Magyar Közigazgatás, 1904 (22. évfolyam, 1-52. szám)

, azután, tekintettel arra is, hogy az újból alakult községek szükségletei fedezhetésére szolgáló anyagi erőnek m­egt­étele a községgé alakulásnak egyik feltétele, okszerűen következik, hogy az anya- s újból alakult köz­ségek közt az anyaközségnek csak az a vagyona, illetőleg ennek értéke osztandó meg, mely a saját közigazgatási és közművelődési kötelezett­ségei teljesítésére szükséges kiadások egyenértékét túlhaladja ... ... ... 28 Az 1819. évi XXV. t.-cz. 3. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy községi alkalmazott részére italmérési engedély nem adható, az követke­zik, hogy a­mennyiben a községi alkalmazott állásáról le nem mond, ezt az állását csak úgy viselheti, ha a nyert italmérési engedélyt visszaadja 31 A községi vadászterületek feltétlenül bérbeadandók s azok ajándé­kozás tárgyát nem képezhetik ........................ ... .......................... 31 A nagybecskereki községi közigazgatási tanfolyam................. 31 A községi vadászterületek bérbeadása tárgyában megtartott nyil­vános árverés eredményének jóváhagyására a község képviselőtestülete jogosult, mely intézkedésnek természetes folyománya az hogy az árverés eredményét kielégítőnek nem találja, kellő megokolással az árverés ered­ményétől a jóváhagyást meg is tagadhatja s kedvezőbb eredményre való kilátás mellett újabb árverést rendelhet el ... ......................................... 32 A telekkönyvi betétek szerkesztésére kiküldött azonosítónak és bizottságnak nem tartozik hatáskörébe, hogy a helyszíni eljárás helye tekintetében a község elöljáróságával az 1889. évi XVI. t.-cz. 8. §-ában foglalt szabálytól eltérően megállapodjék ... .......................... ........... 32 Az oly dűlőnek nevét, melyet a község több nyelvű lakossága megfelelő fordításban kü­lönbözőkép nevez, a telekkönyvben az állam hivatalos nyelvén kell kitüntetni................................................................ 32 A községi közigazgatási tanfolyamok ......... ... ... .......... 31 Rendezett tanácsi­ városok jegyzői községi pótadómentességre igényt nem tarthatnak ............................... - -.....................­ 36 A községi és körjegyzők országos egyletének közgyűlése.......... 36 A közsegélyre szorultak eltemetéséről a tartózkodási község köte­les gond­kodni, s utóbbi az ez által felmerült költség megtérítését az illetőségi községtől nem követelheti. A sírhely-megváltási díj a temetési költség közé tartozik... ... ................— — — ... .. — ?7 A községi pótadó és iparkamarai illeték visszatérítése esetében kamattérítésnek csupán akkor volna helye, ha kamat fizetését törvény vagy törvényerejű szabály kifejezetten rendelné ... ................ ... 37 Rendezett tanácsú városi és községi árvaszék ülnökének nem kell jogtudományi államvizsgával bírni, hanem az egyszerű jogvégzettség is elegendő ......................................... ........................................................ 40 A községi bírói és birtokossági elnöki állás elvileg nem összefér­hetetlen Indokolt esetekben azonban a községi képviselőtestület vagy a felsőbb hatóság az összeférhetetlenséget megállapíthatja ... ................. 49 Ideiglenes házadómentességünk a községi adó alóli mentesség rendszerint nem következménye, ellenben az ideiglenes földadómentesség esetében községi adó kivetésének helye nincsen....................................... 41 A községi másodjegyzőnek és a községi segédjegyzőnek törvény­ből folyó természetbeni lakásra vagy lakáspénzre igényük nincsen. A községi alkalmazottak illetményeit önkormányzati joga alapján maga a község jogosított megállapítani ............................................... ... ... 4­ Jutalomdíj a községi jegyzőknek ... ... ... .................. ... 42 Ha a községi vadászterületek bérbedása czéljából tartott árverésen a községi bíró mint árverelő résztvett,­­ az árverés megsemmis­itendő 43 A községi közigazgatási vizsgálatokon kitüntetéssel minősítetett jegyzőjelöltek ............................................................................................. 46 Községi vadászterületre vonatkozó árverési feltételekbe felvett olyan intézkedés, mely szerint bárki, ki vadászati kihágás miatt el lett ítélve, sem árverés, sem átruházás útján a vadászati jog bérletét meg nem szerezheti — joghatálylyal nem bir ... .......................... ... _ 46­­. A vadászterületek bérbeadása tárgyában hozott városi tanácsi határozatok ellen beadott jogorvoslatok a város törvényhatósági bizott­ságának hatáskörébe nem tartoznak, s az 1886. évi XXI. t.