Magyar Közigazgatás, 1895 (13. évfolyam, 1-52. szám)

4 WT utóajánlat létezik, nem rendelhető el újabb árverés oly módon, hogy az utóajánlat összege vétessék kikiáltási árul ... ................................. 15 A község által építendő közvágóhíd iparhatósági engedély alá nem esik, de telepengedély az ily építkezéseknél is szükséges ... ... 19 A körjegyzőség, mint a jegyzőtartás czéljából szövetkezett köz­ségek egyeteme, felebbezésre jogosult jogi személyt nem képez ... ... 19 A községek­, a rájuk utalt fogyasztási, ital- és italmérési adókat a községi lakosokra vagy birtokosokra adóforint után, illetőleg birtok­arányban ki nem vethetik ... ... .. ... ... ... .................. 21 Az illetőséget megállapítani a község egyesek kérelmére is tar­tozik és az erről szóló bizonylatot a hatóság nemcsak az illetőnek, de egyes kérvényezőknek is kiszolgáltatni köteles _. ................. ........... 30 Oly egyénnek jegyzővé választása, a­ki előzőleg megígéri, hogy a megillető javadalmazás egy részét a községnek elengedi, illetőleg a jegyzői földek élvezetéről lemond, mint befolyásolt, semmis ... ... ... 30 Azon községi bíró, ki mint vágóbiztos borsókás sertés húsát, e betegséget nem tudva, kimérni engedi: nem kihágást követ el, hanem felületes eljárásáért fegyelmi úton vonandó felelősségre, valamint azon mulasztásért is, hogy a leölt sertésről a marhalevelet be nem vonta ... 37 A községi pótadó kivetése tekintetében állandó és nem állandó községi lakosok között különbség nem tehető ... ... ......................... 37 A községjegyzői nyugdíjalap javára kivetendő pótadó a községet terhelő járulék természetével bír és annak fedezéséről a községnek költségvetés után kell gondoskodni ... .. .. ... ... ... 46 A községi vadászterületek bérbeadása iránti árverezés felett a községi képviselőtestület köteles határozni. Ha a bérszerződésnek­ alispáni jóváhagyása előtt előnyösebb utóajánlat adatik be, akkor új árverezés tartandó ............................................................................... . ........... 50 Községi vadászterület bérbeadásakor a szőlők területe a szőlő­­birtokosok kifogása ellenére bérbe nem adható, illetve a községi terü­letből kihagyandó ... ... .......................... ................. ... ... 50 Valamely község utczájában a róm. kath. hívek által felállítandó kereszt czéljaira szükséges terület átengedésének az, hogy azon utcza lakosainak túlyomó része protestáns vallásu, akadályul nem szolgálhat 50 A községi közlekedési közutakat használók, ha reájuk a közúti törvény 36. §-ában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, a törvény 63. §-a alapján a haszon arányában hozzájárulásra kötelezhetők ... ... 52 Mezei közös dűlőúthoz szükséges terület kisajátítása iránt hozott községi képviselőtestületi határozat, az 1886., XXII.t.-cz. 24. §-ánk hatá­­rozmányai értelmében, a törvényhatóság által jóváhagyandó ... 52 A vármegyei községi és közjegyzői nyugdíjalap — fedezet hiá­nyában — állami segélyben nem részesíthető. A községek által fize­tendő járulékoknak a folyó kiadásokra felhasználása azonban megen­gedtetik ... ... ... .. ... ................. ... .. 52 Kihágási ügyekben hozott miniszteri határozatok. Kihágási ügyek tárgyalása közben kiderülő büntetendő cselek­­ményekre az eljárás hivatalból terjesztendő ki ... ................. ... ... 1 Azon cselekmény elbírálása, hogy valakinek házát kövekkel dobál­ják s az illetőt azzal fenyegetik, mikép összetörik és megölik, nem a közigazgatási hatóság, hanem a kit. bíróság hatáskörébe tartozik . 