Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)
1945-02-27 / 7. szám
1945. február 27. kedd. — 7. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 3 9. §. Az eltávozott közalkalmazott családfő visszatérése után a családfőnek járó illetményből hat havi részletben levonandó az esetleges kétszeresen felvett illetmény, állami segély. Csalás bűntettét követi el az a családfő, aki visszatérése után 15 nap alatt nem jelenti be szolgálati hivatalvezetőjénél az előbbi bekezdés értelmében illetményeiből hat havi részletben levonandó illetményösszeget. 10. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Debrecen, 1945. évi február hó 15. napján. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 333/1945. M. E. számú rendelete a kereskedelmi és iparkamarák újjászervezése tárgyában. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendelem. 1 §• A 9.180/1945. M. E. számú rendelet hatályát veszti. 2. §. " A kereskedelmi és iparkamarai választások előkészítésére (1868 . VI. tc.) három tagú intézőbizottságot kell létesíteni. A bizottság tagjait, a Nemzeti Bizottság javaslata alapján a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter jelöli ki. 3. §. A 69.000/1934. M. E. sz. rendeletben előirt választói névjegyzék összeállítása az intéző bizottság kötelessége. 4. §. A választói névjegyzékbe fel kell venni mindenkit, akinek az 1868 : VI. tc. 8. §-a választójogot biztosit. E törvényhely c) pontja akként értelmezendő, hogy választói jogosultsága és választhatósága van annak is, akit a zsidótörvények alapján fosztottak meg iparának folytatásától, vagy pedig ipara katonai, illetve munkaszolgálatra való behívása következtében szünetelt. A most megjelölt személyeket úgy kell tekinteni, mintha iparukat a megfosztás, illetve szünetelés napja óta megszakítás nélkül folytatták volna. , 5. §. A választói névjegyzékbe fel kell venni a választó nevét, lakhelyét, cégét, az iparigazolvány számát és fel kell tüntetni, hogy iparát mióta folytatja.6. §: Az intézőbizottság a választói névjegyzéket beterjeszti az illetékes iparhatósághoz. Az iparhatóság a Nemzeti Bizottság meghallgatása alapján a névjegyzékből törli mindazokat, akik fasiszta mozgalomban részt vettek, vagy ilyen pártnak tagjai voltak. Az iparhatóság szavazati jogtól megfosztó határozata ellen, a közléstől számított 15 nap alatt, fellebbezésnek van helye a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez. A fellebbezés nem halasztó hatályú.8. §. A kereskedelmi és iparkamara a Nemzeti Bizottságok által felülvizsgált névjegyzéket, továbbá a kamara területére vonatkozó választási szabályzatot a 69.000/1934. KM. rendelet 3. §-ának előírásai szerint, 30 napon belül terjesztik fel a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez. 9. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Debrecen, 1945. évi január hó 25. napján. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 356/1945. 1. E. számú rendelete kiegészítésül a 18/1945. M. E. számú rendelethez. (Megjelent a Magyar Közlöny 1. számában.) 1. §• Az ideiglenes nemzeti kormány által 18945. M. E. szám alatt kiadott rendeletet alkalmazni kell az állami fizetéskiegészítést élvező egyházi alkalmazottakra, valamint az 1933. évi VII. tc. illetve a 9.300/1933. H. M. rendelet szerint kellőképen igazolt hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák járadékaira is. Debrecen, 1945. évi február hó 16. napján. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. A pénzügyminiszter 15.423/1345. P. I. számú rendelete az 1945. évi dohánytermelés megindításáról. Valamennyi pénzügy igazgatóságnak, dohánygyárnak, dohánybeváltó hivatalnak, pénzügyőri szakasznak, községi elöljáróságnak, városi adóhivatalnak. Az 1945. évi dohánytermelés megindítása és biztosítása céljából a következőket rendelem : Mindazok, akik 1944. évre dohánytermelési engedélyt kaptak a törvényes rendelkezések szerinti keretek között, az 1944. évi engedély alapján legalább ugyanakkora területen kötelesek 1945. évben is dohányt termelni. A termelési kötelezettség alól felmentést csak az a termelő nyerhet, aki igazolja, hogy a háború folyamán elpusztult és a dohánytermeléshez szükséges épületeit pótolni nem áll módjában. Mindazon engedéllyel rendelkező termelők, akik a folyó évi termelést az engedélyezettnél nagyobb területen akarják végezni, a termelésbe vont nagyobb terület térfogatát a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) illetőleg a pénzügyőri szakasznál jelentsék be. Mindazok, akik dohánytermelési engedéllyel nem rendelkeznek, de termeléshez szükséges szakismereteik megvannak és birtokuk (bérleményük) a dohánytemelésre alkalmas, a termelési engedély elnyerése iránti és a szükséges adatokat tartalmazó kérelmüket a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) illetőleg a pénzügyőri szakasznál terjesszék elő. A termelők a szükséges magmennyiséget a dohánybeváltó hivataloktól, illetőleg amennyiben ezek valamelyike katonai okok