Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)

1945-05-01 / 19. szám

1945. május 1. Kedd. — 19. szám. MAGYAR KÖZLÖNY vagy egyébként nyilvánosan népellenes vagy demokráciaellenes intézkedések meghozatalát sürgette vagy a meghozottakat feldicsérte ; 4. aki kényszerű szükség nélkül a nép- vagy demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegő­dött ; 5. aki magatartásával fasiszta- (nyilas-, németháború-) ellenes vélemény nyilvánítását akadályozta ; 6. aki all., 13., 15. §-ban vagy a jelen §-ban felsorolt cselekmények valamelyikére nézve — Btk. 378 §-ának esetét kivéve — a Btk. 374. vagy 375. §-ában meghatározott bűnpárto­lást követ el; 7. aki tudomással bír arról, hogy valaki a 11. § 5. pontja alá eső cselekménnyel kapcso­latos kivégzésnek vagy kínzásnak tettese vagy részese és ezt a hatóságnak haladéktalanul fel nem jelenti. 13. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 18. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezés lép : Amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem rendel, a 17. § 1—7. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbünte­tésként két évtől öt évig terjedhető börtön­­büntetést lehet kiszabni. 14. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 21. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendel­kezések lépnek : A 20. § utolsó bekezdésében felsorolt bűn­cselekményekben az ott megjelölt összefüggés nélkül a népbíróság csak abban az esetben bír hatáskörrel, ha a cselekmény politikai jellegű. Ha a tekintetben, hogy e cselekmény poli­tikai jellegű-e, a Bp. szerint illetékes ügyész­ségnek és a népügyészségnek álláspontja eltérő, a főügyész dönt. 15. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 22. §-a ha­tályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek : A népbíróság a fiatalkorúak bűnügyében is eljár. Ha a fiatalkorú a cselekményt élete tizen­ötödik évének betöltése után követte el, a Bn. II. fejezetének IV. cikkében meghatározott intézkedéseken felül a 3. §-ban felsorolt bün­tetések alkalmazásának is helye van. Halál­­büntetést mégis csak akkor lehet kiszabni, ha a fiatalkorú a cselekmény elkövetésekor tizen­hatodik életévét már betöltötte. A 3. § 5—7. pontjaiban felsorolt mellékbün­tetéseket a tizenötödik életévét még be nem töl­tött fiatalkorúval szemben is alkalmazni lehet. A népbíróság előtti eljárásban fiatalkorúval szemben dorgálásnak és próbára bocsátásnak nincs helye. 16. §: A jelen rendeletnek az előző §-okban foglalt rendelkezéseit visszaható erővel kell alkal­mazni, mégpedig a folyamatban levő azokban az ügyekben is, amelyekben az eljárást a jelen rendelet hatálybalépéséig jogerősen nem fejez­ték be. 17. §• A 81/1945. M. E. szám­ú rendelet 33. §-a akként egészíttetik ki, hogy az előzetes letar­tóztatást a népbíróság is elrendelheti; továbbá, hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbítá­sának több ízben is helye lehet. 18. §: Budapesten csak egy népbíróság működik, amelynek illetékessége a budapesti büntető és a pestvidéki törvényszék területére terjed ki. 19. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 39. és 41. §-ai hatályukat vesztik és helyükbe az alábbi rendelkezések lépnek. A népbírósági tanács két tagból áll. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt (Független Kisgazda­­párt, Magyar Kom­munistapárt, Nemzeti Parasztpárt, Polgári Demokratapárt, Szociál­demokrata Párt) helyi szervezetei, úgyszintén az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szer­vezete a jelen rendelet hatálybalépésétől számí­tott nyolc nap alatt annyiszor egy-egy ren­des és két-két póttagot jelölnek ki, ahány tanács szervezését az igazságügyminiszter el­rendelte. A népbírósági tanács a kijelölt ren­des tagokból alakul meg. A tanács valamelyik rendes tagjának akadályoztatása esetében a vezető bíró annak a pártnak (szakszervezet­nek) az első póttagját hívja be, amely párt­nak (szakszervezetnek) tagja az akadályozott személy. A póttag akadályoztatása esetében a második póttag behívására kerül sor ; ha pedig ez is akadályozott, új beküldésnek van helye. Nem járhat el népbíróként az, akit bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség vagy fasiszta jellegű cselekmény miatt elítéltek. A jelen rendelet alkalmazása szempontjából nem lehet büntetett előéletűnek tekinteni azt, akit fa­sisztaellenes cselekmény vagy az úgynevezett zsidótörvényben meghatározott valamely cse­lekmény miatt ítéltek el. A beküldés alkalmával be kell mutatni a tagok és póttagok írásbeli nyilatkozatát, amelyben büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy az előbbi bekezdés értelmében büntetlen előéletűek. Ha a népbíróság székhelyén a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok közül valamelyik működést nem fejt ki, a hiányzó tagot és póttagokat a vezető bíró sorsolja ki a működő pártok által ajánlott öt-öt személy közül. A kijelölt tag és póttag a megbízást nem utasíthatja vissza. A népbíróság tagjainak és póttagjainak meg­bízása három hónapig tart, a megbízás azon­ban megismételhető. 20. