Magyar Közlöny - Hivatalos lap,1946. január-május (1-107. szám)
1946-01-01 / 1. szám
1948. január 1. kedd. — 1. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 38. A leltárt kétféle értékeléssel kell elkészíteni. Az 1946. évi január hó 1-i pengőérték mellett feltüntetendő minden vagyontárgy, tartozás és tiszta vagyon vagy fedezetlen tartozás 1939. évi december hó 31-i pengőértékre átszámított értéke is. 4. 9- A részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok kötelesek a leltárt hites könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és záradékoltatni, kivéve a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézeteket és a biztosító magánvállalatokat, amelyeknek leltárát a Pénzintézeti Központ, illetőleg a Biztosító Magánvállalatok Felügyelő Hatósága vizsgálja felül és záradékolja. 5. §• A leltár készítésének módozatait, az alkalmazandó értékelési szabályokat, valamint a záradékolás feltételeit a pénzügyminiszter szabályozza.6. §• Szabálytalanságért ötvenmillió pengőig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az, aki az elrendelt leltárkészítési kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, a leltárból vagyontárgyat kihagy vagy abban nem létező terhet tüntet fel 7. §. A jelen rendelet 1946. évi január hó 1. napján lép hatályba. Budapest, 1945. évi december hó 29-én. Tidy Zoltán s. k. minisztere Intr. A nemzeti kormány 12.383/1845. M. E. számú rendőlere a biztosítási magánintézmények életbiztosítási díjtartalék, járulék-tartalék, illetőleg halálozási tartalékalap fedezeti értékeinek értékesítésénél, kicserélésénél, illetőleg felértékelésénél mutatkozó többlet felhasználása tárgyában. A biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről és egyes közhiteli kérdések rendezéséről szóló 1923: Vil. tc. 2. §-a alapján a minisztérium a következőket rendeli: 1 §• Az életbiztosítási díjtartalék fedezetéül szolgáló vagyontárgyakat — kivéve a 196/1923. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1923. évf. 5. oldal) 13. §-ának A. 10 pontja szeint betéti könyvre, pénztári jegyre és folyószámlán elhelyezett értékeket — csak a pénzügyminiszter előzetes engedélyével lehet elidegeníteni, a 196/1923. M. E. számú rendelet 13. §-ának megfelelő más vagyontárgyakkal helyettesíteni, vagy a díjtartalék fedezete szempontjából magasabb értékkel számításba venni, mint az 1945. évi január hó 1. napja előtt legutoljára benyújtott díjtartalékfedezeti kimutatásban feltüntetett érték, illetőleg — ha a kimutatásban a vagyontárgy még nem szerepelt — mint a beszerzési érték (felértékelés). Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a helyettesítésekre, amelyek a biztosító vállalat elhatározásától függetlenül történtek meg fél értéknank kisorsolás, stb.). Ebben az esetben is köteles a vállalat a vagyontárgyak értékét és az esetleges megátanodás egyéb adatait a helyettesítés megtörténtétől számított nyolc nap alatt a pénzügyminiszternek bejelenteni. 2. 9. Elidegenítés, helyettesítés vagy felértékelés esetén a forgalmi érték, illetőleg a felértékelt érték és a pénzügyminiszterhez a 8830/1939. M. E. számú rendelet 5. §-a alapján 1945. évi január hó 1. napja előtt legutoljára benyújtott dijtartalékfedezeti kimutatásban feltüntetett érték között mutatkozó különböztet az ,.ÉM- biztosítási többlet dijtartalék“-ba kell elhelyezni. Amennyiben a biztosító vállalat 1945. évi január hó 1. napja előtt beszerzett dijtartalék fedezett vagyontárgyakat a pénzügyaaiziszternél őrzött kimutatóiba bármely oknál fogva vétett* H * «dUte*iat^f«4fta«a kbanU» tásban" feltüntetett értékhelyett a beszerzési értéket kell venni. Ebbe a tartalékba helyezett összegek a társulati adó alól mentesek. 3 § Az „Életbiztosítási többlet díjtartalékéba helyezett összegek a pénzügyminiszter külön engedélye nélkül csak az életbiztosítási díjtartalék állományhoz tartozó bérházak hadiesemények által megrongált szerkezeti részeinek helyreállítása esetén felmerülő költségek fedezetére használhatók fel. 4. § A jelen rendelet 2. §-ában említett különbözetét a 8.830/1939. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rendetek Tára 1939. évf. 1405. oldal) 6. §-ában megszabott kimutatásban a bevételek közé kell felvenni ; a különbözet felhasználását, vagy a jelen rendelet 2. §-ában említett tartalékba helyezését a kiadások között kell feltüntetni . §Az „Életbiztosítási többlet díjtartalék" fedezetéül csak az életbiztosítási díjtartalék fedezetére alkalmas vagyontárgyak jelölhetők meg. Mindazokat a jogszabályokat, amelyek az életbiztosítási díjtartalék fedezetéül lekötött vagyontárgyakra vonatkoznak, az „Életbiztosítási többlet díjtartalék“ fedezeti értékeire is alkalmazni kell. A jelen rendelet intézkedéseit a biztosító egyesületek, valamint az egyesületi alakban működő el nem ismert vállalati nyugdíjpénztárak (nyugdíjalapok) járuléktartalék alapjának, továbbá a biztosító egyesületek halálozási tartalékalapjának fedezeti vagyontárgyaira is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a 26-ban említett különbözetet „Járuléktöbblettartalék“, illetőleg „Halálozási többlettartalék" elnevezésű alapba kell helyezni. 