Magyar Közigazgatás, 1885 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1885-12-03 / 49. szám
49-dik szám. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1885. deczember 3. ott, ahol e tekintetben alapos kifogások merülnek fel, meghonosíttassék és fentartassék, meg fogja teremni a kívánt eredményeket. A törvény ezen rendelkezése ellen a legélesebb támadás azon indokból intéztetik, mintha ezáltal a főispánok felhatalmaztatnának az igazságszolgáltatásba való beavatkozásra, ami a bírói függetlenség sérelmét vonhatná maga után. Hát ez a felfogás — akár szándékos részakarat eredménye legyen az, akár jóhiszeműleg bocsáttatott világgá — egészen téves s meg nem állhat. A javaslat a főispánnak nem akart, de nem is akarhatott oly hatalmat adni kezébe, mely a bírót ítélkezési feladatában csak a legkisebb mértékben korlátozhatná és befolyásolhatná, s amely a bírónak, mint ilyennek függetlenségével szemben egy vagy más irányban érvényesülhessen, de igenis épen a fentebb előadottakra való tekintetből fel kellett a főispánt a bíróságokkal szemben is ruházni az igazságszolgáltatási administratió (és nem mint állíttatik a bíráskodás), felügyelésének és ellenőrzésének, ép úgy, mint más állami közigazgatási ágak ellenőrzésének és felügyelésének jogával, s aki csak a legközelebbi múltba visszatekint, s emlékébe hozza a központi igazságügyi kormányzat részéről, saját kiküldött közegei által az ország több bíróságánál eszközöltetett helyszíni vizsgálatokat, melyeket a némely bíróságok administratiójában elharapódzott nagymérvű rendetlenségek, a jog- és igazságkereső honpolgárok sokszor orvosolhatatlan megkárosításával járt szabálytalanságok, s néha éveken át felfedezetlenül maradt visszaélések tettek szükségessé, aki be fogja ismerni azt, hogy igazságszolgáltatásunk jó és kielégítő voltának, az, hogy a bíró függetlenül és igazságosan ítéljen, nem az egyetlen feltétele, hanem ezen kívül azt, hogy az igazságos ítélet a kellő gyorsasággal meghozassák és végrehajtassák, egy jogállamban úgy az egyesek, mint az állam összeségének érdekei megkövetelik, az mondjuk, csak helyeselni fogja azt, ha az igazságügyi kormányzat az igazságszolgáltatási administratióval szemben őt megillető ellenőrzési jogát részben vagy egészben, s a kívánt sikert biztosító állandó rendszerességgel, megbízottja a főispán által gyakoroltatja. De ezen kívül, ezen annyira per horrescali intézkedése a javaslatnak nem is új intézkedés, hanem egy már létezett s állandó gyakorlatban volt törvényes rendelkezésnek a municipális törvény keretébe tett beillesztése. Ugyanis a bírák és a bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871 : VIII. t.-cz. 5. §-a szóról-szóra ezt mondja: 110 felsége legfőbb felügyeleti joga, melynél fogva felelős igazságügyminisztere által a bíróságok pontos és szabályszerű ügykezelése fölött őrködik, e részben a tapasztalt hiányok orvoslásáról gondoskodik, az igazságügy általános érdekében, vagy egyes panaszok esetében a szükséges adatok felterjesztését elrendeli, a visszaélések megvizsgálása és megtorlása iránt intézkedik, jövőre is érintetlenül marad. Íme tehát a törvény világosan fentartja az igazságügyi administratióval szemben, az ő felsége nevében gyakorolt végrehajtó hatalomnak főfelügyeleti és ellenőrzési jogát, s ezen az a körülmény miatt, hogy a törvényben biztosított eme jogát a kormány nem esetről-esetre, hanem állandóan és rendszeresen, és nem miniszteri tisztviselők, hanem az illető törvényhatóság főispánja által gyakoroltatja, oly lényeges változást, melynél fogva a bírói függetlenség lenne megtámadottnak tekinthető, csakis azok látnak, vagy akarnak látni, akik a bíróságokat államnak kívánják tekinteni az államban, kik a biró szükséges függetlenségét, a nemcsak nem szükséges, hanem következményeiben végzetessé válható birói omnipotentiával összetévesztik, s akik végül a birói függetlenséget nemcsak az ítélethozatalban, hanem, ami sem ezelőtt helyt nem foghatott, és sem ezután helyt foghatni nem fog, a bíróságok ügykezelésében, administratiójában is ne nyúlj hozzám virágoknak kívánják tekinteni. Legyen az igazságszolgáltatási administratió gyors, pontos, rendes és lelkiismeretes, és el fog esni alapja annak, hogy a kormány, illetőleg ennek megbízásából a főispán, ellenőrzési és felügyeleti jogát gyakorolja, ahol pedig lesz mit felügyelni és ellenőrizni, ott szívesen látjuk és üdvözöljük a főispánok éber felügyeletét és ellenőrzését. A községi törvény módosítása. 1. (2.) Mióta a községi törvénynek a kormány által célba vett módosítása actuális jelleget öltött, e lap hasábjain több oldalról írt czikksorozatokban lettek kimutatva az eddigi törvény gyakorlatilag felmerült hiányai és behatóan megvitatva a tapasztalt hiányok pótlására és orvoslására egy és más oldalról alkalmasnak vélt módozatok. Ezen előkészítő fejtegetések után most, midőn a kilátásba helyezett módosítást tárgyazó kész törvényjavaslatot a belügyminiszter a képviselőház asztalára tette, s az már a napi sajtó s lapunk által is közzétéve s egyes részeiben — természetesen párt- és politikai szempontokból tekintve — általánosságban méltatva, illetőleg bírálva is lett; nem lesz érdektelen ezen törvényjavaslatot tisztán a gyakorlati közigazgatás szempontjából vizsgálat tárgyává tennünk, éspedig visszatekintve az eddigi törvény egyes intézkedéseiben észlelt hiányokra, közelebbről méltatnunk azon elveket és módokat, melyek ezen hiányok pótlása és orvoslása végett, a törvény módosításánál érvényre jutottak. Itt nem egy nagy elvi fontosságú reformmal állunk szemben, hanem egy oly módosítással, melynek czélja csupán az, hogy a tapasztalat által kijelölt hézagok pótoltassanak s egyes határozmányok, melyek üdvös hatásuaknak nem bizonyultak, kiigazitassanak és egyszersmind a későbbi törvények intézkedéseitől eltérő rendelkezések vagy kihagyatva megfelelőleg pótoltassanak, vagy pedig átalakitassanak. Rendre véve azon módosításokat, melyek az 1871 : XVIII. és az 1876 : V. t.-czikkek egybevonásával szerkesztett törvényjavaslatban, részben az idézett törvényczikkek egyes szakaszainak pótlása vagy kiigazítása, részben egészen uj határozmányok felvétele mellett eszközöltettek, elsősorban tűnnek fel azon módosítások, melyek az 1876: V. t.-cz.-nek a községi illetőséget tárgyazó határozmányaiban észlelt hiányok pótlását czélozzák. Ámbár az 1876 : V. t.-cz.-nek a községi illetőségről szóló határozmányai általánosságban véve gyakorlati alkalmazásukban kielégítőknek mutatkoztak, mind a mellett az időközben életbe lépett 1879 . Lt.-cz.-nek a községi illetőséget érintő egyes rendelkezései, továbbá a törvény némely határozmányainak gyakorlati alkalmazásánál felmerült kételyek, valamint a kellően nem