-cz. 76. §-ának rendelkezése, melyek szerint a törvényhatósági joggal felruházott városok tanácsának határozatai a város javadalmait, vagyonát és gazdászatát érdeklő ügyekben a közgyűléshez felebbezhetők, a községi vadászterü­leteknek nyilvános árverés útján történt bérbeadása tárgyában hozott határozatokra nézve az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-ának második bekez­désében foglalt rendelkezéssel szemben nem alkalmazhatók 2. a községi vadászterületeknek nyilvános árverés utján való bérbeadása esetén, ha az árverési feltételekben az utóajánlat utján ígéret kifejezetten meg­engedve nincsen, az árverés tárgyát képező vadászterület az árverés jogi hatálya értelmében a legmagasabb ígéretet tett árverelőnek adandó át 50 Vadászterület nyilvános árverés alkalmával tett ígéret teljesítésére az az árverelő, a­kinek ajánlatát meghaladó magasabb ígéret adatott be, — hacsak ajánlatának fentartására a megejtett árverés alkalmával vagy azután külön nem nyilatkozik, — jogilag nem kötelezhető ................. 50 Közös apaállattartásra irányuló magánmegegyezéseket a hatóság figyelembe nem vehet. A köztenyésztésre szolgáló apaállatokról a köz­ség vagy a szervezett birtokosság tartozik gondoskodni .. .......... 51 A hagyatéki ingatlanok leltári becsértékének megállapítása ... 51 Ha a községi vadászterület az 1883. évi XX. t.-cz. 8. §ának 2. bekezdése értelmében több részletben van bérbeadva, s a bérjövedelem az érdekelt birtokosok közt osztatik fel, az egyes részletek után befolyó bérjövedelmek nem együttesen az összes érdekelt birtokosokat illetik, hanem külön-kü­lön azok a birtokosok közt osztandók fel birtokaránylag, a­kiknek az egyes vadászterületekbe eső birtokaik a bérbeadás tárgyát képezték ..................................................................................................... 52 A vadászati törvény annak a rendelkezésének, hogy ha a vadá­szati jog bérbeadásából befolyó évi tiszta jövedelem felosztásának aránya a tulajdonosok között birtokarányában nem lenne megállapítható, az egész jövedelem a községet illeti, mely azt közigazgatási czélokra for­dítani köteles, nem tulajdonítható az az értelem, hogy az a jövedelem­nek az említett arányban való felosztása feltétlen lehetetlenségét kívánná, hanem elegendő az is, hogy a fon forgó körülmények között az arány megállapítása csupán czélszerűségi szempontokból — pl. az illető összeg­hez képest aránytalan munka és költség — nem lehetséges ... ... 52 Kihágási ügyekben hozott határozatuk. A büntető perrendtartást életbeléptető 1897 évi XXXIV. t.-cz. 28. §-a a közigazgatási hatóságok elé utalt kihágási ügyekben nem alkalmazható ...................................................................... .......­­ Midőn a m. kir. állatorvos valamely kutya egészségi állapotának megvizsgálására a veszettség fenforgása esetén egészségrendőri intézke­dések foganatosítására küldetik ki, felmerült költségei — miután azok a kihágástól függetlenek — kihágási ítéletben meg nem állapithatók ... 1 Azon körülmény, hogy a kihágási ítéletnek az eljárási költség megállapítására vonatkozó része ellen a költségek viselésére kötelezett felebbezéssel nem élt, az ügy újrafelvételére alapul nem szolgálhat ... 1 A ki kihágási ügy tárgyalása alkalmával a feltett általános kér­désekre a válaszadást megtagadja, e miatt neve és lakásának meg nem mondása miatt a kbtv. 43 %-a alapján nem büntethető. A­ki a tárgyaló­teremből lármázva távozik, a kihágási eljárási utasítás 72. §-a alapján csak akkor rendbíróságolható, ha a lármázás abbanhagyására eredmény­telenül intetett meg ... ... ...................................................................... 2 A vízjogi törvény 143. §-ában említett védültetvények alatt csakis olyanok értendők, melyek árvédelmi töltésekhez tartoznak ... ... ... 3 A­kik a község belterületén keresztülszaladó és embereket fel­öklelő vaddisznót űzőbe veszik és elejtik, vadászati kihágást nem követnek el.................................................................................................... 3 Halászatra nem használhatók oly hálók, melyeknek nyílásai ned­ves állapotban mérve 5 cm.-nél szűkebbek ... ... ... ................. 5 Oly kihágási ügyekben, melyekben a feljelentés a pénzügyi közegek hatáskörébe is tartozik, a pénzügyigazgatóság felebbezési joggal nem bir. A pénzügyigazgatóság a kir. kincstárt csak oly ügyekben képvisel­heti, a­hol ez utóbbi mint érdekelt fél szerepel................. ................. 6 Idegen területen hasznos vadat agyonverni tiltva van. Az ily cselekmény a vadászati törvénybe ütköző kihágást képez .................. 7 Azon mulasztás, hogy a vadászterület tulajdonosa a területén tiltott időben talált, meglőtt szarvasbikát a községi elöljáróságnál be nem j­elenti, vadászati kihágást nem képez. Az ily időben talált vad a község szegényei közt az elöljáróság által szétosztandó........................................ 