Magyar Közigazgatás, 1886 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1886-02-18 / 7. szám
7-dik szám. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1886. február 18. jági tisztviselők és hivatalnokok, s a néptanítók, hivatalaik után járó fizetéseikből, illetőleg nyugdijaikból községi adót nem fizetnek. Hasonlólag nem fizetnek a lelkészek sem ama javadalmaiktól, melyeket kizárólag az illető egyházközségben viselt lelkészi hivataluk után élveznek. Méltányos tehát hogy valamint a lelkészek javadalmaik után, a tanítók fizetéseik után községi adót nem fizetnek, úgy az egyházi éneklészek is fizetéseik és javadalmaik után szintén fölmentetnének a községi adófizetéstől annál is inkább, minthogy ők is a rendes adón fölül még illetékegyenértéki (aequivalens) adót fizetni tartoznak. Fölismerte e méltányosságot Szeged, Félegyháza, Szentes stb., de még több helyt sanyargattalak az egyházi éneklésnek községi adóval. Nagyon igazságos és méltányos lenne tehát, hogy az idézett 1871 : XVIII. t.-cz. 124. §-a az egyházi éneklészekre is kiterjesztessék. Sóklya Antal, egyh. éneklés.) Latin köriratu pecséteket községek nem használhatnak. Ezen kijelentés a belügyminiszternek 1885. évi 25.193. sz. alatt f. é. január 12-én Sopron megye közönségéhez kibocsátott alábbi rendeletében foglaltatik: A múlt évi május hó 6-án 5016. sz. a. kelt alispáni jelentéssel bemutatott pecsétlenyomatok tanúsága szerint Ruszt sz. kir. városban többek között egy latin körirattal biró pecsétnyomó is van alkalmazásban, mely a nevezett város tanácsa által az alispáni hivatalhoz múlt évi április 28-án 484. sz. a. intézett jelentés szerint a közönséges csomagok pecsétlésére szokott használtatni. Miután a községi pecsétek ez idő szerint csakis az állam hivatalos nyelvén szövegezett körirattal lehetnek ellátva, a fentebbi szám alatt múlt évi deczember hó 30-án kibocsátott rendeletem kapcsában felhívom a czímet, hogy Ruszt sz. kir. várost haladék nélkül utasítsa, miszerint a kérdéses latin köriratú pecsétnyomót azonnal használaton kívül helyezze, s helyette magyar körirattal biró pecsétnyomót szerezzen be. (1) A nyitra-ivánkai r.-kath. plébános által követelt lelkészi járandóságnak a községi költségvetésbe felvétele kérdésében a belügyminiszter i. é. 4926. sz. a. következő rendeletet bocsátotta ki Nyitramegye közönségéhez. A megye törvényhatósági bizottságának múlt évi junius hó 8-án tartott közgyűlésében Nyitra-Ivánka község 1885. évi költségvetése fölött 236. b. gy. sz. a. hozott határozata azon részében, mely szerint a költségvetés 24. tétele alatt felvett 126 frtnyi lelkészi járandóság töröltetni rendeltetett, Laszáti György nyitra-ivánkai plébános felfolyamodása folytán felülvizsgálat alá vétetvén, a a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur meghallgatása után; tekintve, hogy az 1876 . V. t.-cz. 32. és 33. §§-ban részletesen fel vannak sorolva azon kiadások, melyek a költségvetésbe felvehetők, ezek között pedig a lelkészi járandóságok megemlítve nincsenek, s így ily kiadások magánál a hivatkozott törvénynél fogva a költségvetésben helyt nem foglalhatnak, ennélfogva Laszári György nyitra-ivánkai plébánosnak a költségvetésből törült 126 frtnyi lelkészi járandóságára nézve csak az lehet irányadó, ha várjon az szerződésnél fogva nem terheli-e a községet s az alapon a költségvetésbe, mint a község szerződésen alapuló fizetési kötelezettsége felveendő volna-e? — erre nézve, minthogy az iratok szerint a szóban forgó járandóságot illetőleg a lelkész és község között formaszerű s az 1871 : XVIII. t.-cz. 26. §-ában érintett jóváhagyást feltételező szerződés nem jött létre, a költségvetésbe két ízben történt felvétel pedig még a fenebb érintett joghatályú szerződési viszonyt megállapítónak nem tekintethetik, és mivel azon körülmény elbírálása, hogy a szóban forgó járandóságra nézve az egyházlátogatási okmány miként intézkedik, a költségvetés tárgyalásakor nem tárgyaltatott, de ha tárgyaltatott volna is, annak keretébe nem tartozik, mert az egyházlátogatási okmányból következtetett jogok és kötelezettségek iránt támadt kérdések külön uton vitatandók és intézendők el, nem pedig a költségvetés tárgyalásával együttesen ; annálfogva a megyebizottság megfelebbezett határozata, az az ellen a nevezett lelkész részéről közbetett