Magyar Közigazgatás, 1909 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-22 / 34. szám
34. szám. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1909 augusztus 22. III. A. kir. hajadonnak 1890. évben törvénytelen gyermeke született. Ezen gyermeket a nagyszülők 1895. évben törvényesen örökbefogadták. Az anya 1899. évben házasságot kötött B.-vel, kitől a törvénytelen gyermek származott, de a ki a gyermeket magáénak el nem ismerte. B. 1907. évben elhalt. A. 1908. évben újból házasságot kötött C.-vel. Most A. C. házastársak A.-nak 1890. évben született törvénytelen gyermekét törvényesíteni óhajtják. Megjegyzem, hogy B. házastárs a gyermek születését megelőző 7—10. hónapban házassági kötetékben állott. Szíves felvilágosítást kérek arra nézve, hogy az adott esetben lehetséges-e a törvényesítés és mily eljárás követendő? Válasz: A törvényesítést mi nem tartjuk lehetségesnek. Az utóházassággal való törvényesítésnek nemcsak az A. U. 140. §-a szerint akadálya az, ha a szülők valamelyike a gyermek nemzése idejében harmadik személlyel házassági kötelékben állott; a felekezeti anyakönyvekben nyilvántartott gyermekek törvényesítésétt sem engedik meg, ha házasságtörésből születtek. Továbbá a törvényesítésnek (akár utóházasság, akár kir. leirat útján) egyik kelléke a természetes apa részéről való elismerés. Igaz, hogy arra nézve, vájjon az elismerő férfi valóban természetes atyja-e az elismert gyermeknek, bizonyításnak nincs helye; azonban akkor, midőn maguk a felek elismerik, hogy a gyermeket nem egymással nemzették, s az egy már elhunyt más férfitől származik , mégsem tartjuk lehetségesnek, hogy a nyilvánvalóan valótlan tartalmú elismerő nyilatkozat ilyen körülmények között elfogadtassák. Különben az utóházassággal való törvényesítés ügyében ebben az esetben az állami anyakönyvvezetőnek tartózkodnia kell minden lépéstől, s a feleket az illető felekezeti anyakönyvvezetőhöz kell utasítania. Véleményünk szerint czélszerű és keresztülvihető eljárás lenne, ha A. és C. a gyermeket a nagyszülőkkel kötött előbbi örökbefogadás felbontása mellett névátruházással kapcsolatban ..örökbefogadnák. IV. 1. Törvényes házasságnak tekinthető-e az Amerikában megkötött házasság, midőn 8. 1. vőlegény a házasság megkötése idejében csak 20 éves volt s igy katonakötelezettségének még eleget nem tett? Véleményem szerint a vőlegénynek a konzul útján a belügymnistériumhoz kellett volna fordulnia kivételes nősülési engedélyért, miután azonban ezt nem tette, házasságuk sem törvényes. 2. Bejegyezhető-e ezen házasság — ha törvényes — az állami anyakönyvbe, miután a konsul által az angol szövegű házassági engedély láttamozva nem lett ? * V. Válasz. A házasság azért, mert a férfi kivételes nősülési engedélyt nem nyert, nem érvénytelen, azonban a hazai anyakönyvbe bejegyezhető az A. U. 69. §-a értelmében csak akkor lesz, ha a házassági bizonyítványt az ottani konsul hitelesíti. E végből fel kell terjeszteni a belügyminiszerhez. V. 10)A A születési anyakönyvben 73. szám alatt szabályszerűen a születést bejegyeztem a törv. atya bejelentése alapján. Később helyettesem 79. szám alatt, a fenti szám alatt bejegyzett születést bejegyezte a bába bejelentése alapján. Mindkét születési eset szabályszerűen le van zárva. Nézetem szerint ezen utóbbi bejegyzés semmisítendő meg. A hatálytalanítás hol kérendő és milyen alakban történik? Válasz. A második bejegyzést kell töröltetni, mert ennek a bejegyzése volt felesleges, tekintve, hogy az esetről már előbb létrejött egy szabályszerű bejegyzés. A hatálytalanítást a közvetlen felügyelő hatóságnál kell kérni s olyanformán kell végrehajtani, mint az A. U. 68. §-ában 1 — 3. alatt említett esetekben. VI. A H. U. 22. §-a szerint a kizárólag házasságkötés czéljára kiállított anyakönyvi kivonat az irattárból másolatok ellenében a feleknek ki nem