Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)

1945-05-01 / 19. szám

Budapest, 1945. 19. szám. MAGYAR KÖZLÖNY HIVATALOS LAP A LAP MAI SZÁMÁBAN KÖZZÉTETT RENDELETEK TARTALOMJEGYZÉKE: 1.140/1045. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete az Országos Köznevelési Tanács felállítása tárgyában. 1.330/1­016. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete az 530/1045. M. E. sz. rendelet végrehajtása tárgyában. 1.300/ 1945. M. E. szám. A nemzeti, a felszabadulási és munka ünnepe napjának meghirdetése tárgyában. 1.110/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete a népbiráskodásról szóló 81/1045. M. E. számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában, 75/1045. IV. K. K. M. szám. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelete új bélyegek forgalomba bocsátásáról. Az ideiglenes nemzeti kormány 1.140/1945. M. E. számú rendelete az Országos Köznevelési Tanács felállítása tárgyában. Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűléstől 1944. évi december hó 22. napján kapott felhatalmazás alapján a követ­kezőket rendeli :­­ §• A magyar köznevelés ügyének elmozdítására az Országos Közoktatási Tanács (1871.) és az Országos Felsőoktatási Tanács (1936.) össze­olvasztásával Országos Köznevelési Tanácsot (a továbbiakban Tanácsot) kell felállítani. 2­ §• A Tanács a köznevelés minden kérdésében a vallás- és közoktatásügyi miniszter tanács­adó szerve; a köznevelés ügyét figyelemmel kíséri, a vallás- és közoktatásügyi miniszter felhívására vagy saját kezdeményezéséből a köznevelés kérdésében véleményt nyilvánít, vagy javaslatot készít. 3. §. A Tanács címe: Országos Köznevelési Tanács, székhelye: Budapest.; pecsétje: Magyarország kis címere a következő körirat­tal : „Országos Köznevelési Tanács, Budapest/­ 4. §• A Tanács elnökét a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az államfő, alelnökét, ügyvezető alelnökét, az elnöki tanács 12 tagját és a szakosztályok elnökeit az elnök előterjesz­tésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki hat évre. 5. §­A Tanács szakosztályának tagjai : a) a vallás- és közoktatásügyi miniszter által az elnök előterjesztésére hat évre kinevezett 50 tag ; b) a földmivelésügyi, ipar­ügyi, kereskedelem- és közlekedésügyi, belügyi, valamint a hon­védelmi miniszter által kiküldött 1—1 tag; c) iskolákat fenntartó vallásfelekezetek egy­­egy képviselője; d) a magyar nevelők szabad szakszervezete részéről szakosztályonként választott 2—2 tag. 6. §. A Tanács munkásságát az elnöki tanács irányítja.­­ §­A Tanács a következő szakosztályokra tago­zódik : a) népiskolai és népnevelési szakosztály, b) középiskolai szakosztály, c) felsőoktatási szakosztály. 8. §. A Tanács a szervezetének részletes szabá­lyait és ügyvitelének rendjét maga állapítja meg és jóváhagyás végett a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszternek mutatja be. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és ezzel egyidejűen a 181/1936. V. K. M. és a 9.333/1943. V. K. M. számú rendeletek hatályukat vesztik. A rendelet végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.­ Budapest, 1945. évi április hó 19.-én. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 1.330/1945. M­E. számú rendelete az 530/1945. M. E. sz. rendelet végrehajtása tárgyában. Az ideiglenes nemzeti kormány 530/1945. M. E. számú rendelete végrehajtásaként a kö­vetkezőket rendelem : 1. §• Folyamatban van a pártok kiküldötteinek közreműködésével azon irodalmi termékek, filmek és kották teljes kimutatásának össze­állítása, amelyek az 530/1945. M. E. számú rendelet 1. §-ának körében megsemmisítendők. Valamennyi törvényhatóság, társadalmi intézmény, könyvkiadó vállalat, Magyar Táv­irati Iroda stb. és a sajtó támogassa a ható­ságokat ebben a munkában, ilyen tárgyú fel­­­terjesztései a magyar miniszterelnökséghez küldendők. 