Magyar Közigazgatás, 1886 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-18 / 7. szám

7-dik szám. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1886. február 18. jági tisztviselők és hivatalnokok, s a néptanítók, hivatalaik után járó fizetéseikből, illetőleg nyugdijaikból községi adót nem fizetnek. Hasonlólag nem fizetnek a lelkészek sem ama javadalmaiktól, melyeket kizárólag az illető egy­házközségben viselt lelk­és­zi hivataluk után élveznek­. Méltányos tehát hogy valamint a lelkészek javadalmaik után, a tanítók fizetéseik után községi adót nem fizetnek, úgy az egyházi éneklészek is fizetéseik és javadalmaik után szintén föl­mentetnének a községi adófizetéstől annál is inkább, minthogy ők is a rendes adón fölül még illeték­egyenértéki (aequi­­valens) adót fizetni tartoznak. Fölismerte e méltányosságot Szeged, Félegyháza, Szentes stb., de még több helyt sanyargattalak az egyházi éneklésnek községi adóval. Nagyon igazságos és méltányos lenne tehát, hogy az idézett 1871 : XVIII. t.-cz. 124. §-a az egyházi éneklészekre is kiter­jesztessék. Sóklya Antal, egyh. éneklés­.­­) Latin köriratu pecséteket községek nem használhatnak. Ezen kijelentés a belügyminiszternek 1885. évi 25.193. sz. alatt f. é. január 12-én Sopron megye közönségéhez kibocsátott alábbi rendeletében foglalta­tik: A múlt évi május hó 6-án 5016. sz. a. kelt alispáni jelentéssel bemutatott pecsétlenyomatok tanúsága szerint Ruszt sz. kir. városban többek között egy latin körirat­tal biró pecsétnyomó is van alkalmazásban, mely a nevezett vá­ros tanácsa által az­ alispáni hivatalhoz múlt évi ápril­is 28-án 484. sz. a. intézett jelentés szerint a közönséges csomagok pe­csétlésére szokott használtatni. Miután a községi pecsétek ez idő szerint csakis az állam hi­vatalos nyelvén szövegezett körirattal lehetnek ellátva, a fentebbi szám alatt múlt évi deczember hó 30-án kibocsátott rendeletem kapcsában felhívom a czímet, hogy Ruszt sz. kir. várost ha­ladék nélkül utasítsa, miszerint a kérdéses latin köriratú pecsét­nyomót azonnal használaton kívül helyezze, s helyette magyar körirattal biró pecsétnyomót szerezzen be. (1) A nyitra-ivánkai r.-kath. plébános által követelt lel­­készi járandóságnak a községi költségvetésbe felvétele kérdésé­ben a belügyminiszter i. é. 4926. sz. a. következő rendeletet bocsátotta ki Nyitramegye közönségéhez. A megye törvény­­hatósági bizottságának múlt évi junius hó 8-án tartott köz­gyűlésében Nyitra-Ivánka község 1885. évi költségvetése fö­lött 236. b. gy. sz. a. hozott határozata azon részében, mely szerint a költségvetés 24. tétele alatt felvett 126 frtnyi lelkészi járandóság töröltetni rendeltetett, Laszáti György nyitra-ivánkai plébános felfolyamodása folytán felülvizsgálat alá vétetvén, a a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur meghallgatása után; tekintve, hogy az 1876 . V. t.-cz. 32. és 33. §§-ban rész­letesen fel vannak sorolva azon kiadások, melyek a költségve­tésbe felvehetők, ezek között pedig a lelkészi járandóságok meg­említve nincsenek, s így ily kiadások magánál a hivatkozott tör­vénynél fogva a költségvetésben helyt nem foglalhatnak, ennél­fogva Laszári György nyitra-ivánkai plébánosnak a költségvetés­ből törült 126 frtnyi lelkészi járandóságára nézve csak az lehet irányadó, ha várjon az szerződésnél fogva nem terheli-e a köz­séget s az alapon a költségvetésbe, mint a község szerződésen alapuló fizetési kötelezettsége felveendő volna-e? — erre nézve, minthogy az iratok szerint a szóban forgó járandóságot illetőleg a lelkész és község között formaszerű s az 1871 : XVIII. t.-cz. 26. §-ában érintett jóváhagyást feltételező szerződés nem jött létre, a költségvetésbe két ízben történt felvétel pedig még a fenebb érintett joghatályú szerződési viszonyt megállapítónak nem tekintethetik, és mivel azon körülmény elbírálása, hogy a szóban forgó járandóságra nézve az egyház­látogatási okmány miként intézkedik, a költségvetés tárgyalásakor nem tárgyalta­tott, de ha tárgyaltatott volna is, annak keretébe nem tartozik, mert az egyház­látogatási okmányból következtetett jogok és kötelezettségek iránt támadt kérdések külön uton vitatandók és intézendők el, nem pedig a költségvetés tárgyalásával együtte­sen ; annálfogva a megyebizottság megfelebbezett határozata, az az ellen a nevezett lelkész részéről közbetett felfolyamodás visszautasítása mellett jóváhagyatik, felfolyamodó lelkész pedig az egyház látogatási okmányra alapitott követelésének külön utón leendő érvényesítésére utasittatik. Különfélék. — Tisztviselő-választás. Nagy-Várad törvényhatósága f. hó 11-én tartott közgyűlésén Gerő Ármin lapunk kiváló munka­társa Mocsáry Nándor ellen, nagy szótöbbséggel rendőrkapitány­­nyá választatott. — Tisztviselő kinevezés. Baranya megye főispánja Kovács Alajos megyei alügyészt tiszteletbeli főügyészszé, dr. Kiss Emil dárdai ügyvédet ugyanoda tb. alügyészszé, s dr. Loewy Jakab és dr. Bárány Géza orvosokat tb. járás-orvosokká nevezte ki.