Magyar Közigazgatás, 1906 (24. évfolyam, 1-52. szám)

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS Az ügy érdemében is végső fokon határozni hivatott hatóság által a felfolyamodás visszautasítása iránt hozott végzés ellen felebb­vitelnek helye nincs................................................. ... ... ... .. 33 A letartóztatási intézetekben a fiatalkorúnknak a felnőttektől elkü­lönítése ...............................­ ....................................................................... 33 Az elhagyottá nyilvánítás előtt elbocsátott vagy elhalt gyermekek gondozási költségei .................................................................... ... ... 33 A behajtott, de fél részére nem kézbesíthető tanudíjak a közigaz­gatási letétnaplóba helyezendők. Ha az elévülési határidő beáltáig sem lenne a tanudíj kézbesíthető, úgy az a pénzügyi tárc­a javára számo­landó el ................................................. ................ ... ........... .. 35 A 3, illetve 5 évet meghaladó főispáni, illetve más állami alkal­mazotti szolgálat esetében, tekintet nélkül a 3 vagy 5 évet meghaladó szolgálat rövidebb vagy hosszabb, illetve az egy teljes évet még el nem ért tartamára, az illető főispánt vagy más állami alkalmazottat beszámít­ható javadalmazásának két évi összegével egyenlő végkielégítés illeti meg és azon törvénymagyarázatnak, hogy a végelszámolásnál a szolgálati idő általában és kivétel nélkül mindig csak teljes évek szerint számíttat­ván, a napok és hónapok ellenben figyelembe nem jévén, az 1886. évi XXI. törvényczikk 59. §-ában a főispánoknál említett 3 éven túli szolgálat is csak ekkér értelmezhető, nincsen törvényes alapja, illetve az csak a nyugdíjazás alkalmával a szolgálati idő tartamának meghatározásánál az 1885. évi XI. törvényczikk 10. és 21. §-ai alapján követett eljárásra vonatkozik . ................................ ... .........................­ .................. 37 Tanuknak közigazgatási hatóságok által megkeresés folytán való kihallgatása........................................................................................... ... 37 A­mennyiben az olyan cseléd, a­ki szolgálatát a szerződési idő letelte előtt törvényes ok nélkül elhagyta, gazdájától cselédbére fejében többet kapott, mint a­mennyi őt a tényleges szolgálati idő tartamára megilleti, ezt a többletet a gazda jogosítva van a cselédtől visszaköve­telni, és nem köteles a szerződést felbontó cselédet szolgálatába vissza­fogadni s ez­által ennek arra nézve alkalmat adni, hogy előre fölvett, de meg nem szolgált cselédbérét leszolgálhassa......................................... 38 A tényleges katonai szolgálatból a polgári állami szolgálatba köz­vetlenül átlépett egyéneknél, a nyugdíjazás alkalmával, a katonai szolgálat akkér számítandó be, miként az a katonai egyének ellátásáról szóló 1875. évi LI. t.-cz. értelmében számbaveendő,­­ ha csak ezt az 1885. évi XI. t.-cz. valamely rendelkezése ki nem zárja, miből következik, hogy a tényleges katonai szolgálatból a polgári állami szolgálatba közvetlenül átlépett egyének nyugdíjazásánál a szabadságon töltött idő be nem számítható ugyan,­­ de megszakításnak sem tekinthető. A besorozástól a bevonulásig eltöltött idő be nem számítható ... ................................. 39 A közigazgatási bíróság hatásköre elleni kifogás valamely ügynek érdemleges tárgyalására nézve emelhető, nem pedig az ellen: váljon az eljárt alsófokú hatóságoknak alaki szempontokra alapított határozatai a panasz folytán illetékesen felülvizsgálh­atók-e vagy sem a közigazgatási bíróság részéről................................ ........................................ ... . 40 Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900. évi XVII. törvényczikk 34. §-a kifejezetten csak a nyugdíj megállapítására vonat­kozik s igy a temetési járulékok kiszabásánál az 1885. évi XI. t.-cz. 53. szakasza az irányt adó ................................................. .................. ... 42 Az illetéktelen hatóság a felebbvitelnek az illetékes hatósághoz való továbbítása alkalmával erről egyidejűleg a felet is értesíteni tartozik 46 Bérkocsi-árszabályzat nem létében a viteldíj-követelés bíró után érvényesíthető­­............................. ... ... ......................................... 48 Az elhagyott gyermek átvételének a tartásra kötelezett által való megtagadása esetén eljárás ... ................. .. ........................ ...­­48 Tizenöt éven aluli férfiszemélyek és kiskorú nőszemélyek kiván­dorlása ... ...................................................................... ... ._ I_ 48 A gondnokság alá helyezési eljárás megindítása előtt a gondnok­ság alá helyezendő egyén vagyoni viszonyainak megállapítása ........... 