ Magyarország bibliográfiája VI, szerk. Markos Béla, Bp., Országos Széchényi Könyvtár, 1972. Magyarország bibliographiája Vili, szerk. V. Ecsedy Judit, Országos Széchényi Könyvtár, Bp., 1991. 4 Entz Géza, Barkóczy Ferenc gróf, a magyar barokk-kor nagy mecénása . Történetírás, 1939, 167-187; Függelék, 186-187. 5 Prímási Levéltár, Esztergom.