­­ Az idegen hangzású községi nevek megmagyarositása iránt Torontálmegyében hazafias mozgalom van folyamatban. A megye fiatal alispánja, Tallián Béla, s a jeles történész, Szentkláray Jenő, összeállították az idegen hangzású névvel biró községek jegyzékét s történeti alapokon a régi nevek helyett minden községnek uj magyar hangzású nevet ajánlottak. A mozgalmat a megye is magáévá tette. A példát más megyék is követhetnék­­ — Szatmár város e he 1-én tartott bizottmányi közgyűlésén elhatározta, hogy a köztörvényhatóságok rendezése czéljából al­kotott törvényjavaslat ellen a belügyminisztériumhoz fel fog írni. A felirat szerkesztésével Herman M. tiszti ügyészt bízták meg. — Marosvásárhely sz. kir. város rendes közgyűlésén elhatá­rozta, hogy a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslat 54. §-a ellen föliratot intéz az országgyűléshez. — Szabadka város a napokban Mammusich Lázár polgár­­mester elnöklete alatt szűkebb körű értekezlet tartott, melynek tárgyát egy lovassági laktanyának építése képezte. A költség­­előirányzat szerint az építés 1.600.000 frtra fog rúgni. Az érte­kezlet eredménye szerint a laktanya felépítése biztosítottnak mondható. — Szolgabirósági székhely változtatás. A m. kir. belügymi­niszter jóváhagyta Hontmegye törvényhatóságának azon­ határoza­tát, hogy a nagycsalomiai szolgabirói járás székhelye Nagy-Csa­­lomia helyett a járás eddigi elnevezésének fentartása mellett Kék­esz községbe tétessék át. — Uj közigazgatási beosztás. A m. kir. belügyminiszter jó­váhagyta Hunyad megye közönségének azon határozatát, mely szerint Zeykfalva község közigazgatásilag a hunyadi járásból a hátszegi szolgabirói járásba osztassák be. — Vásár engedélyezés. A m. kir. földmivelés-, ipar- és ke­reskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Beregmegye terü­letéhez tartozó Bilke községben, az 1885. évi nov. hó 30-ára s decz. hó 1-ére kitűzött, de elmaradt országos vásár helyett f. é. márcz. hó 8-án és 9-én pótvásár, — hogy Sopronmegye terüle­téhez tartozó Mihályi községben, a f. é. január hó 12-re esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi február hó 23-án pót­vásár, -- Vas megye területéhez tartozó Iván-Egerszeg község­ben, a f. é. január hó 13-ára esett, de elmaradt országos vásár helyett f. é. február hó 24-én pótvásár, — Abaúj-Torna megye területéhez tartozó Forró községben, a f. évi január 11-re esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi február hó 18 án pót­vásár, — Zalamegye területéhez tartozó Gyulakeszi községben, az 1885. évi decz. hó 28-ára esett, de elmaradt országos vásár helyett f. é. márczius 1-én pótvásár, — Vasmegye területéhez tartozó Rum községben, a f. évi január hó 11-re esett, de el­maradt országos vásár helyett f. évi február hó 17-én pótvásár tartassák; — továbbá, hogy Zemplén megye területéhez tartozó Tolcsva községben, az évenkint február hó 10-én tartatni szo­kott országos vásár ezentúl állandóan ápr. hó 8-án, — Nógrád­­megye területéhez tartozó Szécsény községben a f. évi április hó 19-re és 20-ra eső országos vásár helyett, ez évben kivéte­lesen ugyanazon hó 12-én és 13 án, — hogy Ungmegye terüle­téhez tartozó Szobráncz községben, a f. é. márcz. hó 10-re eső országos vásár, ez évben kivételesen február hó 24-én. — Zala­megye területéhez tartozó Zala községben, a f. é. április hó 5-re eső országos vásár ez évben kivételesen ugyanazon hó 2-án tar­tassák meg. — Uj postahivatalok. A m. kir közmunka- és közlekedés­­ügyi miniszter a következő községekben új postahivatalokat állí­tott fel: S­z­or­cs­i­n­o­v­e­cz (Trencsén), Ersény (Tolna), Mo­­dor-Királyfa (Pozsony), Sub-Lechnicz (Szepes), N­a­g­y- D­ivina (Trencsén). 10 FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS : BONCZA MIKLÓS, ügyvéd.

Next