49 Építés vagy átalakítás útján keletkezett helyiségnek minő czélra használhatása felett az építésrendőri hatóság van hivatva határozni ... 49 Iparos özvegye új iparigazolvány váltására nem kötelezhető s néhai férje iparigazolványának megfelelő árulási helyre — feltéve, hogy férje iparát folytatja — igényt tarthat ... ... ................. ... ... 50 A vevőnek birtokba helyezése vételi bizonyítvány alapján csak addig az időpontig rendelhető el, míg a telekkönyvi hatóság az árveré­sen eladott ingatlanra nézve a tulajdonjognak a vevő nevére kebelezését jogerősen el nem rendelte.......................... .......................... ................­.. 50 Községi közigazgatási ügyekben Hozott határozatok: Kb. 3562/905. Az 1900. évi XVII. t.-czikk 39. §-a értelmében a marhalevelek kiállítása, záradékolása és átíratásáért szedhető dijak nem a marhalevelek kezelésével megbízott közegé (Il-od jegyzőé), hanem azok az illető helyi hatóság közpénztára javára esnek, a­mely ezek felhasz­nálásáról intézkedik, s ezen az eddig fennállott gyakorlat sem változ­tathat, mert a gyakorlat a törvénynyel nem ellenkezhetik ... ... ... 3 Ha községi körorvos választásánál a választási elnök a többséget sem felkiáltás, sem pedig szavazás útján nem állapította meg, hanem oly módon, hogy a két pártot két felé osztva két oldalra felállította: a választás megsemmisítendő ........... .................. ........... ............... 3 Községi bíró választásánál a hármas kijelölés csupán a jelenkezők elégtelensége miatt nem mellőzhető, hanem ha három jelentkező nincsen, vagy ha a jelentkezők közül három egyén alapos ok miatt ki nem jelöl­hető, akkor a jelölteknek a törvényisén megkívánt hármas száma olyan alkalmas egyénekkel is kiegészítendő, a­kik különben a kijelölésre nem jelentkeztek. Első­sorban azonban az alkalmas jelentkezők jelölendők ki . Az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. t.­cz. végrehajtása iránt 43.194/895. számú igazságügyminiszeri rendelet 24. §-ának kiegé­szítése ................................................. ........................................................ 4 A községi közmunka leszolgálását megtagadó egyénekkel szemben a megtorlást alkalmazni I. fokban a községi képviselőtestület feladata és kötelessége. Ha a képviselőtestület e kötelezettségét nem teljesítené, a községi elöljáróságnak, illetőleg az 1890. évi I. t.-cz. 62. § ában meg­nevezett elöljárósági tagnak kötelessége az alispánhoz előterjesztéssel élni, ki a szükséges intézkedéseket hivatalból tartozik megtenni ... ... ... 5 Olyan községben, a­hol több jegyzői állás van, az elsőt vagy fő­jegyzőt illeti csak meg a törvény alapján föltétlenül a községgel szem­ben a lakáshoz való igény, s ezen az 1904. évi XI. törvényczikk nem változtatott ... .................................. ... ... .................................. 5 A községi közmunka váltság-ár megállapítását kimondó községi képviselőtestületi határozatnak megerősítés végett a felsőbb hatósághoz hivatalból való előterjesztését a törvény nem ismeri. A­mennyiben azon­ban a váltság­át nem a helyi viszonyoknak megfelelően állapítottnék meg, felebbezés hiányában, a főszolgabíró köteles a képviselőtestületi határozat ellen az alispánhoz mint másodfokú hatósághoz előterjesztéssel élni ... " A községi mezőőrök javadalmazására szükséges összeget érdekelt­ségek szerint külön kulcsok alapján kivetni nem lehet, hanem ezt az össze­get az érdekeltekre földadójuk arányában egy kulcs szerint kell kivetni . A rendezett tanácsú városok és községek pecsétnyomóinak és bélyegzőinek ellenőrzése ... .................. ... ... . ... ........... 7 Ha a község a marhalevelek kezelésével a jegyzőt bízza meg, a községnek jogában áll az ezen teendőkkel megbízott jegyzőt megfelelő díjazásban is részesíteni.................. ... ................................ ... ... 7 A­mennyiben a családfő a községi adótól törvény szerint m­entes, mentesnek kel lennie arra az I. osztályú kereseti adóra nézve is, a­melyet családtagjai után fizet . ............................... ................... ... ... ... . Az 1891. évi XV. t.-cz. 14. §-ának azon rendelkezésében, hogy a 1000­-nél több lakossal biró városokban az óvónők fizetése lakáson kívül 800 koronánál kisebb s­em lehet, a «város» szó nem közjogi értelemben van haszálv­a, hanem ez az elnevezés egyáltalán helységet jelent _ . Az állam által fentartott kisdedóvodák költségeire az 1901. évi XV. t.-cz. 19. §-a alapján igénybevehető 3°/6-os óvodai pótadó kivetésé­hez a bel- és pénzügyminiszerek hozzájárulása nem szükséges, hanem ezen hozzájárulást a törvény csupán a községek javára kivethető óvodai pótadónál kívánja meg ...................................... ... .......................... 