Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)

1945-02-27 / 7. szám

1945. február 27. kedd. — 7. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 3­ 9. §. Az eltávozott közalkalmazott családfő vissza­térése után a családfőnek járó illetményből hat havi részletben levonandó az esetleges kétszere­sen felvett illetmény, állami segély. Csalás bűntettét követi el az a családfő, aki visszatérése után 15 nap alatt nem jelenti be szolgálati hivatalvezetőjénél az előbbi bekezdés értelmében illetményeiből hat havi részletben levonandó illetményösszeget. 10. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Debrecen, 1945. évi február hó 15. napján. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 333/1945. M. E. számú rendelete a kereskedelmi és iparkamarák újjászervezése­­ tárgyában. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecen­ben 1944. évi december hó 22. napján adott fel­hatalmazás alapján a következőket rendelem. 1­ §• A 9.180/1945. M. E. számú rendelet hatályát veszti. 2. §. " A kereskedelmi és iparkamarai választások előkészítésére (1868 . VI. tc.) három tagú intézőbizottságot kell létesíteni. A bizottság tagjait, a Nemzeti Bizottság javaslata alapján a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter jelöli ki. 3. §. A 69.000/1934. M. E. sz. rendeletben előirt választói névjegyzék összeállítása az intéző ­bizottság kötelessége. 4. §. A választói névjegyzékbe fel kell venni min­denkit, akinek az 1868 : VI. tc. 8. §-a választó­jogot biztosit. E törvényhely c) pontja akként értelmezendő, hogy választói jogosultsága és választhatósága van annak is, akit a zsidó­­törvények alapján fosztottak meg iparának folytatásától, vagy pedig ipara katonai, illetve munkaszolgálatra való behívása következtében szünetelt. A most megjelölt személyeket úgy kell tekinteni, mintha iparukat a megfosztás, illetve szünetelés napja óta megszakítás nélkül folytatták volna. , 5. §. A választói névjegyzékbe fel kell venni a választó nevét, lakhelyét, cégét, az iparigazol­vány számát és fel kell tüntetni, hogy iparát mióta folytatja.6. §: Az intézőbizottság a választói névjegyzéket beterjeszti az illetékes iparhatósághoz. Az ipar­hatóság a Nemzeti Bizottság meghallgatása alapján a névjegyzékből törli mindazokat, akik fasiszta mozgalomban részt vettek, vagy ilyen pártnak tagjai voltak. Az iparhatóság szavazati jogtól megfosztó ha­tározata ellen, a közléstől számított 15 nap alatt, fellebbezésnek van helye a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez. A fellebbezés nem halasztó hatályú.8. §. A kereskedelmi és iparkamara a Nemzeti Bizottságok által felülvizsgált névjegyzéket, továbbá a kamara területére vonatkozó válasz­tási szabályzatot a 69.000/1934. K­M. rendelet 3. §-ának előírásai szerint, 30 napon belül ter­jesztik fel a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez. 9. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba. Debrecen, 1945. évi január hó 25. napján. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 356/1945. 1. E. számú rendelete kiegészítésül a 18/1945. M. E. számú rendelet­hez. (Megjelent a Magyar Közlöny 1. számában.) 1. §• Az ideiglenes nemzeti kormány által 18­945. M. E. szám alatt kiadott rendeletet alkalmazni kell az állami fizetéskiegészítést élvező egyházi alkalmazottakra, valamint az 1933. évi VII. tc. illetve a 9.300/1933. H. M. rendelet szerint kellőképen igazolt hadirokkantak, hadiözve­gyek és hadiárvák járadékaira is. Debrecen, 1945. évi február hó 16. napján. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. A pénzügyminiszter 15.423/1345. P. I. számú rendelete az 1945. évi dohánytermelés megindításáról. Valamennyi pénzügy igazgatóságnak, dohány­gyárnak, dohánybeváltó hivatalnak, pénzügyőri szakasznak, községi elöljáróságnak, városi adóhivatalnak. Az 1945. évi dohánytermelés megindítása és biztosítása céljából a következőket rendelem : Mindazok, akik 1944. évre dohány­termelési engedélyt kaptak a törvényes rendelkezések szerinti keretek között, az 1944. évi engedély alapján legalább ugyanakkora területen köte­lesek 1945. évben is dohányt termelni. A ter­melési kötelezettség alól felmentést csak az a termelő nyerhet, aki igazolja, hogy a háború folyamán elpusztult és a dohánytermeléshez szükséges épületeit pótolni nem áll módjában. Mindazon engedéllyel rendelkező termelők, akik a folyó évi termelést az engedélyezettnél nagyobb területen akarják végezni, a terme­lésbe vont nagyobb terület térfogatát a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) illetőleg a pénzügyőri szakasznál jelentsék be. Mindazok, akik dohánytermelési engedéllyel nem rendelkeznek, de termeléshez szükséges szakismereteik megvannak és birtokuk (bér­leményük) a dohánytem­elésre alkalmas, a termelési engedély elnyerése iránti és a szüksé­ges adatokat tartalmazó kérelmüket a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) illetőleg a pénzügyőri szakasznál terjesszék elő. A termelők a szükséges magmennyiséget a dohánybeváltó hivataloktól, illetőleg amennyi­ben ezek