Magyar Közigazgatás, 1899 (17. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-21 / 21. szám

21-ik szám. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1899 májusát. italok kimérésére és poharazására csak a vegyeskereskedők és szatócsok kaphattak engedélyt, tehát már az érthetetlen előttünk, hogy egy gabonakereskedő czég ily engedélyt nyer­hetett. A törvényes állapot csak úgy állítható helyre, ha a czég maga folytatja a szatócsüzletet. X. Meginthető-e írásbeli intővel azon adózó a II. negyedévben, a­kinek évi tartozása 8 frt, s igy egy negyedévi 2 frt, akkor, ha az első évnegyedet nem fizette be s igy a második év­negyedben már 4 frt a tartozása, illetve összevonható-e az első és második negyedévi tartozás avégből, hogy az intés írásbelileg eszközölhető legyen? Válasz. Az 1883 évi XXIV. t.-cz. 55. §-a akként intézkedik, hogy írásbeli megintés azoknak kézbesítendő, kiknek évnegyedi tartozásuk 3 írtnál nagyobb. Mi ezt úgy fogjuk fel, hogy itt nem a hátralékról van szó, hanem az évnegyedi adóról. Vilá­gosan kitűnik ez a végrehajtási utasítás 17. §-ából, hol már az mondatik, hogy írásos intést kapnak kis- és nagyközségekben, valamint rendezett tanácsú városokban azok az adózók, kiknek évnegyedi adója a 3­ártot eléri vagy azt meghaladja. A­kinek évnegyedi adója tehát 2 frt, azt nem kell írásban meginteni még akkor sem, ha hátraléka felül van 3 frton. XI. Az olyan ember, kinek adóköteles lőfegyvere van, a fegy­veradót rendesen megfizette, fegyverére fegyverigazolvány­­nyal bir, nem vadászik, viheti-e magával fegyverét, ha valahová megy vagy nem ? Szükséges-e feltétlenül vadászati jegyváltása ahhoz, hogy valaki lőfegyverét magával hordhassa? Ha pedig valaki lőfegyverét magával visszi, arra rendes fegyveradó­igazolványa van, egyedül csak esetleges önvédelemből viseli magánál a fegyvert, nem vadászik, erdő­, mezőőr vagy bárki más által elkobozható-e a már megadózott fegyver és bünte­tés érheti el az illetőt, különösen oly helyeken, hol medvék tanyáznak s épen oly helyeken kell keresztülmenni, hogy a medvével való összetalálkozás is várható? Válasz. Az olyan fegyvert, mely után a fegyveradó kifizet­tetett és melynek tartására az illető engedélylyel bir. tulaj­donosa bármikor magával hordhatja, de meg nem engedett czélra nem használhatja, mert az esetben esetleges megbünte­tésén kívül a fegyver elkobzása is elrendeltetik. Községi közigazgatás. A községi levélhord­ó-intézmény. A posta, az újabb közéletnek egyik leggyorsabban és leg­erőteljesebben megnőtt fejleménye s a gazdasági életnek egyik leghatalmasabb előmozdító faktora. Egy félszázad előtti primitiv állapotából, a midőn a postai szállítás legnagyobb részében gyalog és szekeres községi küldönczök által, félig állami, félig magánkézben levő tökéletlen eszközök által történt, nálunk is hatalmas intézménynyé fejlődött, a­melynek gyökerei az ország­nak már majd minden pontjára elhatottak és a legfélreesőbb vidékeken is forgalmat, életet hoztak létre. A postai intézmény fejlődésének azonban még sok helyen meg­vannak a természetes határai. Még sok községünk van, a­melyekben külön postahivatal fölállítását a forgalom nem teszi indokolttá, mert nem bírja el a külön hivatal létesítésével kapcsolatos költségeket, s mert nem forognak fenn oly köz­érdekű szempontok, a­melyek a postahivatal fölállítását áldo­zatokkal is indokolttá tennék. A belü­gyminiszer, a községi hivatalos küldemények szabály­­szerű forgalmát, s a postával nem biró községek hivatalainak a postai hálózattal való rendszeres kapcsolatát biztosítandó, még 1875-ben, 49,783. sz. a. kelt rendeletével kötelezte a postai székhely­et nem képező községeket, hogy hivatalos leveleiket és értékküldeményeiket e végből alkalmazandó küldönczök által hozassák a postáról és vitessék oda. Most. f. évi 29.913. sz. a. kelt rendeletével az iránt intéz­kedett a belügyminiszer, hogy a községi levélhordóknak a rendes levelezés és kisebb súlyú postai csomagszállításnál a nagyközönség is hasznát vegye a postával nem bíró községek­ben. Vagyis, a község vegye gondozásába lakosainak levele­zését, a­mely külön-külön kezelve drága, nehézkes; az együttes kezelés pedig a községeket az eddiginél erősebben alig terheli s rendszeressé tévén a postai