2 Tulajdonátruházás, leölés, elhullás vagy más hasonló körülmények folytán érvénytelenné vált marhalevelek az illetékes marhalevélkezelő­nek beszolgáltatandók. A­ki az ilyen érvényét vesztett marhalevelet pontosan be nem szolgáltatja, kihágást követ el, mely 100 frtig terjed­hető pénzbüntetéssel sújtandó.__ ... ... ... ... ... ... ... .. ... 3 A halászati jog a meder tulajdonához lévén kötve, önként követ­kezik, hogy a halászati jog kiterjedését is a meder tulajdon terjedelme állapítja meg. A ki tehát az átellenes partbirtokos engedélye nélkül a meder középvonalán túl halász, kihágást követ el .... ... ... .. ... 7 A­ki a város belterületén fekvő csatornának építése alkalmával óvójelt, vagy védőkorlátot fel nem állít, nem ut rendőri, hanem az 1879. évi XL. t.-czikk 119. §-ába ütköző, szabad közlekedés akadályo­zását képező biztonsági kihágást követ el.......... ... ... .................. 7 Ha a fél az árvaszékhez intézett beadványban tiszteletlen vagy sértő kifejezést használ, nem az 1877. évi XX. t.-cz. 281. §-a értelmé­ben rendbirságolásnak, hanem a kbtk. 46. § -a, illetve az 1885. évi 2466. sz. belügymin. rendelet alapján folyamatba teendő eljárásnak van helye ... A Jogelőddel szemben tűzrendőri szempontból elrendelt átalakítások nem teljesítéséért a jogutód nem vonható büntetőjogi felelősségre, hanem előzőleg közigazgatási úton a szükségesnek mutatkozó átalakítások meg­tételére kötelezendő ... ... ... ................................. ................... 8 A­kik a jégen átkelve a vámtárgyat kikerülik, vámfizetésre nem kötelezhetők .............................................................................. ... ... 8 Az 1890. évi I. t.-cz. 1. §-ában fel nem sorolt közforgalmi utakon utrendőri kihágás el nem követhető ................. ........... ... ......... 8 Bordélyügyi szabályrendelet hiányában titkos kéjelgés előmozdí­tása miatt a közegészségügyi törvény alapján senki sem büntethető­­. 9 Utrendőri kihágások eseteiben az úrmester, esetleg az útkaparó vallomása, más alkalmas tanuk hiányában, teljes bizonyítéknak nem tekinthető .................. .......................... ................................................. 9 A gazdának felelőssége (útrendőri kihágás) cselédjéért pusztán a szolgálati viszony alapján ki nem terjeszthető ......................................... 10 Az esetben, ha a közútba való beszántás, a földtulajdonos tudtán kívül és nem szándékosan történt, az út rendőri kihágásban nem mond­ható ki vétkesnek s nem is marasztalható, köteles az ut testét saját költségén helyreállítani ...............__ ... .................. ... ........... ... 10 A híd jókarban tartásának elmulasztása —­ a­mennyiben ez köz­úton van — nem az 1885. évi XXIII. t.-cz. 63. §-ába, hanem az 1890. évi I. t.-cz. 118. § ába ütköző kihágást képez, s ez utóbbi szerint tün­tetendő.......................... ... ... ................................................................. 10 Hófúvás, hegyomlás stb. eseteiben a hatósági meghagyásoknak nem engedelmeskedők, a­mennyiben törvényhatósági közútról van szó, — az 1890. évi I. t.-cz. 123. §-a szerint — csak akkor büntethetők, ha a törvényhatóságnak ezen szakasz alapján megalkotott s jóváhagyott szabályrendelete van .. ... ... ............................................... ... ... 