valamelyike katonai okok folytán nem működne, a községi elöljáróságtól (városi adó­hivataltól) igényelhetik. A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a dohánybeváltó hivatalnak, amennyiben az nem működne, a debreceni dohánybeváltó hivatal­nak haladéktalanul jelentse be, hogy a helybeli termelőknek mennyi dohánymagra van szük­ségük. A szükséges mennyiséget szükség esetén futárszolgálat útján juttatom rendeltetési he­lyére. Azok a termelők, akik magfelesleggel rendel­keznek, a felesleget bocsássák termelő társaik rendelkezésére. A termelés­ biztosítása és eredményessége cél­jából gondoskodni fogok arról, hogy a bevál­tási árak a rendkívüli helyzet figyelembevételé­vel olyképen legyenek megállapítva, hogy a termelők számításaikat megtalálják és a ter­melés rentábilis legyen. Ugyanakkor azonban a termelés megtagadá­sát, illetőleg elhanyagolását a megtorló rendel­kezések legszigorúbb alkalmazásával­­ fogom sújtani. Debrecen, 1945. évi február hó­­9-én.­­ Dr. Vásári­ István s. k. pénzügyminiszter. A honvéd­elmi miniszter 20.035/1­945. R. M. eln. számú területete a magyar honvédség tagjainak igazolásáról. Az 1945. január 27-iki Magyar Közlönyben megjelent 88/1945. M. E. Számú kormányren­delet 4. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a honvédség tagjaira vonatkozó igazoló eljárás végrehajtását az alábbiakban szabályozom : I. ÁLTALÁBAN. A magyar honvédségnek minden hivatásos, nyugállományú, szolgálaton kívüli és tartalékos tisztje, tisztviselője, valamint tiszthelyettese és polgári alkalmazottja köteles magát az igazoló eljárásnak alávetni. Amennyiben tényleges szolgálatot nem telje­sítő, illetve az ideiglenes nemzeti kormány ren­deleteiben meghatározott időben szolgálatot nem teljesítet nyugállományú, szolgálaton kí­vüli, vagy tartalékos tiszt, illetve tisztviselő már polgári alkalmazásban igazolta magát, akkor köteles az igazoló eljárást végrehajtó bizottság határozatát a honvédségi igazoló bizottságnak bemutatni. Honvéd igazoló bizottság ennek alapján kizárólag abból a szempontból ellen­őrzi az igazolási eljárás alá vont személyt, hogy magatartása a honvédség által most megköve­telt szempontoknak, megfelel-e. II. IGAZOLÓ BIZOTTSÁGOK MEGALAKULÁSA ÉS HATÁSKÖRE. 1. A honvédelmi miniszter állandó igazoló bizottsága. JElnök : A honvédelmi politikai államtitkár. Tagok : A minisztertanács által kijelölt két tiszt és a politikai pártok két kiküldöttje. A bizottság hatásköre : a) a honvédelmi minisztériumban és a vezérkar főnökéhez be­osztott tisztek, tisztviselők, tiszthelyettesek, pol­gári alkalmazottak, továbbá b) tábornokok és vezérkari tisztek, c) a vármegyék székhelyein és más helyeken felállítandó igazoló bizottságok tiszti tagjainak igazolása. 2. A vármegyék székhelyein és szükséghez képest más helyeken felállított igazoló bizott­ságok. Tagok : Három tiszt és a politikai pártok két kiküldöttje. Ez utóbbiakat a főispán sorsolja ki az öt demokratikus párt által kijelöltek közül. Elnök a rangidős tiszt. Elnevezés a bizottság Székhelyévé­, pl. „A miskolci honvéd igazoló bizottság". 3. Minden tiszti tagnak legyen egy pót­tagja is. III. IGAZOLÓ ELJÁRÁS. Az igazoló eljárás végrehajtása tekintetében az 1. szám­i Magyar Közlönyben közzétett 15/1945. M. E. rendelet (a továbbiakban R.) az alábbi kiegészítésekkel érvényes : 1. Az igazoló nyilatkozatnak tartalmaznia kell az igazolás alá vontnak születési helyét és idejét, anyja nevét, 1939. évi szeptember hó 1. napja óta betöltött katonai beosztásait, illetve ez idő óta folytatott esetleges polgári foglal­kozását, valamint politikai magatartása és cse­lekedetei ismertetését. Amennyiben az igazolás alá vont a Szálasi-féle hadseregben szolgálatot teljesített,­ ennek részletes ismertetését előadni köteles. Aki állandó tartózkodási helyét, illetve szolgálati beosztását elhagyta, ennek okát és visszatérésének körülményeit is ismertetni tar­tozik. 2. A R. 8. § 1. bekezdéséhez : a bizottságok tagjai az esküt, illetve fogadalmat a politikai államtitkár előtt teszik le. 3. A R. 11. §-hoz : az igazoló bizottság elnöke legalább nyolc nappal a bizottság ülése, illetve a tárgyalás határnapja előtt az igazolás alá vont tisztek, tisztviselők, tiszthelyettesek és pol­gári alkalmazottak névsorát megküldi az öt demokratikus párt helyi elnökségének, vala­mint a szakszervezetek helyi szövetségének. Amennyiben az igazolás alá vont állandó lak­helyén, vagy szolgálati állomáshelyén egyéb közzétételi mód is lehetséges és ez szükséges, úgy ott is közzé lehet tenni az igazolás alá vont nevét s a tárgyalás idejét. 4. A B. 19. §-hoz : az igazoló bizottság a kö­vetkező határozatokat hozhatja meg : a) „igazolt 11, következésképen az eljárás alá vont katonai vezető állás betöltésére továbbra is alkalmas. b) „nem igazolt és népbíróság elé állítandó" az igazolás alá vont egyén, akinél a bizottság megállapítja, hogy nyomatékos gyanú forog fenn atekintetben, miszerint olyan cselekményt követett el, amely a népbíróság elé tartozik. Ez esetben a 19. § 2. pontja szerint kell eljárod

Next