Magyar Könyvszemle, 2021 (137. évfolyam, 1-4. szám)
2021 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Bálint: Tassy Gáspár ismeretlen levele Melith Péterhez
82 Közlemények és az erdélyi fejedelmeknél is.12 A szolgálatból csak 1638-ban, öregségére és betegségére hivatkozva mentették fel.13 Halálának időpontja egyelőre ismeretlen, feltehetőleg az 1640-es évek második felére tehető. A levelünk címzettje, briberi Melith Péter jelentős egyénisége volt a felső-magyarországi katolikus elitnek. Családja ugyan horvátországi származású volt, de szülőföldjüket már a 16. század közepén elhagyták. Integrációjuk olyannyira sikeres volt, hogy a 16. század végén már a térségnek meghatározó tagjai között szerepeltek.14 Melith Péter fiatalságáról kevés információval rendelkezünk. Annyi biztosnak látszik, hogy jó udvari kapcsolatokkal rendelkezett, mivel előbb II. Mátyás, majd II. Ferdinánd királyok udvarában szolgált, mint asztalnok.15 A hozzá írott levelek alapján a kamarási (cubicularius) címet is viselte, majd bárói rangot kapott.16 Az udvari szolgálat után a katonai pályát választotta és a birtokaihoz közeli Kálló, majd Szatmár főkapitánya volt egészen 1643-ig. Szokoly Erzsébettel kötött házasságával sikerült családja pozícióit és kapcsolatait megerősítenie a felső-magyarországi katolikusok körében.17 Karrierje mellett viszonylag keveset tudunk műveltségéről. Annyi bizonyos, hogy családja az egyik legjelentősebb támogatója volt a felső-magyarországi katolikus reformnak.18 Gyermekeit is a térség két fontos iskolájában, Leleszen és a homonnai jezsuita kollégiumban neveltette, közülük a fiatalabbak Bécsben a jezsuitáknál folytatták tanulmányaikat.19 Emellett biztosan voltak katolikus alumnusai is. Erre enged következtetni, hogy rokonával, Nyáry Istvánnal közösen támogatta Eli Mihály római tanulmányait.20 A dolgozat alapjául szolgáló levél - tartalmát tekintve - rendkívül informatív. Kiderül belőle, hogy a két katolikus nemes úr jó viszonyt ápolt egymással. 1644-ben már mind a ketten idősnek számítottak, ráadásul a levél tanúsága szerint Melith Péter még betegeskedett is, amire Tassy Gáspár megpróbált vigaszt nyújtani. Misszilisünk fő témáját tekintve mégis egy izgalmas könyvküldés részleteiről tudósít bennünket. Tassy Gáspár írása ugyanis egy válasz Melith korábbi üzenetére. Két könyvét ajánlja és szeretné elküldeni a szabolcsi nemes úr számára. Mint ismert, Tassy Gáspár tartalmas pályája alatt több Esterházy Miklóshoz, 1638. november 7. ÖStA HKA HFU r. Nr. 135. Konv. 1628. november föl. 15-16. Tassy Gáspárt végül 1630-ban nevezték ki tanácsossá. II. Ferdinánd a Magyar Kamarához. 1630. május 26. ÖStA HKA HFU r. Nr. 141. Konv. 1630. május föl. 316-317. 12 Holl 1971, i. m. 100. 13 Az Udvari Kamara értesíti a Magyar Kamarát, hogy Tassy Gáspár helyére Usz Jánost nevezik ki a Szepesi Kamarához. 1638. augusztus 4. ÖStA HKA HFU r. Nr. 158. Konv. 1638. augusztus föl. 10-11. 14 Borbély 2020. i. m. 412. 15 Fazekas István, A Melith-fiúk bécsi tanulmányai 1630-1631 . Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére, szerk. Fodor Pál, Pálffy Géza, Tóth István György, Bp., MTATKI Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoportja, 2002, 140. 16 Melith Péter bárói diplomája nem ismert. Csupán a temetésén elmondott halotti beszéd említi báróságát. Vö. Lukcsics Pál, A Briberi Melith-család genealógiája , Turul, 44(1930), 97-98, itt: 98. 17 Borbély 2020, i. m. 42. 18 Galla Ferenc, Ferences misszionáriusok Magyarországon, a Királyságban és Erdélyben a 17-18. században, kiad. Fazekas István, Bp., Róma, PPKE, 2005, passim. 19 Fazekas 2002, i. m. passim. 20 Kovács Sándor Iván, Kulcsár Péter, Régi magyar írók és prédikátorok kiadatlan levelei III. Acta Universitatis Szegediensis - Acta Históriae Litterarum Hungaricarum, Tomus 9, Szeged, 1969, 95.