7 A ki az eleven hasznos vadak s a hasznos szárnyas vadak tojá­sának külföldre való szállítása tárgyában kibocsátott 1903. évi 105.921. sz. földmivelésügyi minister rendeletet megszegi: 200 koronáig terjedő pénz­büntetéssel büntetendő ....................................... ................................. 8 Helybeli ügynök sorsjegyek eladását kereskedői minőségben köz­vetítheti, csak iparigazolvány váltására van kötelezve. Ha az ily ügynök mások lakásán megrendeléseket gyűjt, ez tiltott árukkal való házalást nem képez ... ... ................. ................. ........................ ... ... 9 A posta állami intézményt képez, s hivatalnokai és közegei állami al­kal­m­azottaknak teki­ntendő­k....................................................................... 11 Ha hatósági közeg ellen hivatalos alkalmazott használ sértő ki­fejezéseket, ezen csel­ekmény nem kihágási, hanem fegyelmi útra tarto­zik , de a megsértett hivatalos közeg ezenkívül becsületsértés miatt is indíthat bírói eljárást .................. .......................... .......................... 13 A tanítás rendjének megzavarása tárgyában érvényben levő szabály­rendeletek alapján csak a tanítókat zavaró szülők és az iskolán kívül álló egyének marasztalhatók el. Ha tanító zavarja a tanítás rendjét, e­miatt nem kihágási, hanem fegyelmi eljárásnak van helye ... ... 13 A dűlőutat mindenki jogosult használni. A­ki a dű­lőúton átmenőtől zálogolás czéljából a köpenyt elveszi, de azt nyomban visszaadja, jogo­sulatlan zálogolást nem követ el .......... ....................................... ... 14 A vigyázatlan hajtás az 1879. évi XL. t.-cz. 120. §-a alapján csak akkor képez büntetendő cselekményt, ha az a város, illetőleg község belterületén követtetik el. A közúti törvény szerint nem a vigyázatlan hajtás képez kihágást, hanem a szabálytalan hajtás . . .................. 15 A­ki lovainak rükkórban történt megbetegedését be nem jelenti, nem állat-, hanem közegészségügyi kihágást követ el .................. ... 17 Törkölybort más elnevezés alatt raktározni tiltva van. Munkásbor elnevezést sem a törvény, sem a végrehajtási rendelet nem ismer, annak használata tehát kihágást képez ... .......... ... ... .......................... 18 Ha az állatorvos ebzárlat megszegése miatt kiszáll, az ebből fel­merülő költségek kihágási ítéletben nem állapíthatók meg, mert azon kérdés eldön­tse, hogy a költségek kit terhelnek, közigazgatási útra tartozik........................................................................................................... 19 Az ítélet kihirdetését s az ítéletben való megnyugvást mezőrend­őri kihágási ügyekben is aláírással kell az érdekelteknek elismerni. Ha az aláírást megtagadják, a kihirdetést és a felek nyilatkozatait a ható­ságnak kell igazolni ................. ................................................................ 20 Vasárnapi munkaszüneti időben kizárólag azon kisiparosok dol­gozhatnak, a­kik iparukat állandóan segédek, tanonctok alkalmazása nélkül gyakorolják. Az üzleti segédszemélyzettel bíró önálló kisiparosok azonban saját személyükben se végezhetnek ipari munkát ... ... ... 21 Gipszből öntött szobrokkal való házalás tiltva van. E kihágás elbírálása a székesfővárosban a rendőrhatóság jogkörébe tartozik ... .. 23 Az orbánezra nézve csupán a védoltás foganatosítása van ható­sági engedélyhez és állatorvosi közreműködéshez kötve, az orbánczban elhullott sertések bonczolása azonban nemcsak állatorvos által végezhető 25 A vaspálya elhatárolt területén belül történő vasúti építkezések­nél a helyhatósági építési szabályrendeletek általában nem bírnak érvénynyel...................................................................................................... 26 A­ki juh- és marhahús árusításával rendszeresen foglalkozik ipar­igazolvány nélkül, az 1884. évi XVII. t.-czikk 156. §-ába ütköző ipar­kihágást követi el. Levágott állat húsának szemle nélkül elárusitás czéljából idegen községbe vitele közegészségügyi kihágást képez ... ... 27 Beteg állatoknak a gazdaságba dolgozotatása czéljából való kihaj­tása akkor képez állategészségrendőri kihágást, ha a betegség bárki által felismerhető s annak fenforgása az állatorvos által állapíttatott meg, vagy az állatállomány állatorvosi felügyelet és ellenőrzés alatt nem tartatott ............................................... . .. ... ... .................. 29 Festett italnemesek tartása, illetőleg elárusítana az 1899. évi 78,543. sz. belü­gyminiszeri rendelet 10. és 22. §-ába ütköző kihágást képez Ha A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS

Next