Magyar Közigazgatás, 1891 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-08 / 45. szám
45-ik szám. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1891. november 8 Hogy továbbá a közegészségügyi és humanitárius teendők nagy számából csak a legfontosabbakat emlitsük, az ország némely vidékein ijesztő mérvben fellépő trachoma elleni védekezés a legmesszebb menő évrendszabályokkal eszközlendő. A betegápolási ügynek gyökeres rendezése, a társadalom terhén könnyítés, az 1875. évi III. t.-czikknek régóta sürgetett megváltoztatása, továbbra alig halasztható. Az elmebetegek számának megdöbbentő módon emelkedése, tébolydáink befogadási képességének elégtelensége folytán új tébolydák felállításától a törvényhozás huzamosan el nem zárkózhatik. Korunk józan, emberies irányzata nem nézheti el soká, hogy lelenczházzal ne rendelkezzünk. Íme egész sorozata a valóban szükséges tennivalóknak, melyek a belügyi igazgatásnak még úgy a hogy eddig elé fejlesztett ágában is sürgős megoldásra várnának, nem is említve azt, hogy az általános közigazgatási téren is sok lenne a tennivaló, így például a megyei közigazgatási reform pár évre elhalasztása folytán a megyéknek ez átmeneti időszakban is a közigazgatási feladatok megoldásánál lehetőleg gyámolítása kívánatos lenne, valamint hogy a reform életbeléptéig immár rendelkezésre álló időközt a közigazgatási gyakorlati vizsgák és tanfolyam létesítésére is fel lehetne használni stb. De bár a fentiek szerint az 1892. évi költségvetésbe — a nagy reform elodázásától eltekintve — kisebb, de lényeges reformok kezdeményezése igen üdvösen beilleszthetőnek látszanék, teljesen értjük és méltányoljuk a kormány álláspontját, mely épen ez átmeneti időben minden lényegesebb reformálástól tartózkodik. A mostani korszak, mely a nagy átalakulást várja, nem alkalmas toldozgatásokra, félreformokra. Pénzügyi helyzetünk nem engedi, hogy félreformokra lefoglaljuk azon pénzügyi felesleget, melyet a nagy átalakulás létesíthetésére kell fentartani. És bármily nagyszámúak legyenek a belügyi igazgatás minden részében a sürgős megoldásra váró feladatok, azok elvégzését mégis jobb időkre kell halasztanunk, mert a megoldás legcélszerűbben az egész rendszer átalakításával kapcsolatosan, részben annak kifolyásaként eszközölhető. A mostani statusquot tehát, melynek egyik lenyomatát tárja fel az 1892. évi költségvetés, egyelőre, t. i. a közigazgatási rendszerátalakításig bizony fenn kell tartanunk. És mivel a reform csak feltartóztatva lett, de annak tartós időre megakadályozásában komolyan senki nem bizakodhatok, mivel továbbá a nagy átalakulásig részleges tatarozásokról szó alig lehet, mivel végül a mostani átmeneti állapot meghosszabbítása kormányzókra és kormányzottakra, a közszolgálatra és közérdekre egyaránt csak károsnak és czéltalannak mondható , a közigazgatás reformálásának ellenzőitől méltán megvárhatja az ország, hogy eddigi dicsőségükkel megelégedve, nem igyekeznek a különben is feltartóztathatlan átalakulást az ország hátrányára annak idején újból feltartóztatni akarni. 4. A szükséges tűzoltószerek megvannak-e, azoknak jó karban tartása ellenőriztetik-e; a tűzoltó intézmény szervezve van-e ? 5. Az engedély nélküli kéregetők, csavargók letartóztatása iránt gondoskodva van-e? 6. Az építkezéseknél a szalmatakarmány és egyéb gyúlékony anyagok elhelyezésére fordíttatik e ügyelem ? 7. A tűzeset okainak kiderítése czéljából tartatik-e mindig vizsgálat? 8. A tűzesetről létezik-e mindig bejelentés? 