Magyar Közigazgatás, 1886 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-01 / 26. szám

IV. évfolyam. 26. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Budapest 1886. Julius 1. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS Szerkesztőség. Sebestyén-tér 6., hová a lap szellemi 17 0 ZT P A ZIA T Á C J HFTTT A P Kiadóhivatal. Sebestyén-tér 6., hová a lap anyagi részét illető közlemények czimzendők. JYUZjJUfiZjUn. 1 AOI üli I ILAI részét illető küldemények czimzendők. Kéziratok vissza nem adatnak. Előfizetési árai Negyedévre 1 frt 50 kr, félévre 3 frt, egész évre 6 frt. Hirdetések árszabály szerint. Előfizetési felhívás! A «Magyar Közigazgatás»-ra 1. évi julius elejével uj elő­fizetést nyitunk, eddigi előfizetőinket pedig kérjük, hogy lejárt előfizetéseiket idejekorán megnyitni szíveskedjenek. Előfizetési ára: Egész évre...................6 frt. Fél évre.........................3 frt. Lapunk ez évi folyamából még teljes példányok meg­rendelhetők. Az előfizetési pénzeket postautal­ványnyal a «Magyar Köz­­igazgatás» kiadóhivatalának (Budapest IV. ker. Sebestyén­ tér 6. sz.) czimezve kérjük küldeni. A szerkesztőség. A törvényhatóságokról szóló új törvény élet­­beléptetésének és végrehajtásának kérdéséhez. ii.­­) Folytatólagosan felsoroljuk a törvénynek anak újabb rendelkezéseit, melyekre vonatkozólag magában a törvényben meg­vannak a határozott utasítások, de a­melyekre a törvényhatóságok figyelmét ez után is fel­­hívandónak tartottuk. A 22. §: az államépítészeti hivatal főnökét a törvény­­hatóságok bizottsági közgyűlésein élési és szavazati jog­gal felruházván, a közgyűlésekre a törvény életbelépése­kor ezen állami tisztviselők meghívandók. A 23. §., mely a bizottsági tagságot kizáró rendel­kezésekről szól, a kizárási esetekre nézve az eddigiektől több tekintetben eltérő megállapodásokat tartalmazván, ezek úgy a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegy­zékének megállapításánál, valamint a választott bizott­sági tagok igazolásánál különösen figyelembe veendők lesznek. E helyütt kívánjuk megemlíteni, hogy a törvényható­sági bizottságok választott tagjainak azon fele része, mely 1877-ben választatott, a jelen év végével, minthogy a megbízatás hat évben meghatározott ideje letelt, kilép a bizottságból, s úgy ezeknek helyei, valamint az időközben leköszönt, elhunyt és tagsági képességeket vesztett tagok helyei is, ezen év végén lesznek betöltendők. Habár az új törvény a választott bizottsági tagok megbízatásának idejét 10 évben állapítja meg, mindazonáltal ezen rendel­kezése a törvénynek csak a legközelebbi népszámlálást követő évben lépvén életbe, úgy az ez évben, mint az ezt követő években megejtendő választások alkalmá­val, a megválasztottak az 1870 : XLII. t.-czikk határoz­­mányai által megszabott időre, t. i. 6 évre nyernek meg­bízatást. A­mint aztán a népszámlálás megtörténtével a bizott­sági tagok száma a 24. §. értelmében újból megállapítva, s a választó­kerületek beosztása a 29. §. szerint kiiga­zítva lesz, akkor a törvényhatóságok bizottságának válasz­tott tagjai, tekintet nélkül arra, hogy megbízatásuk idejéből még ennyi vagy annyi év hátra van, mindannyian elvesz­­tik megbízatásukat, s az összes választott tagsági helyek új választás útján lesznek betöltendők, s ezeknek fele, az első öt év leteltével sorshúzás útján kilép a bizottságból. A kétszeres adó­beszámítás kedvezményét, a virilis bizottsági tagok sorrendje megállapításánál, a bizottság értelmi színvonalának emelése czéljából a törvény 26. §-a a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tanárokra, építészekre, gazdázokra és állatorvosokra, továbbá az akadémiai művészekre is kiterjesztvén, ezen körülmény a névjegyzék kiigazításánál az igazoló választmány által szorosan szem előtt tartandó s alkalmazásba veendő lesz. Az igazoló választmány határozatainak kézbesítéséről s ezen határozatok felebbezéséről, s a virilis névjegyzék elleni felszólamlásokról, s azok határidejéről a 27. §. intézkedik, melynek rendelkezései között legfontosabb az, hogy míg eddig a virilis névjegyzék elleni felszólamlások a bizottsági közgyűlés elbírálása alá tartoztak, ezen fel­szólamlások épen úgy mint a választott bizottsági tagok elleni felfolyamodásos a jövőben a bíráló választmány által fognak végérvényes elintézést nyerni. A~­egtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékei az 1870 : XLII. t.-cz. 22. §-ának utolsó kikezdése szerint a közgyűléshez voltak megerősítés végett beterjesztendők, az uj törvény szerint azonban ezen névjegyzék, épen úgy mint a választott bizottsági tagok névjegyzéke is, csak tudomás­vétel végett fog bemutattatni a közgyűlésnek. Az,­­hogy valaki csakugyan elveszítette e időközben tagsági képességét, vita tárgyát is képezhetvén, az ilyen vitás kérdések a 33. §. utolsó kikezdése értelmében első fokban az igazoló, s másodfokban a bíráló bizottság határozathozatala alá bocsátan­dók. XX válas­ztás alakiságait a 41. §. Írja körül, melynek rendelkezései legpontosabb megtartására a választási elnökök különösen figyelmeztendők. A bíráló választmány másodfokban hozott határozatai a 43. §. értelmében jogérvényesek ugyan, azonban, ha törvénysértések történtek, a belügyminiszter az ilyen hatá­rozatot a főispán, vagy a bíráló választmány valamely tagjának felterjesztése folytán megsemmisítheti; e szerint a bíráló választmány határozatai ellen az érdekelt felek részéről benyújtott felebbezések a belügyminiszter által érdemlegesen tárgyaltatni nem fognak. K­inb­ogy pedig a törvényhatósági bizottságok törvény­szerű kiegészítése, úgy a virilis, mint a választott bizott­sági tagok tekintetében minden évben előfordul, s azt, hogy az e czélból foganatosított munkálatok minden törvényhatóságokban a kellő időben eszközöltessenek, s

Next