10 Azon cselekmény, hogy valaki hatósági tilalom ellenére a köz­ség belterületén sertéshizlaldat állított fel, nem közegészségügyi, -------­­ telepengedély nélkül sertéshizlaló létesítése által elkövetett iparkihar t­tást képez ... ..................................................................... ... ........... A közút rosszasága és a kényszerhelyzet bizonyos esetekben­­ enyhítő körülmény. A törvény egyes szakaszaiba ütköző utrendőri kihá-­í gások halmazat eseteiben külön-külön büntetendők ... ... ... ... ._ Utrendőri kihágásnál az új perfelvétel kizárva nincsen ... ... Ha valamely ármentesítő társulat választmánya vizi munkálat készítését határozta el, a munkálat hatósági engedély nélkül meg nem kezdhető. Az engedély nélkül megkezdett munkálat vízrendőri kihágást képez ................................ ........................................................................ A közutakról és vámokról szóló törvény a kihágásokra nézve más elévülési időt nem állapítván meg, e tekintetben az 1879. évi XL. t.-cz. 31. §-ában foglalt rendelkezések követendők. Az 1875. évi V. t­ cz. 109. §-ában az elévülésre nézve foglalt megszorítandó intézkedésnek nem tulajdonítandó azon hatály, mintha a polgári bíróság előtt folyamatba tett per szükségképen oly előzetes kér­désnek lenne tekinthető, melynek jogerejű elintézéséig az elévülésnek nyugodnia kellene. A közigazgatási hatóságoknak törvényen alapuló illetékességét a polgári bíróságok határozatai nem korlátozhatják ... ... ... A közigazgatási hatóságnak kihágási ügybeni illetéktelenségét nem a bírósághoz intézett átirattal, hanem szabályszerűen hozott s in­dokolt határozattal kell kimondania ... ... ... .................................. Azon orvos, a­ki bárányhimlőnek találta és ilyennek jelentette be a ragályos himlőt, ragályos betegségi­­­esetnek be nem jelentése miatt nem marasztalható el ................................. ....................... ... Községi közmunka le nem szolgálása itt rendőri kihágást nem ké­pez, illetve a le nem szolgálás tényére az 1890. évi I. t.-cz. 118. § ában foglalt határozmányok nem vonatkoztathatók ... ... ... ... ... ... Valakinek azon cselekménye, hogy lovát embertömeg között ha­ladó kocsijához köt s lovának felügyeletéről nem gondoskodik s ily alkalommal a ló valakit megrúg, az állat tartásánál szükséges elővigyá­zat elmulasztását képezi.......................... ................--Vu--.............. --­A közigazgatási hatóságok az általuk letárgyalt ügyekben a fe­leknek okozott idővesztési, tanúzási, szakértői és más eljárási költsé- I geket, ha azok beigazoltattak, megállapíthatják : megbízottjaik, illetve a meghatalmazottjaik által felszámított költségek megállapítására azonban nem illetékesek ... ... ........... ... ... ... ... ... ... .................. A közutakon való sebes hajtás, a­mennyiben az 1890. évi 1. t.-cz. 108. és 109. §-aiban felsorolt esetek fenn nem forognak, it rendőri ki­s hágást nem képez ... ... ... ... .......... ... ... ... .................. faelárusitónak azon cselekménye, hogy­ az eladandó tüzifáktele­­pen a törvényes méretnél kisebb lakásokba rakatja az 1888. évi 70.000. sz. belügyministeri rendeletbe ütköző kihágást képez ... .......... ... ._ Tanítóval szemben az iskola helyiségében elkövetett­­sértés az I 1879. évi XL. t.-czikk 46. §-ába ütköző kihágást nem képez, hanem — a­mennyiben becsületsértés is fenforog — a kir. bíróság utján bűnvádi után torolható meg ... .................. ... .................. ................. ... Azon egyén, a­ki tudomással bír ugyan emberekre vagy állatokra veszélyes állatbetegségről, de az illető állatnak sem nem tulajdonosa, se annak felügyeletével megbízva nincs, az állatbetegség bejelentésének elmulasztása miatt nem büntethető ... ... ... ... .. ... ... ... Az ipartestületi jegyző nem tekintetik mindig hatósági közegnek , igy azon alkalommal, midőn az ipartestületi tagsági dijak ügyében jár el, a hatósági közegek jellegével nem bir ... ................................ ... Az iparos azért, hogy tanoncza az éjjeli házon kívül csavarogva töltötte — nem büntethető .............................................................. ... Ha a szabályrendeletbe ütköző éjjeli legeltetés 1894. évi november hó 1-je előtt követtetett el, úgy ezen kihágási ügy elbírálása nem a mezőrendőri törvényben megnevezett kir. bíróság, hanem a szabályren­deletben megjelölt közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik ... ... Ha valaki az 1890. évi I. t.-cz. 99. §-án alapuló vámmentességgel is bir, de a 99. §. 21. pontjában jelzett hivatalos igazolványt felmutatni nem tudja, a vámdíjat megfizetni tartozik. A vámdij lefizetésének ily esetben való megtagadása kihágást képez s 1890.­ évi I. t.-cz. 143. §-a szerint büntetendő ......................................... ... ... ... .................. Ha valamely kereskedő vagy elárusító bár törvényes mértékkel, méterrel, de rősöt mér ki hiányosan, ezen cselekménye által két rend­beli kihágást követ el; az első az 1875. évi 58,438. sz., a második az 1888. évi 70,000. sz. belügyministeri rendeletbe ütközik ... .. ... ... Kézi kocsinak más járművek utján akasztása, sem a kihágási büntető törvénykönyv, sem a közúti törvény értelmében kihágásnak­­ nincs minősítve ... ... ................. ... .................. ... ........... Korcsmának tisztátlanul tartása által elkövetett kihágás nem az 1876. évi XIV. t.-cz. 10. §-a, hanem az 1892. évi 53,236. sz. pénzügy­ministeri rendelet 20. §-a alapján bírálandó el ........................ ... ... Az 1890. évi I. t.-cz. 115. §-ának azon rendelkezése, hogy a na­gyobb súlyú gépek, mozdonyok stb. fahidakon való szállítása az állam­­épitészeti hivatalnak előzetesen bejelentendő, csakis a 4000 kilogramm elegysúlyt meghaladó járművekre, gépekre, stb. vonatkozik ... ... ... Mesterségesnek állított borok készítése, illetve forgalomba hoza­tala miatt indított kihágási eljárás előtt a panaszolt borok az állandó borvizsgáló bizottság által vizsgálandók meg, más szakértők vizsgálata alapján az új borhamisítási törvény alapján elmarasztalásnak helye nincs A vámmentességet igénylő szállítmányoknak (fuvaroknak), vala­mint az ezt igénylő személyeknek külön-külön igazolványnyal kell bírniük Ha ügyvéd meghatalmazotti minőségében hatóságokhoz benyúj­tott beadványban sértő kifejezéseket használ, ezért nem megbízottja büntetendő, hanem az ügyvéd vonandó felelősségre az illetékes ügyvédi kamara útján .............................................................................................. A községi elöljáróság nemcsak a hivatalból, hanem a magánvádló indítványára üldözendő vétségek és kihágásokra vonatkozó feljelen­téseket is elfogadni és illetékes kir. bírósághoz áttenni tartozik. Ezen szabály alól legfeljebb akkor van helye kivételnek, midőn ugyanazon községben van az illető kir. bíróság székhelye is ... ........................... Azon kőfejtőtelep tulajdonosa, a­ki telepén robbantást az előírt évrendszabályok megszegésével eszközöl, nem iparkihágást, hanem köz­egészség és testi épség elleni kihágást követ el ... ... ... ... ... 11 12 12 16 16 17 17 18 18 19 19 20 22 22 23 23 23 24 24 25 24 27 20 29 3° 31 A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS

Next