Magyar Közigazgatás, 1885 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1885-12-03 / 49. szám

49-dik szám. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1885. deczember 3. ott, a­hol e tekintetben alapos kifogások merülnek fel, meghonosíttassék és fentartassék,­­ meg fogja teremni a kívánt eredményeket. A törvény ezen rendelkezése ellen a legélesebb táma­dás azon indokból intéztetik, mintha ezáltal a főispánok felhatalmaztatnának az igazságszolgáltatásba való beavat­kozásra, a­mi a bírói függetlenség sérelmét vonhatná maga után. Hát ez a felfogás — akár szándékos részakarat ered­ménye legyen az, akár jóhiszeműleg bocsáttatott világgá — egészen téves s meg nem állhat. A javaslat a főispánnak nem akart, de nem is akar­hatott oly hatalmat adni kezébe, mely a bírót ítélkezési feladatában csak a legkisebb mértékben korlátozhatná és befolyásolhatná, s a­mely a bírónak, mint ilyennek függetlenségével szemben egy vagy más irányban érvé­nyesülhessen, de igenis épen a fentebb előadottakra való tekintetből fel kellett a főispánt a bíróságokkal szemben is ruházni az igazságszolgáltatási administratió (és nem mint állíttatik a bíráskodás), felügyelésének és ellenőrzé­sének, ép úgy, mint más állami közigazgatási ágak ellen­őrzésének és felügyelésének jogával, s a­ki csak a leg­közelebbi múltba visszatekint, s emlékébe hozza a köz­ponti igazságügyi kormányzat részéről, saját kiküldött közegei által az ország több bíróságánál eszközöltetett helyszíni vizsgálatokat, melyeket a némely bíróságok administratiójában elharapódzott nagymérvű rendetlen­ségek, a jog- és igazságkereső honpolgárok sokszor or­vosolhatatlan megkárosításával járt szabálytalanságok, s néha éveken át felfedezetlenül maradt visszaélések tettek szükségessé, a­ki be fogja ismerni azt, hogy igazságszol­gáltatásunk jó és kielégítő voltának, az, hogy a bíró függetlenül és igazságosan ítéljen, nem az egyetlen fel­tétele, hanem ezen kívül azt, hogy az igazságos ítélet a kellő gyorsasággal meghozassák és végrehajtassák, egy jogállamban úgy az egyesek, mint az állam összeségé­nek érdekei megkövetelik, az mondjuk, csak helyeselni fogja azt, ha az igazságügyi kormányzat az igazságszol­gáltatási administratióval szemben őt megillető ellenőr­zési jogát részben vagy egészben, s a kívánt sikert biz­tosító állandó rendszerességgel, megbízottja a főispán által gyakoroltatja. De ezen kívül, ezen annyira per horrescali intézkedése a javaslatnak nem is új intézkedés, hanem egy már létezett s állandó gyakorlatban volt törvényes rendelke­zésnek a municipális törvény keretébe tett beillesztése. Ugyanis a bírák és a bírósági hivatalnokok felelős­ségéről szóló 1871 : VIII. t.-cz. 5. §-a szóról-szóra ezt mondja: 11­­0 felsége legfőbb felügyeleti joga, mely­nél fogva felelős igazságügyminisztere által a bíróságok pontos és szabályszerű ügykeze­lése fölött őrködik, e részben a tapasztalt hiányok orvoslásáról gondoskodik, az igaz­ságügy általános érdekében, vagy egyes pa­naszok esetében a szükséges adatok felter­jesztését elrendeli, a visszaélések megvizs­gálása és megtorlása iránt intézkedik, jövőre is érintetlenül marad­. Íme tehát a törvény világosan fentartja az igazság­ügyi administratióval szemben, az ő felsége nevében gyakorolt végrehajtó hatalomnak főfelügyeleti és ellenőrzési jogát, s ezen az a körülmény miatt, hogy a törvényben biztosított eme jogát a kormány