9. A csendőrség tűzvész, árvíz, országos vásár, nagyobb mulatságok alkalmával kötelességszerűleg megjelenik-e ? 10. A csendőrség támogatja-e a helyi rendőrséget? Nem vétetik e néha igénybe illetéktelenül? 11. Nincs-e a polgármesternek a csendőrség működése ellen észrevétele ? Az őrjáratok czélszerűen vannak e berendezve ? 12. Nem léteznek-e a városban oly kedvezőtlen körülmények, illetve közbiztonsági viszonyok, melyeknél fogva az 1886. évi XXII. t.-cz. 6. §-ában körülírt intézkedéseknek a törvényhatóság részéről leendő elrendelése válnék indokolttá ? 13. A vármegye területén levő építészeti, rendőri és egyéb idevágó szabályrendeletek megtartására mennyiben gyakoroltatik felügyelet? 14. Kellő felügyelet gyakoroltatik-e a korcsmai zárórát meghatározó, a vendéglői vendégkönyvek vezetését elrendelő, a gépek körül foglalkozó munkások testi épségének megóvása, a magánhirdetmények védelme, a házalás, a korcsmai hitel tárgyában alkotott szabályrendeletek megtartására? 15. Az 1883. évi XVIII. t.-cz. értelmében a magánosok és magántestületek ellenőriztetnek-e abban, hogy árukon, helyiségeikben, miniszteri engedély nélkül ne használhassák az állam czimerét? 16. Métermértékek közhelyiségben ellenőriztetnek-e? Ez irányban hányszor teljesíttetett eljárás? 17. A városi egyletek nyilván vannak-e tartva? ellenőriztetik-e, hogy az alapszabályok szerint működnek-e ? 18. Van-e felügyelet arra, hogy vizsgálat (mérnöki) alapján nyerhető használati engedély nélkül gőzkazánok ne működhessenek ? 19. Vezettetik-e nyilvántartás a fegyver- és lőszer-árulási engedélylyel bíró kereskedőkről? 20. Nyilván vannak-e tartva a politikai jogaik felfüggesztésére ítélt egyének ? 21. Nyilvános ellenőrzés alatt tartatnak-e a feltételesen szabadságra bocsátott egyének? 22. Büntettek esetén az előnyomozat alkalmávali letartóztatások értelmében azonnal meghozatik-e a szabályszerű letartóztatási határozat és a letartóztatottak 3 nap alatt az illetékes bíróságnak átadatnak-e? 23. Karhatalom hány esetben vétetett igénybe és indokolt volt-e az ? A rendezett tanácsú városok ügyvitelének vizsgálati normativuma. (Vége.) XVII. RÉSZ. Köz- és tűzrendészet. 1. Van-e a városban helyi rendőrség? 2. Van-e a városban éjjeli őr alkalmazva? 3. A kémények tisztántartása és a kéményseprő kötelességének pontos teljesítése ellenőriztetik-e ? XVIII. RÉSZ. Rendőri kihágási ügyek. 1. Ki vezeti a kihágási tárgyalásokat? A tárgyalások kellő időben tartatnak-e meg ? a tárgyalásokról szabatos jegyzőkönyvek vétetnek-e fel? A befejezett tárgyalás után az Ítélet meghozatik-e gyorsan ? Az Ítélet kihirdetése kellően igazolva van-e a jegyzőkönyvben ? avagy az Ítéletek kézbesítése szabályszerűleg történik-e? 2. A bírói útra utalt ügyek végzéssel és hivatalból áttétetnek-e az illetékes bírósághoz? 3. Nem követtetett-e el szabálytalanság, hogy a hivatalból üldözendő kihágás egyességileg intéztetett el? 4. Vezettetik-e kimutatás a kihágási feljelentésekről, s azoknak másolata havonként beterjesztetik-e az alispánhoz minden hó 10-éig? 5. A büntetésre szóló ítéletek előiratnak-e szabályszerüleg a kihágási pénzbüntetésekről szóló nyilvántartásokba ? utóbbiak félévenként 15 nap alatt az alispánhoz beterjesztetnek-e ? A félév végén lezárt nyilvántartásnál előforduló hátralékok a következő félévi nyilvántartásba tételenként előiratnak-e? 6. A nyilvántartásban előírt jogerős ítéletek kellő időben végrehajtatnak-e a kiszabott és önként befizetett vagy közigazgatási végrehajtás útján beszedett pénzbüntetésekről .Pénz-