9 Községi pótadóhátralékok után késedelmi kamat szedhető ... 9 Az a községi tanító, a­ki a törvénynyel biztosított legkisebb fizetést oly mértékben meghaladó fizetéssel bir, hogy ez a többlet meghaladja a fizetés mellett még biztosított lakás- és kertilletménynek a vallás- és közoktatásügyi ministernek 1902. évi 44.246. számú rendeletével 200 koronában meghatározott legkisebb mértékét, ez utóbbi czímen igényt nem támaszthat... ................................. ........... ......................... ... 16 A községnek jogában áll olyan állások betöltésére nézve, a­melyek sem az elöljárói, sem a segéd- és kezelőszemélyzeti állások közé nem tartoznak, s így reájuk a segéd- és kezelőszemélyzeti állások betöltésére a törvényben előírt rendelkezések nem vonatkoznak, szabályrendelettel külön módozatokat megállapítani................................ ................. ... 16 Körjegyző a székhelyén kívül — körletéhez tartozó külközség­­ben — végzett hivatalos teendői alkalmával fuvardíjat vagy természet­beni fuvart csak abban az esetben igényelhet, ha a községi szervezési szabályrendelet vagy valamely más jogérvényes határozat, vagy tör­vényszerű gyakorlat alapján ilyen öt megilleti.................. .................. 17 Körbábának aggsági munkaképtelenség czimén állásától elmozdí­tása a vármegye törvényhatósági bizottsági közgyűlésének hatáskörébe tartozik................................ ................................................................ 17 A községi és közjegyzők nyugdíjazásáról szóló vármegyei szabály­rendelet revíziója .............................................................................. ... 17 Községi legtöbb adót fizető meghatalmazottja lehet oly állami tisztviselő is, a­ki a fizetése után járó kereseti adón kívül más adót a községben nem fizet......................... ... ....................................... ... 18 Az 1886. évi XXII. t.-cz. 138. §-ában foglalt ama rendelkezés, mely szerint a néptanítók hivatalaik után járó fizetéseik után községi adót nem fizetnek, ingatlan haszonélvezetéből álló javadalmazás esetén nem terjeszthető ki az olyan ingatlanra, mely a tanító működési körén kívül eső községben fekszik _ _ _ ... .................. .................. 18 Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. azzal, hogy az ott szabályozott külön iskolai adó mértékét megszabta, nem korlátozza a községet az 1886. évi XXII. t.-cz. 21. §-ában megadott abban az önkormányzati jogában, hogy a 24. szakasz szerint megkívánt törvényhatósági jóvá­hagyás mellett községi adót vethessen ki és hajthasson be, s azt eset­leg iskolai czélokra is fordíthassa................. ... .................................. 20 A községi elöljáróság gyámpénztárból történő utalványozási jogá­nak terjedelme ... .................. ... ........................................................ 21 A fizetés ténye magában véve — t. i. ha a fizetett összeg a községi pénztárba nem jutott — csak abban az esetben szünteti meg a községi adó­tartozást, ha a fizetés a községi bíró, illetőleg pénztárnok kezéhez történt 21 Abban az esetben, ha az állami iskola létesítése alkalmából a köz­ség olyan kötelezettséget vállal, az állami iskola fentartásához az akkori egyenes állami adók 5%-ának megfelelő, évi állandó összeggel hozzá­járul, e hozzájárulásnak a mindenkori állami adó 5°/0-át tevő része a lakosoknak a községhez való viszonyában községi iskolai adó jellegével bir, és ilyen esetben az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 36. §-ában foglalt kedvezményes elbánás alkalmazandó ... __ ......................................... 22 Községi járda építésére szükséges anyag az 1890. évi I. t.-cz. 99. §-ának 9. pontja szerint vámmentes ... ... .................................. 22 A községi jegyző igénye a nyugdíjazásakor érvényben volt sza­bályzat alapján állapítandó meg. A később megváltoztatott jegyzői nyug­­díjszabályzat szerzett jogaira vissza nem hathat ... ... .. ... ... 28 A község felebbviteli beadványainak előterjesztési módja ... 30 Hat éven felüli gyermekek tartásköltségeinek kiutalása ... ... 30 Községi közigazgatási tanfolyami képesítési bizonyítványok máso­latainak kiállítása ... ................................................. ................. ... 30 Ha a képviselőtestület hatásköréhez tartozó kijelöléseknél a fő­szolgabíró állította össze a kijelölendők névsorát, s azt a képviselőtestü­let az ő ajánlatára fogadta el, az igy történt kijelölés,a képviselőtestület közvetlen tényezől el nem fogadható. Az 1886. évi XXII. t.-cz. 77. §-a rendelkezésének szoros megtartásával úgy a kijelölés, mint a választás minden állásra külön teljesítendő, miáltal egyrészről a meg nem válasz-

Next