Magyar Közigazgatás, 1899 (17. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-21 / 21. szám
21-ik szám. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1899 májusát. italok kimérésére és poharazására csak a vegyeskereskedők és szatócsok kaphattak engedélyt, tehát már az érthetetlen előttünk, hogy egy gabonakereskedő czég ily engedélyt nyerhetett. A törvényes állapot csak úgy állítható helyre, ha a czég maga folytatja a szatócsüzletet. X. Meginthető-e írásbeli intővel azon adózó a II. negyedévben, akinek évi tartozása 8 frt, s igy egy negyedévi 2 frt, akkor, ha az első évnegyedet nem fizette be s igy a második évnegyedben már 4 frt a tartozása, illetve összevonható-e az első és második negyedévi tartozás avégből, hogy az intés írásbelileg eszközölhető legyen? Válasz. Az 1883 évi XXIV. t.-cz. 55. §-a akként intézkedik, hogy írásbeli megintés azoknak kézbesítendő, kiknek évnegyedi tartozásuk 3 írtnál nagyobb. Mi ezt úgy fogjuk fel, hogy itt nem a hátralékról van szó, hanem az évnegyedi adóról. Világosan kitűnik ez a végrehajtási utasítás 17. §-ából, hol már az mondatik, hogy írásos intést kapnak kis- és nagyközségekben, valamint rendezett tanácsú városokban azok az adózók, kiknek évnegyedi adója a 3ártot eléri vagy azt meghaladja. Akinek évnegyedi adója tehát 2 frt, azt nem kell írásban meginteni még akkor sem, ha hátraléka felül van 3 frton. XI. Az olyan ember, kinek adóköteles lőfegyvere van, a fegyveradót rendesen megfizette, fegyverére fegyverigazolványnyal bir, nem vadászik, viheti-e magával fegyverét, ha valahová megy vagy nem ? Szükséges-e feltétlenül vadászati jegyváltása ahhoz, hogy valaki lőfegyverét magával hordhassa? Ha pedig valaki lőfegyverét magával visszi, arra rendes fegyveradóigazolványa van, egyedül csak esetleges önvédelemből viseli magánál a fegyvert, nem vadászik, erdő, mezőőr vagy bárki más által elkobozható-e a már megadózott fegyver és büntetés érheti el az illetőt, különösen oly helyeken, hol medvék tanyáznak s épen oly helyeken kell keresztülmenni, hogy a medvével való összetalálkozás is várható? Válasz. Az olyan fegyvert, mely után a fegyveradó kifizettetett és melynek tartására az illető engedélylyel bir. tulajdonosa bármikor magával hordhatja, de meg nem engedett czélra nem használhatja, mert az esetben esetleges megbüntetésén kívül a fegyver elkobzása is elrendeltetik. Községi közigazgatás. A községi levélhordó-intézmény. A posta, az újabb közéletnek egyik leggyorsabban és legerőteljesebben megnőtt fejleménye s a gazdasági életnek egyik leghatalmasabb előmozdító faktora. Egy félszázad előtti primitiv állapotából, a midőn a postai szállítás legnagyobb részében gyalog és szekeres községi küldönczök által, félig állami, félig magánkézben levő tökéletlen eszközök által történt, nálunk is hatalmas intézménynyé fejlődött, amelynek gyökerei az országnak már majd minden pontjára elhatottak és a legfélreesőbb vidékeken is forgalmat, életet hoztak létre. A postai intézmény fejlődésének azonban még sok helyen megvannak a természetes határai. Még sok községünk van, amelyekben külön postahivatal fölállítását a forgalom nem teszi indokolttá, mert nem bírja el a külön hivatal létesítésével kapcsolatos költségeket, s mert nem forognak fenn oly közérdekű szempontok, amelyek a postahivatal fölállítását áldozatokkal is indokolttá tennék. A belügyminiszer, a községi hivatalos küldemények szabályszerű forgalmát, s a postával nem biró községek hivatalainak a postai hálózattal való rendszeres kapcsolatát biztosítandó, még 1875-ben, 49,783. sz. a. kelt rendeletével kötelezte a postai székhelyet nem képező községeket, hogy hivatalos leveleiket és értékküldeményeiket e végből alkalmazandó küldönczök által hozassák a postáról és vitessék oda. Most. f. évi 29.913. sz. a. kelt rendeletével az iránt intézkedett a belügyminiszer, hogy a községi levélhordóknak a rendes levelezés és kisebb súlyú postai csomagszállításnál a nagyközönség is hasznát vegye a postával nem bíró községekben. Vagyis, a község vegye gondozásába lakosainak levelezését, amely külön-külön kezelve drága, nehézkes; az együttes kezelés pedig a községeket az eddiginél erősebben alig terheli s rendszeressé tévén a postai