7. §. A 198/1923. rendelt 15. §-a második bekezdésének, továbbá a 8.830/1939. M. E. számú rendelet 6. §-a második bekezdésének és a 4.070/1910. M E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1940. évfolyam 1035. oldal) 27. 621 bekezdésének a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései, végül 380/1944. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 15. lap) hatályukat vesztik. 8 §• A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1945. évi december hó 29-én. Tidy Zoltán s. k. miniszterelnök. A reimti kormány 12.390/1845. M. E. száma fentiszete a biztosító magánvállalatok működéséhez szükséges engedély kiadásának további felfüggesztése tárgyában. A minisztérium az 1923 : VIII. te. 6 - ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §A minisztérium az újonnan keletkező vagy az országban eddig még nem működött biztosító vállalatok működéséhez az 1923 . Vili. te 5. fj-ának első bekezdése értelmében szükséges engedély kiadását felfüggesztő 5155/1926.1. E számú (Magyarországi Rendeletek Tára 1920. évfolyam 2346. lap) és 7.670/1942. M. E. számi!Magyarországi Rendeletek Tára 1942 évszama 2892. lap) rendeletekben az engedély kiadásának felfüggesztésére megszabott, az 1945. évi december hó 31. napjén lejáró határidőt az 1948. évi december hó 31. napjáig meghosszabbítja. 2 ? .Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest. 1945 évi december hó 79-én TUdy Zoltán *k saáfeMlewi Blk. 3 A nemzeti kormány 12.410/1845. M. E. számú rendelete a lakásadó tárgyában. A minisztérium az államhatalom gyakorlásnak ideiglenes rendezéséről szóló 1945 : XI. tc. 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: I. CÍM. Anyagi jogszabályok. I. FEJEZET. Adókötelezettség. 1. §• (1) Lakásadó alá esik a lakás és minden más helyiség (üzlet, elárusító bódé (fülke), iroda, rendelő, műterem, műhely, raktár, gyár, ( stb.) használata vagy bérlete, amennyiben az a 2. § értelmében a lakásadó alól nem mentes. (2) Az, hogy a lakásadó alá eső helyiség a házadó alól állandó vagy ideiglenes mentességben részesül, az adófizetési kötelezettséget nem érinti. 29-(1) Mentes a lakásadó alól az alábbi lakások és helyiségek használata (bérlete): 1. viszonosság esetében a külföldi államok tulajdonában lévő vagy általuk bérelt és a diplomáciai képviselet céljaira, nemkülönben a diplomáciai személyzet elhelyezésére szolgáló lakások és hivatali helyiségek; 2. a külföldi diplomáciai képviseleteknek nem magyar állampolgárságú, valamint velük együtt lakó magyar állampolgárságú tagjai és személyzete részére szolgáló lakások; 3. a kizárólag hatósági vagy közhivatali célra szolgáló helyiségek; 4. a törvényesen bevett vagy elismert vallásfelekezeteknek a nyilvános istentiszteletre szánt épületei, illetőleg épületeiknek kizárólag és állandóan e célra szolgáló részei (templomok, imaházak), továbbá a vallásos ájtatoskodás céljára szolgáló, de a templomok és imaházak fogalma alá nem tartozó kápolnák és egyéb hasonló épületek és végül az országban letelepülési engedélyt nyert szerzetesrendek mind férfi, mind női kolostorainak az a része, amely kizárólag a rend tagjainak használatára szolgál; 5. az egyházi (vallásfelekezeti ) hatóságoknak, az ügyvédi, közjegyzői, kereskedelmi és iparkamaráknak, mezőgazdasági kamaráknak, az ipartestületeknek, továbbá törvénnyel szervezett, közérdekű tevékenységet kifejtő más testületeknek és a szakszervezeteknek kizárólag hivatalos célra használt helyiségei; 6. a politikai pártoknak kizárólag a pártélet céljaira szolgáló helyiségei; 7. a tudományos és a közművelődési egyesületek és intézmények, múzeumok, az állami törvényhatósági és községi (városi) színházak, az egyetemek, a nem vállalatszerű nyilvános tanintézetek, kisdedóvodák, a gyermekmenedékházak és sportházak céljaira szolgáló helyiségek; 8. Az anyák, gyermekek és csecsemők védelmével, illetőleg egészségvédelemmel nem üzletszerűen foglalkozó szervezeteknek azok a helyiségei, amelyek kizárólag az anya-, gyermek- és csecsemővédelem, illetőleg egészségvédelem céljaira szolgálnak; 9. a nyilvános (köz-) kórházak és gyógyintézetek, a nyilvános elmegyógyintézetek, a vállalatok által fenntartott munkáskórházak és munkásfördek, a társadalombiztosító intézmények kórházai, üdülői és hivatalos célokra szolgáló helyiségei, a vörösteresztes intézmények és a mentőegyészletek hivatalos helyiségei, az egészségházaknak és a szeffénybetegek ingyenes gyógykezeltetési céljára ambulatóriumal.nt vagy dispenseereket fenntartó egyesületeknek kizárólag ezekre a csokra használt helyiségei; 10. a dolgozók művelődésének előmozdítására alakult egyesületeknek I gazdaköröknek, iparosköröknek, olvasóköröknek, munkásotthonoknak, nénházaknak stb' kizárólag az egyesület célaira sználó bplvi«é'*pi; i 11 a tz v'rty or 0 tenu’e1, z,,, 4!? y'Vi mint a nem yá'ai-‹»-.‹t›T-fi m ' án›vs «-.?-• telnél a növendékek elhelyezésére sszolgáló épületekben lévő fielviségek, ideértve « taponcott honok helyiségeit