felfolyamodás visszautasítása mellett jóváhagyatik, felfolyamodó lelkész pedig az egyház látogatási okmányra alapitott követelésének külön utón leendő érvényesítésére utasittatik. Különfélék. — Tisztviselő-választás. Nagy-Várad törvényhatósága f. hó 11-én tartott közgyűlésén Gerő Ármin lapunk kiváló munkatársa Mocsáry Nándor ellen, nagy szótöbbséggel rendőrkapitánynyá választatott. — Tisztviselő kinevezés. Baranya megye főispánja Kovács Alajos megyei alügyészt tiszteletbeli főügyészszé, dr. Kiss Emil dárdai ügyvédet ugyanoda tb. alügyészszé, s dr. Loewy Jakab és dr. Bárány Géza orvosokat tb. járás-orvosokká nevezte ki. Az idegen hangzású községi nevek megmagyarositása iránt Torontálmegyében hazafias mozgalom van folyamatban. A megye fiatal alispánja, Tallián Béla, s a jeles történész, Szentkláray Jenő, összeállították az idegen hangzású névvel biró községek jegyzékét s történeti alapokon a régi nevek helyett minden községnek uj magyar hangzású nevet ajánlottak. A mozgalmat a megye is magáévá tette. A példát más megyék is követhetnék — Szatmár város e he 1-én tartott bizottmányi közgyűlésén elhatározta, hogy a köztörvényhatóságok rendezése czéljából alkotott törvényjavaslat ellen a belügyminisztériumhoz fel fog írni. A felirat szerkesztésével Herman M. tiszti ügyészt bízták meg. — Marosvásárhely sz. kir. város rendes közgyűlésén elhatározta, hogy a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslat 54. §-a ellen föliratot intéz az országgyűléshez. — Szabadka város a napokban Mammusich Lázár polgármester elnöklete alatt szűkebb körű értekezlet tartott, melynek tárgyát egy lovassági laktanyának építése képezte. A költségelőirányzat szerint az építés 1.600.000 frtra fog rúgni. Az értekezlet eredménye szerint a laktanya felépítése biztosítottnak mondható. — Szolgabirósági székhely változtatás. A m. kir. belügyminiszter jóváhagyta Hontmegye törvényhatóságának azon határozatát, hogy a nagycsalomiai szolgabirói járás székhelye Nagy-Csalomia helyett a járás eddigi elnevezésének fentartása mellett Kékesz községbe tétessék át. — Uj közigazgatási beosztás. A m. kir. belügyminiszter jóváhagyta Hunyad megye közönségének azon határozatát, mely szerint Zeykfalva község közigazgatásilag a hunyadi járásból a hátszegi szolgabirói járásba osztassák be. — Vásár engedélyezés. A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Beregmegye területéhez tartozó Bilke községben, az 1885. évi nov. hó 30-ára s decz. hó 1-ére kitűzött, de elmaradt országos vásár helyett f. é. márcz. hó 8-án és 9-én pótvásár, — hogy Sopronmegye területéhez tartozó Mihályi községben, a f. é. január hó 12-re esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi február hó 23-án pótvásár, -- Vas megye területéhez tartozó Iván-Egerszeg községben, a f. é. január hó 13-ára esett, de elmaradt országos vásár helyett f. é. február hó 24-én pótvásár, — Abaúj-Torna megye területéhez tartozó Forró községben, a f. évi január 11-re esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi február hó 18 án pótvásár, — Zalamegye területéhez tartozó Gyulakeszi községben, az 1885. évi decz. hó 28-ára esett, de elmaradt országos vásár helyett f. é. márczius 1-én pótvásár, — Vasmegye területéhez tartozó Rum községben, a f. évi január hó 11-re esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi február hó 17-én pótvásár tartassák; — továbbá, hogy Zemplén megye területéhez tartozó Tolcsva községben, az évenkint február hó 10-én tartatni szokott országos vásár ezentúl állandóan ápr. hó 8-án, — Nógrádmegye területéhez tartozó Szécsény községben a f. évi április hó 19-re és 20-ra eső országos vásár helyett, ez évben kivételesen ugyanazon hó 12-én és 13 án, — hogy Ungmegye területéhez tartozó Szobráncz községben, a f. é. márcz. hó 10-re eső országos vásár, ez évben kivételesen február hó 24-én. — Zalamegye területéhez tartozó Zala községben, a f. é. április hó 5-re eső országos vásár ez évben kivételesen ugyanazon hó 2-án tartassák meg. — Uj postahivatalok. A m. kir közmunka- és közlekedésügyi miniszter a következő községekben új postahivatalokat állított fel: Szorcsinovecz (Trencsén), Ersény (Tolna), Modor-Királyfa (Pozsony), Sub-Lechnicz (Szepes), Nagy- Divina (Trencsén). 10 FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS : BONCZA MIKLÓS, ügyvéd.