forgalmat, egyúttal emeli, fejleszti azt. A rendelet intézkedő szakaszai a következők: 1. §. Minden nagyközség, továbbá minden körjegyzői székhelyt képező kisközség, melyben postahivatal nincsen, köteles azon postahivataltól, melynek forgalmi köréhez beosztva van, a község, illetőleg a körjegyzői csoporthoz tartozó községek lakosai számára érkezett, vagy azok által feladott közönséges és ajánlott leveleket, levelezőlapokat, hírlapokat, áruminta és nyomtatvány-küldeményeket, továbbá a könyvelt küldeményekről szóló értesítő és nyugtákat, valamint feladó revényeket, amennyiben azok átvételéről vagy feladásáról az illetők önmaguk külön nem gondoskodnak, hetenként legalább háromszor azon postaküldönczczel, ki a hivatalos levelek továbbításával megbízva van, elhozatni, illetőleg a postahivatalhoz elszállítani. 2. §. A küldöncz az értékküldeményeket, csomagokat, pénzes leveleket, utalvány, utánvételt és megbízási pénzösszegeket is elviszi a postára, illetve onnan elhozza, ha ezzel őt a magánfelek saját veszélyükre megbízzák. 3. §. Olyan postai szállítmányok közvetítésére, melyek a postatáskában el nem férnek, a községi postaküldönéz nem kötelezhető. 4. §. A postai szállítás czéljaira minden nagyközség, illetőleg közjegyzői szövetkezet egy oly táskát tartozik beszerezni, mely két kulcscsal zárható s mely kulcsok egyike az illető postahivatal, másika pedig a községi vagy körjegyzői vagy az elöljáróságnak a postakezeléssel megbízott egyik tagjánál őrzendő meg. (Ilyen postatáskák 11 frt 30 krért az orsz. postatávirda gazdászati hivatalánál szerezhetők be.) 5. §. Lehetőleg minden községben a községházánál alkalmas és könnyen hozzáférhető helyen közhasználatra levélgyűjtő szekrény állítandó fel. (Ilyen levélgyűjtő szekrény két kulcscsal írtért az országos posta és távirda gazdászati hivatalnál szerezhető be.) Az a község, mely ily gyűjtő szekrényt nem tart, képviselőtestületi határozattal tartozik gondoskodni arról, hogy a magánlevelek melyik elöljárósági tag által a nap melyik szakában és órájában vétessenek át. 6. §: A községi, illetőleg körjegyző, esetleg az elöljáróságnak a postakezeléssel megbízott tagja köteles a hivatos levelek elküldése alkalmával a levélgyűjtő szekrénybe összegyűlt, leveleket abból kiszedni s tartozik azokat a neki átadott, illetőleg a többi községektől beérkezett és továbbítandó hivatalos és magán levelekkel, úgyszintén a felek által feladásra hozott ajánlott levelekkel, csomagokkal, utalványokkal a hozzátartozó pénzösszegekkel, valamint a küldemények elhozatala végett aláírva átadott értesítő és nyugtákkal együtt az úgynevezett «küldöncz-postakönyvbe» bejegyezni, ennek megtörténte után a «küldöncz-postakönyvet» a küldönczczel együtt a jegyzet rovatban aláírni, végre köteles a postakezelő az összes postaküldeményt a küldendő pénzösszeggel, úgyszintén a községbe kiküldött postai «értesítő és nyugtákról szóló nyilvántartással», végre a kézbesíthetlen levelekkel, hírlapokkal stb. együtt a postatáskába a küldöncz és az illető községi bíró jelenlétében elhelyezni és azt gondosan bezárni. 7. §. A postaküldöncz a postaanyagnak úgy a községben, mint a postahivatalnál való átvételénél győződjék meg arról, hogy a «küldöncz-postakönyvbe» bejegyzett küldemények és pénzösszegek tényleg megvannak-e? mert a küldöncz az átvett postaküldeményekért és pénzösszegekért felelős. 8. §. Tilos a postaküldöncznek úgy a postára menet, mint jövet korcsmába bemenni, vagy bárhova betérni és idegen egyéneknek az általa szállított anyagról felvilágosítást adni. 9. §. A postaküldöncz visszaérkezte után a községi postakezelő a postaküldöncz, továbbá az illető községi bíró jelenlétében a postaküldeményeket és netán a pénzösszegeket a postatáskából kiszedi, az érkezett anyagnak a «küldöncz-postakönyvvel» történt egybevetése után ezen könyv jegyzet rovatában az átvételi aláírásával elismeri és a küldeményeket községenként osztályozza : a) a helybelieket, mégpedig a hivatalosokat az azok átvételére illetékes községi közegeknek, a magánosokét a szerint, hogy tart-e a község külön kézbesítőt vagy sem, a kézbesítőnek átadja avagy magánál őrizetben tartja. b) a nem helybelieket, vagyis a korcsoport többi kisközséget .