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 49. §-a akként módosíttatik, hogy a vezető bíró a bűncselekmény elkövetésének bizonyított vol­tára nézve csak akkor nyilvánít véleményt, ha erre nézve a tanácsnak legalább egy tagja felkéri, továbbá hogy szavazategyenlőség eseté­ben a vezető bíró is szavaz. 21. §: A 81/1945. M. E. számú rendelet 53. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendel­kezések lépnek. A népbíróság ítélete ellen a népügyész az elítélt terhére fellebbezéssel élhet. A népügyész által bejelentett fellebbezés alapján az ítélet az elitélt javára is megváltoztatható. Az elitélt abban az esetben, ha a 11. § 1—6. pontja alá eső cselekmények valamelyi­kében mondták ki bűnösnek, a népbíróság ítélete ellen egyáltalán nem, egyéb esetekben pedig csak a halált vagy az öt évet meg­haladó szabadságvesztés büntetést kimondó ítélet ellen élhet fellebbezéssel. Az elítélt által az ítélet ellen bármilyen formában vagy el­nevezéssel bejelentett jogorvoslat fellebbezés­nek tekintendő. A védő — a 6. §-ban megjelölt eljárás ki­vételével — csak az elitélt hozzájárulásával jelenthet be fellebbezést. A védő egyébként ugyanolyan korlátok között élhet fellebbe­zéssel, mint az elitélt. A népfőügyész az elitélt által bejelentett fellebbezéshez az elitélt terhére csatlakozhatik (1928 : X. tc. 29. §). A népbiróság előtti eljárásban a Bp. 388. §-ának utolsó bekezdése nem alkalmazható. Halálbüntetést kiszabó ítélet ellen bejelentett fellebbezés esetében a népbiróság az ügyet az Ítélethozataltól számított nyolc nap alatt köteles a Népbíróságok Országos Tanácsához felterjeszteni. Az ilyen ítélet szóbeli indokait a kihirdetés alkalmával részletesen ki kell fejteni és az ítéletet három nap alatt írásba kell foglalni. A Népbíróságok Országos Tanácsa az ügyben az iratoknak hozzá érkezésétől számított három nap alatt köteles a lehetőség szerint minél közelebbi tárgyalási határnapot kitűzni, illetőleg a bizonyítás kiegészítése tárgyában intézkedni. Ha a jelen szakasz a halálbüntetést kimondó ítélet ellen a fellebbezést kizárja és a népbíró­ság a Bp. 497. §-ának megfelelő eljárásban akként határozott, hogy az elítélt kegyelemre nem méltó, a halálbüntetést ettől számított két órán belül végre kell hajtani. Az előbbi bekezdés esetében az ítéletet rövid indokolással együtt azonnal írásba kell fog­lalni. 22. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 20. és 21. §-a értelmében a népbíróság hatáskörébe vont azoknak a szándékos bűncselekmények­nek a büntetése, amelyekre a büntető törvények fogházbüntetést állapítanak meg, ugyanolyan tartamú börtön, mint amilyen tartamú a tör­vényben megszabott fogházbüntetés. 23. §. Ha alaposan tartani lehet attól, hogy az, akit a népbíróság hatáskörébe tartozó bűntett nyo­matékos gyanúja terhel, vagyonának vagy vagyonához tartozó dolognak elidegenítése vagy elrejtése által a vagyonelkobzás foganatosítását meghiúsítja , a népügyészség ingóságaira bűn­ügyi zárlatot, illetőleg mind ingó, mind ingatlan vagyonára biztosítási végrehajtást rendel el. A bűnügyi zárlat, illetőleg a biztosítási végre­hajtás elrendelése ellen felfolyamodásnak helye nincs. A bűnvádi eljárás megindítása után szerzett jogot nem lehet az államkincstárral szemben érvényesíteni olyan vagyonra, illetőleg olyan vagyontárgyra, melyre a bűnügyi zárlatot vagy a biztosítási végrehajtást elrendelték, feltéve, hogy a népbíróság utóbb a vagyont, illetőleg a vagyontárgyat elkobozta. Egyebekben a bűnügyi zárlat, illetőleg a biztosítási végrehajtás tekintetében a Bp. ren­delkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 24. §. A népbírósági vezetőbírák és népügyészek az igazságügyminiszter által megállapítandó pótdíjban részesülnek. 25. §. A jelen rendelet hatálybalépése előtt meg­alakult népbíróságok működésének érvényét nem érinti az a körülmény, hogy megalakításuk a 81/1945. M. E. számú rendelet 39. §-ának nem felelt meg; a már működő tanácsok tagjainak számát azonban a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt a 19. § értelmében hatra ki kell egészíteni. 26. §. A népbiróság az 1.080/1945. M. E. számú rendelet hatálybalépése előtt az igazolóbizott­ságnak a népbiróság elé utaló határozatával a népbirósághoz áttett ügyet haladéktalanul visszaküldi az igazolóbizottság elnökének. A budapesti népbiróság előtti igazoló felleb­­bezési eljárásban a törvényszéki eljárás sza­­bályai irányadók. 27. §. A jelen rendelet az 1945. évi május hó 1.-én lép hatályba. Budapest, 1945. évi április hó 27.-én. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. A kereskedelem- és közlekedésirpi miniszter 72/1945. IV. K. K. M. szám­s remderete uj bélyegek forgalomba bocsátásáról. Magyarország teljes felszabadulása napjának emlékezetére (ápr. 4.) május 1.-én a Hadvezér sorozat (forgalomba bocsátva a Budapesti Közlöny 1942. évi 289. számában közzétett 267.810/1942. IV. 3. számú rendelettel) egyes, valamint kiegészítő értékeinek felülnyomásá­val előállított 100.000 sorozat emlékbélyeget bocsátók forgalomba. 50.000 sorozat sárga, 50.000 sorozat pedig világoskék alapnyomásszerű színezéssel van ellátva. 3

Next