2­ §­A törvényhatóságok első tisztviselői a hozzájuk benyújtott megsemmisítendő könyve­ket gyűjtsék össze és tárolják mindaddig, amíg elszállításukról gondoskodás történik. A könyvek birtokosai és tulajdonosai, könyv­nyomdák, könyvkiadó vállalatok, könyvkeres­kedők, köz- és k­öl­csönköny­vtá­rak, iskolai könyvtárak felhívandók arra, hogy minden fasiszta szellemű, szovjet­ellenes és antidemo­kratikus sajtóterméket, tekintet nélkül arra, hogy magyar vagy más nyelven jelent meg, szolgáltassák be. 3. §. A törvényhatóság első tisztviselői a be­szolgáltatott könyvekről kimutatást készítse­nek. A könyvekből két-két példányt külön kezel­jenek és őrizzenek meg. A sajtótermékek, könyvek stb. elszállításá­ról később fogok intézkedni. 4­ §­A Nemzeti Bizottságok, valamint a nagy­­közönség is felkérendő, hogy az irodalmi művek, film- és kottaanyagnak ebben az álta­lános tisztogatási folyamatában az ideiglenes nemzeti kormányt támogassák s ily módon biztosítsák a teljes eredményességet. 5. §. A törvényhatóság első tisztviselői hassanak oda, hogy az idevágó munkálatok 15 nap alatt befejeződjenek. Budapest, 1945. évi április hó 23.-án. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 1.390/1945. M. E. számú rendelete a nemzeti, a felszabadulási és munka ünnepe napjának meghirdetése tárgyában. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli: 1­ §• Az ideiglenes nemzeti kormány március hó 15. napját nemzeti ünneppé,­­ április hó 4. napját a felszabadulás ünnepévé és május hó 1. napját a munka ünnepévé nyilvánítja. 2. §. Ezen rendelet végrehajtásáról az érdekelt minisztériumok egyetértve gondoskodnak. Budapest, 1945. évi április hó 23.-án. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 1.440/1945. M. E. számú rendelete a népbiráskodásról szóló 81/1945. M. E. számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. E szám­ára 1­9 50 f. Május 1. kedd Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatal­mazás alapján a népbíráskodásról szóló 81/ 1945. M. E. számú rendelet módosítása és ki­egészítése tárgyában az ideiglenes nemzeti kor­mány a következőket rendeli : 1­ §• A 81/1945. M. E. számú rendelet 3. §-a hatá­­lyát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek. A népbíráskodás körében a büntetések nemei a következők : 1. halál; 2. kényszermunka ; 3. fegyház ; 4. börtön ; 5. pénzbüntetés ; 6. vagyonelkobzás ; 1. állásvesztés vagy foglalkozástól való el­tiltás ; 8. politikai jogok gyakorlatának felfüggesz­tése. Az előbbi bekezdés 1—4. pontjában felsorolt büntetési nemek főbüntetések. Az 5—8. pont­ban felsorolt büntetési nemek mellékbünteté­sek ; ezek alkalmazásának helye van abban az esetben is, ha alkalmazásukat a bűncselek­ményre vonatkozó jogszabály nem rendeli. A 8. pontban megjelölt mellékbüntetés alkal­mazása az elítélés minden esetében kötelező. Ugyanazon elítélttel szemben többféle mellék­­büntetést is ki lehet szabni. A halálbüntetést kötél vagy golyó által zárt helyen, de a nyilvánosság kizárása nélkül kell végrehajtani. A kényszermunka kiszabható életfogytig vagy határozatlan időre. Ez utóbbi esetben az idő­tartam és a szabadulás feltételei tekintetében a szigorított dologházra vonatkozó jogszabályo­kat kell alkalmazni. A kényszermunka munka­táborokban hajtandó végre. A végrehajtás rész­letes szabályait az igazságügyminiszter a bel­ügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. A pénzbüntetés kiszabására, átváltoztatására és behajtására vonatkozóan az 1928 : X. tör­vénycikk rendelkezései megfelelően irányadók. A népbíróság teljes vagyonelkobzás helyett a vagyon meghatározott hányadának vagy egyes vagyontárgyaknak elkobzását is kimondhatja. A vagyonelkobzást kimondó ítéletet végre­hajtás végett közölni kell a területileg illetékes pénzügy igazgatósággal, amey a pénzügyminisz­ter rendelete szerint jár el. Az állásvesztésre ítélt elveszti közszolgálati állását. Nyugdíjigényét, nyug- és kegydíját csak akkor veszti el, ha ezt a népbíróság ítéletében kifejezetten kimondja. Az elítélt ellátatlan

Next