forgalmat, egyúttal emeli, fej­leszti azt. A rendelet intézkedő szakaszai a következők: 1. §. Minden nagyközség, továbbá minden körjegyzői szék­helyt képező kisközség, melyben postahivatal nincsen, köteles azon postahivataltól, melynek forgalmi köréhez beosztva van, a község, illetőleg a körjegyzői csoporthoz tartozó községek lakosai számára érkezett, vagy azok által feladott közönséges és ajánlott leveleket, levelezőlapokat, hírlapokat, áruminta és nyomtatvány-küldeményeket, továbbá a könyvelt küldemények­ről szóló értesítő és nyugtákat, valamint feladó revényeket, a­mennyiben azok átvételéről vagy feladásáról az illetők önmaguk külön nem gondoskodnak, hetenként legalább háromszor azon postaküldönczczel, ki a hivatalos levelek továbbításával meg­bízva van, elhozatni, illetőleg a postahivatalhoz elszállítani. 2. §. A kü­ldöncz az értékküldeményeket, csomagokat, pénzes leveleket, utalvány, utánvételt és megbízási pénzösszegeket is elviszi a postára, illetve onnan elhozza, ha ezzel őt a magán­felek saját veszélyükre megbízzák. 3. §. Olyan postai szállítmányok közvetítésére, melyek a posta­táskában el nem férnek, a községi postakü­ldönéz nem kötelezhető. 4. §. A postai szállítás czéljaira minden nagyközség, illetőleg közjegyzői szövetkezet egy oly táskát tartozik beszerezni, mely két kulcscsal zárható s mely kulcsok egyike az illető posta­­hivatal, másika pedig a községi vagy körjegyzői vagy az elöl­járóságnak a postakezeléssel megbízott egyik tagjánál őrzendő meg. (Ilyen postatáskák 11 frt 30 krért az orsz. postatávirda gazdászati hivatalánál szerezhetők be.) 5. §. Lehetőleg minden községben a községházánál alkal­mas és könnyen hozzáférhető helyen közhasználatra levél­gyűjtő szekrény állítandó fel. (Ilyen levélgyűjtő szekrény két kulcscsal­­ írtért az országos posta és távirda gazdászati hivatalnál szerezhető be.) Az a község, mely ily gyűjtő szekrényt nem tart, képviselő­­testületi határozattal tartozik gondoskodni arról, hogy a magán­levelek melyik elöljárósági tag által a nap melyik szakában és órájában vétessenek át. 6. §: A községi, illetőleg körjegyző, esetleg az elöljáróság­nak a postakezeléssel megbízott tagja köteles a hivatos levelek elküldése alkalmával a levélgyűjtő szekrénybe összegyűlt, leveleket abból kiszedni s tartozik azokat a neki átadott, illető­leg a többi községektől beérkezett és továbbítandó hivatalos és magán levelekkel, úgyszintén a felek által feladásra hozott ajánlott levelekkel, csomagokkal, utalványokkal a hozzátartozó pénzösszegekkel, valamint a küldemények elhozatala végett aláírva átadott értesítő és nyugtákkal együtt az úgynevezett «küldöncz-postakönyvbe» bejegyezni, ennek megtörténte után a «küldöncz-postakönyvet» a küldönczczel együtt a jegyzet rovatban aláírni, végre köteles a postakezelő az összes posta­­küldeményt a küldendő pénzösszeggel, úgyszintén a községbe kiküldött postai «értesítő és nyugtákról szóló nyilvántartással», végre a kézbesíthetlen levelekkel, hírlapokkal stb. együtt a postatáskába a küldöncz és az illető községi bíró jelenlétében elhelyezni és azt gondosan bezárni. 7. §. A postakü­ldöncz a postaanyagnak úgy a községben, mint a postahivatalnál való átvételénél győződjék meg arról, hogy a «kü­ldöncz-postakönyvbe» bejegyzett küldemények és pénzösszegek tényleg megvannak-e? mert a küldöncz az átvett postaküldeményekért és pénzösszegekért felelős. 8. §. Tilos a postaküldöncznek úgy a postára menet, mint jövet korcsmába bemenni, vagy bárhova betérni és idegen egyéneknek az általa szállított anyagról felvilágosítást adni. 9. §. A postaküldöncz visszaérkezte után a községi posta­kezelő a postaküldöncz, továbbá az illető községi bíró jelen­létében a postaküldeményeket és netán a pénzösszegeket a posta­táskából kiszedi, az érkezett anyagnak a «küldöncz-postakönyv­­vel» történt egybevetése után ezen könyv jegyzet rovatában az átvételi aláírásával elismeri és a küldeményeket községenként osztályozza : a) a helybelieket, még­pedig a hivatalosokat az azok átvé­telére illetékes községi közegeknek, a magánosokét a szerint, hogy tart-e a község külön kézbesítőt vagy sem, a kézbesítő­nek átadja avagy magánál őrizetben tartja. b) a nem helybelieket, vagyis a korcsoport többi kisközsége­t .

Next