adható. Vajjon kiadható-e, ha a fél a kivonatot újabb házasságkötés czéljából kéri ? Ha igen, hol van-e kivétel megírva ? Válasz. Megírva ez nincs, de nézetünk szerint a dolog természetéből következik, hogy házasságkötési czélra az illető kivonat másolat ellenében igenis kiadható, mert a ki nem adhatás egyedüli oka az, hogy a házasságkötés czéljára bélyegmentesen kiállított kivonatot a felek olyan más czélra ne használják, amelyre bélyegköteles kivonatot tartoznak használni. VII. Egy osztrák honosságú nő, ki férjétől 11 év előtt törvényesen elvált, most egy szintén osztrák honosságú férfival házasságot óhajt kötni itt Magyarországon, mivel a nő római katholikus s az osztrák polgári törvénykönyv 111. §-a szerint ott házasságot nem köthet. Kérdés: minő iratokra van szükségük s egyáltalán köthetnek-e itt (Magyarországon) érvényes házasságot, feltéve, hogy a nő rövid tartózkodásra ide jön ? Jelenleg mindketten még Ausztriában laknak. Válasz. A házasságot az impedimentum catholicismi miatt — tekintettel a H. T. 108. és 111. §-aira — Magyarországon sem lehet megkötni. VIII. Megjelent nálam egy már Amerikában állampolgárságot nyert egyén, s arra kért, hogy mivel házasságot szándékozik kötni, hirdessem ki. Felvilágosítottam, hogy mivel 3 hónap nem telt el, mióta idehaza van, a kihirdetést hírlapilag is közzé kell tenni. Úgy látszik a felmerülendő költséget sajnálta, mert elment születési helyére, ahol tartózkodik is, s az ottani anyakönyvvezetőt kérte a kihirdetésre, mit ez el is rendelt, mert valószínűleg azt állította, hogy 3 hónapja elmúlt, mióta idehaza van. Kérdem, hogy a kihirdetés példányára ezt, mint házassági akadályt reávezessem-e ? Válasz. A szóban levő körülmény igenis házassági akadály, amennyiben a H. T. 27. §-a szerint «tilos házasságot kötni szabályszerű kihirdetés nélkül; az olyan kihirdetés pedig, amely nem a törvényben előírt helyeken történik, nem szabályszerű. Azonban eljárása már kezdettől nem volt helyes, mert a H. U. 41. §-ának 4. bekezdése szerint tartozott volna figyelmeztetni az illetőt arra a jogára, hogy a kihirdetés hírlapi módja alól felmentést kérhet. Lehet, hogy az a másik anyakönyvvezető, aki a kihirdetését elrendelte, így járt el, s ezért nincs nyoma a kihirdetésen annak, hogy azt hírlapilag is közzé kell tenni. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK. (E rovatban csupán éves előfizetőinknek közigazgatási szakba vágó kérdéseire adunk véleményeket. A községek és jegyzőségek előfizetése jogán csak azon kérdéseket vesszük figyelembe, melyek az illető jegyző, illetve vezető jegyző ellenjegyzésével is el vannak látva. A névtelen vagy illetéktelen kérdéseket mellőzzük. Az adott véleményekkel a kérdést eldöntöttnek nem tekintjük s arra minden tárgyilagos észrevételnek tért nyitunk.) I. A helybeli csendőrség kívánságára kirendelendő-e a községi hajdú éjjeli időben kisebb bűnesetek vagy vétségek nyomozásához ? Válasz: Nyomozás végzésére községekben a községi elöljáróság jogosult. A községi hajdúra nyomozás nem bizható.n. Az állami adójukat a m. kir. adóhivatalnál fizető adózók mindennemű közadóbeli tartozását hátralékban maradás esetén a járási főszolgabírói hivatal tartozik behajtani. A járási főszolgabírói hivatal a községi pótadó hátralékokat ezen nagyadózók ellen behajtani nem hajlandó. Tisztelettel kérem közölni: van-e valamely jogalapja annak, hogy ezen közvetlen adófizetők községi pótadójának behajtását a főszolgabíró megtagadhatja s ezen kötelezettséget a községi elöljáróságra átháríthatja. Tudtommal ilyen intézkedésnek jogi alapja nincsen. Válasz. A főszolgabiró a közvetlen adófizetőknek községi adóját is köteles behajtani, mi. Az itteni körorvos és kézigyógyszertár tulajdonosa hátralékos követeléseit gyógykezelési költség czim alatt egybevonva, eddig a járási főszolgabíróhoz szokta kimutatni s ennek ren-