folytán nem működne, a községi elöljáróságtól (városi adóhivataltól) igényelhetik. A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a dohánybeváltó hivatalnak, amennyiben az nem működne, a debreceni dohánybeváltó hivatalnak haladéktalanul jelentse be, hogy a helybeli termelőknek mennyi dohánymagra van szükségük. A szükséges mennyiséget szükség esetén futárszolgálat útján juttatom rendeltetési helyére. Azok a termelők, akik magfelesleggel rendelkeznek, a felesleget bocsássák termelő társaik rendelkezésére. A termelés biztosítása és eredményessége céljából gondoskodni fogok arról, hogy a beváltási árak a rendkívüli helyzet figyelembevételével olyképen legyenek megállapítva, hogy a termelők számításaikat megtalálják és a termelés rentábilis legyen. Ugyanakkor azonban a termelés megtagadását, illetőleg elhanyagolását a megtorló rendelkezések legszigorúbb alkalmazásával fogom sújtani. Debrecen, 1945. évi február hó9-én. Dr. Vásári István s. k. pénzügyminiszter. A honvédelmi miniszter 20.035/1945. R. M. eln. számú területete a magyar honvédség tagjainak igazolásáról. Az 1945. január 27-iki Magyar Közlönyben megjelent 88/1945. M. E. Számú kormányrendelet 4. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a honvédség tagjaira vonatkozó igazoló eljárás végrehajtását az alábbiakban szabályozom : I. ÁLTALÁBAN. A magyar honvédségnek minden hivatásos, nyugállományú, szolgálaton kívüli és tartalékos tisztje, tisztviselője, valamint tiszthelyettese és polgári alkalmazottja köteles magát az igazoló eljárásnak alávetni. Amennyiben tényleges szolgálatot nem teljesítő, illetve az ideiglenes nemzeti kormány rendeleteiben meghatározott időben szolgálatot nem teljesítet nyugállományú, szolgálaton kívüli, vagy tartalékos tiszt, illetve tisztviselő már polgári alkalmazásban igazolta magát, akkor köteles az igazoló eljárást végrehajtó bizottság határozatát a honvédségi igazoló bizottságnak bemutatni. Honvéd igazoló bizottság ennek alapján kizárólag abból a szempontból ellenőrzi az igazolási eljárás alá vont személyt, hogy magatartása a honvédség által most megkövetelt szempontoknak, megfelel-e. II. IGAZOLÓ BIZOTTSÁGOK MEGALAKULÁSA ÉS HATÁSKÖRE. 1. A honvédelmi miniszter állandó igazoló bizottsága. JElnök : A honvédelmi politikai államtitkár. Tagok : A minisztertanács által kijelölt két tiszt és a politikai pártok két kiküldöttje. A bizottság hatásköre : a) a honvédelmi minisztériumban és a vezérkar főnökéhez beosztott tisztek, tisztviselők, tiszthelyettesek, polgári alkalmazottak, továbbá b) tábornokok és vezérkari tisztek, c) a vármegyék székhelyein és más helyeken felállítandó igazoló bizottságok tiszti tagjainak igazolása. 2. A vármegyék székhelyein és szükséghez képest más helyeken felállított igazoló bizottságok. Tagok : Három tiszt és a politikai pártok két kiküldöttje. Ez utóbbiakat a főispán sorsolja ki az öt demokratikus párt által kijelöltek közül. Elnök a rangidős tiszt. Elnevezés a bizottság Székhelyévé, pl. „A miskolci honvéd igazoló bizottság". 3. Minden tiszti tagnak legyen egy póttagja is. III. IGAZOLÓ ELJÁRÁS. Az igazoló eljárás végrehajtása tekintetében az 1. számi Magyar Közlönyben közzétett 15/1945. M. E. rendelet (a továbbiakban R.) az alábbi kiegészítésekkel érvényes : 1. Az igazoló nyilatkozatnak tartalmaznia kell az igazolás alá vontnak születési helyét és idejét, anyja nevét, 1939. évi szeptember hó 1. napja óta betöltött katonai beosztásait, illetve ez idő óta folytatott esetleges polgári foglalkozását, valamint politikai magatartása és cselekedetei ismertetését. Amennyiben az igazolás alá vont a Szálasi-féle hadseregben szolgálatot teljesített, ennek részletes ismertetését előadni köteles. Aki állandó tartózkodási helyét, illetve szolgálati beosztását elhagyta, ennek okát és visszatérésének körülményeit is ismertetni tartozik. 2. A R. 8. § 1. bekezdéséhez : a bizottságok tagjai az esküt, illetve fogadalmat a politikai államtitkár előtt teszik le. 3. A R. 11. §-hoz : az igazoló bizottság elnöke legalább nyolc nappal a bizottság ülése, illetve a tárgyalás határnapja előtt az igazolás alá vont tisztek, tisztviselők, tiszthelyettesek és polgári alkalmazottak névsorát megküldi az öt demokratikus párt helyi elnökségének, valamint a szakszervezetek helyi szövetségének. Amennyiben az igazolás alá vont állandó lakhelyén, vagy szolgálati állomáshelyén egyéb közzétételi mód is lehetséges és ez szükséges, úgy ott is közzé lehet tenni az igazolás alá vont nevét s a tárgyalás idejét. 4. A B. 19. §-hoz : az igazoló bizottság a következő határozatokat hozhatja meg : a) „igazolt 11, következésképen az eljárás alá vont katonai vezető állás betöltésére továbbra is alkalmas. b) „nem igazolt és népbíróság elé állítandó" az igazolás alá vont egyén, akinél a bizottság megállapítja, hogy nyomatékos gyanú forog fenn atekintetben, miszerint olyan cselekményt követett el, amely a népbíróság elé tartozik. Ez esetben a 19. § 2. pontja szerint kell eljárod