nem esetről-esetre, ha­nem állandóan és rendszeresen, és nem miniszteri tiszt­viselők, hanem az illető törvényhatóság főispánja által gyakoroltatja, oly lényeges változást, melynél fogva a bírói függetlenség lenne megtámadottnak tekinthető, csakis azok látnak, vagy akarnak látni, a­kik a bíróságokat államnak kívánják tekinteni az államban, kik a biró szükséges függetlenségét, a nemcsak nem szükséges, ha­nem következményeiben végzetessé válható birói omni­potentiával összetévesztik, s a­kik végül a birói függet­lenséget nemcsak az ítélet­hozatalban, hanem, a­mi sem ezelőtt helyt nem foghatott, és sem ezután helyt foghatni nem fog, a bíróságok ügykezelésében, administratiójában is ne nyúlj hozzám virágoknak kívánják tekinteni. Legyen az igazságszolgáltatási administratió gyors, pontos, rendes és lelkiismeretes, és el fog esni alapja annak, hogy a kormány, illetőleg ennek megbízásából a főispán, ellenőrzési és felügyeleti jogát gyakorolja, a­hol pedig lesz mit felügyelni és ellenőrizni, ott szívesen lát­juk és üdvözöljük a főispánok éber felügyeletét és ellen­őrzését. A községi törvény módosítása. 1. (2.) Mióta a községi törvénynek a kormány által c­­élba vett módosítása actuális jelleget öltött, e lap hasábjain több oldalról írt czikksorozatokban lettek kimutatva az eddigi törvény gya­korlatilag felmerült hiányai és behatóan megvitatva a tapasztalt hiányok pótlására és orvoslására egy és más oldalról alkalmas­nak vélt módozatok. Ezen előkészítő fejtegetések után most, midőn a kilátásba helyezett módosítást tárgyazó kész törvényjavaslatot a belügy­miniszter a képviselőház asztalára tette, s az már a napi sajtó s lapunk által is közzétéve s egyes részeiben — természetesen párt- és politikai szempontokból tekintve — általánosságban mél­tatva, illetőleg bírálva is lett; nem lesz érdektelen ezen törvény­­javaslatot tisztán a gyakorlati közigazgatás szempontjából vizs­gálat tárgyává tennünk, és­pedig visszatekintve az eddigi­ tör­vény egyes intézkedéseiben észlelt hiányokra, közelebbről méltat­nunk azon elveket és módokat, melyek ezen hiányok pótlása és orvoslása végett, a törvény módosításánál érvényre jutottak. Itt nem egy nagy elvi fontosságú reformmal állunk szemben, hanem egy oly módosítással, melynek czélja csupán az, hogy a tapasztalat által kijelölt hézagok pótoltassanak s egyes határoz­­mányok, melyek üdvös hatásuaknak nem bizonyultak, kiigazitas­­sanak és egyszersmind a későbbi törvények intézkedéseitől eltérő rendelkezések vagy kihagyatva megfelelőleg pótoltassanak, vagy pedig átalakitassanak. Rendre véve azon módosításokat, melyek az 1871 : XVIII. és az 1876 : V. t.-czikkek egybevonásával szerkesztett törvény­­javaslatban, részben az idézett törvényczikkek egyes szakaszai­nak pótlása vagy kiigazítása, részben egészen uj határozmányok felvétele mellett eszközöltettek, első­sorban tűnnek fel azon módosítások, melyek az 1876: V. t.-cz.-nek a községi illető­séget tárgyazó határozmányaiban észlelt hiányok pótlását czé­­lozzák. Ámbár az 1876 : V. t.-cz.-nek a községi illetőségről szóló határozmányai általánosságban véve gyakorlati alkalmazásukban kielégítőknek mutatkoztak, mind a mellett az időközben élet­­be lépett 1879 . L­­t.-cz.-nek a községi illetőséget érintő egyes rendelkezései, továbbá a törvény némely határozmányainak gya­korlati alkalmazásánál felmerült kételyek, valamint a kellően nem

Next