Magyar Közlöny - Hivatalos lap,1946. január-május (1-107. szám)
1946-02-16 / 39. szám
2 . §. Népiskolai tanítói (tanítónői) oklevél rafcwiaraknak a közszolgálati AnAsofenak elnyerésére és mindazokban a tanintézetekben folytatandó tanulmányokra képesít, mint a Líceumi érettségi bizonyítvány. * $ Ez e rendek* kihirdetése napján lép hatályba* Boldapeat, 1946. évi február hó 8-án. Nagy Ferenc &. k. anaiszteraíni'&k. A berlingi míniszter 217.058/1946. IV. 12. B. M. száma . rendelet© az országi területére „Utazási Igazolvány* nélkül visszatért egyének személyes jelent* tkezésre kötelezéséről szóló 215.645/1946. IV. 12. B. M. szému rendelet alódosítása tárgyában. Az ország területére „Utazási igazolvány" nélkül visszatért egyének személyes jelentkezésre kötelezéséről szóló 215.645/1946. IV. 12. I B. M. számú rendelet (Magyar Közlöny 1946. évf. 31. szám) módosítása tárgyában a követ-t kezüket rendelem. A rendelet 1. §-ának rendelkezései alá eső , visszatért személyek nem a rendelet hatályba- l lépését követő nyolc napon belül, hanem 1946. évi február hó 22-ig bezárólag kötelesek személyesen jelentkezni. A rendelet egyéb rendelkezései változatlanul maradnak. 1 * §Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hajtályba. Budapest, 1948. évi február hó 13-án. . Nagy Imre s. k. belügyminiátor. A földmivelésefly! miniszter 20.001/1946. F. M. száma rendeleti az állategészségügyi hivatalok által szedendő dijak újabb megállapítása tárgyában. Az állategészségügyről szóló 1928 : XIX. te. 39. §-a első bekezdésének 9. pontjában és második bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem: 1. § Az 1928 : XIX. tc. végrehajtása tárgyában kiadott 100 000/1932 F. M. számú rendelet (Rendeletek Tára 1933 évfolyam, 8 oldal) 139 §-ának (1) bekezdésében meghatározott dijak mérvé az állategészségügyi hivatalok által szedendő dijak újabb megállapítása tárgyában kiadott 147.700/1945. F. M. számú rendeletben (Magyar Közlöny 1945 évi, 164 szám) megállapított díjtételek negyvenszeres szorzatában állapítom meg. 2 §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és rendelkezéseit az 1946. évi január hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni, Budapest, 1948 évi február hó 9-én. A miniszter híveit. Vásáry József s. k. Államtitkár. A föltfi Blefesdgymtoiszter 25.300/1946. F. S. S zára. körrendelete a sertéspestis elleni szérum beszervéséneke szabályozása tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A háborús cselekmények következtében a szérumtermelő intézetek sertéspestis elleni számunkészlete nagymértékben megfogyatkozott, az újabb termelés elé pedig a sertéslroméa nehézségei miatt mind súlyosabb j ó akadályok gördülnek. Erre való tekintettel a közellátásügyi miniszterrel egyetértőleg elrendelem, hogy sertéspestis elleni, valamint sertéspestis + sertésorbánc elleni kettős hatású szérumot, a szérumtermelő intézetek csak szérum-, illetőleg vírustermelésre alkalmas élősertés beszolgáltatása ellenében adhatnak ki. A szérum és sertéscserét a következő irányelvek szerint kell lebonyolítani. Az oltóanyag termelő intézetek telepére beszállított és átadott minden 1 kg sertés élősúlyért csere alapon minden külön költség (edényzet, csomagolás, postaköltség, forgaszmadó stb.) felszálullása nélkül az igényjogosult által meghatározott időben 20 ccm sertéspestis elleni, illetőleg 17 ccm kettős hatású szérumot kell kiszolgáltatni. Az elszámolásnál a sertések átvételi súlyához 15% apadót kell hozzászámítani a beszolgáltató javára. Szérumtermelésre csak legalább 60 kg súlya, nem selejtes, nem elzsirosított, hosszabb továbbtartásra alkalmas sertés, vírustermelésre pedig átvételkor legalább 40 kg súlyú sertéspestis ellen nem oltott s e betegséget át nem ment, angol vagy keresztezett fajtájú jól táplált sertés alkalmas. Aki 70 kg-nál nehezebb szérumsertést, vagy 50 kg-nál nehezebb vírussüldőt ad el, az 10% -kal több szérumot kap. A fenti feltételeknek meg nem felelő, valamint rosszul fejlett, nem kifogástalan egészségi állapotú sertéseket a szérumtermelő intézet nem vesz át. A sertéseket akár kocsin (gépkocsin), akár vasúton szállítják, el kell látni marhalevéllel, amelynek felső szélére a következő szövegű feljegyzést kell rávezetni : „Szérumtermelés céljaira." Vasúton történő szállítás esetén a budapesti oltóanyagtermelő intézetek részére : Budapest- Kőbánya Hizlaló állomás, Iparvágány, a békéscsabai szérumtermelő üzem részére Békéscsaba-Sertéshizlaló címre kell feladni a sertéseket. Felhívom Alispán urat, hogy a fentiekről a községi elöljáróságokat a marhalevélktárak megfelelő utasítása végett értesítse. A sertés, tartó gazdaközönség figyelmét pedig hívja fel arra, hogy az oltóanyagot idekövét még a járványok fellépése előtt szerezze be, illetőleg biztosítsa. Jelen rendeletemet az állati oltóanyagtermelés miniszteri biztosa hajtja végre. Budapest, 1948. évi február hó 9-én. A miniszter helyett : Vásáry József s. k. államtitkár. MAGYAR KÖZLÖNY 1946 február 16. szombat. — W. tzíny. A közfelelésüsüi miniszter 207 800/1846. Közi. M. száma reBiefste új, általános forgalmú postabélyegek kibocsátása tárgyában. 1948. év február hó 18. napjától kezdődően az elkészülés sorrendjében és fokozatosan, új, általános forgalmú postabélyegeket bocsátók forgalomba. A bélyegek fehér színűű kincstári vízjeles papíron készültek, a bélyegkép raszteres mélynyomással, az értéket jelző szám pedig magas nyomás útján készült. A bélyegek mérete 22X28 mm és álló téglány alakúak. A sorozat 1.000, 3.000, 4.000, 6 000, 10.000, 15.000, 80.000 és 50.000 P érték jelzésű nyolc bélyegből áll. A bélyegek alaprajza azonos, csupán az értékjelzés és a szín változik értékenként. Az alaprajz egy — perforálásig terjedő — sima tónusmezőből áll, amelynek középső részén egy nolt századbeli lovas postás — postakürtöt fújó — domborműszerű alakja, alatta pedig az értéket jelző szám látható. A lovast és az értéket jelző számot — tojásdad alakban — felül „Magyar Posta" alul pedig „rrer P“ felirat övezi, míg a két szöveg közti oldalt — egy egy búzakalász helyezkedik el. 1.900 P-s érték színe : barna 8 600 „ „ „ : zöld 4 000 „ „ „ : narancs 6.000 „ „ „ : orv 10.000 „ „ „ : piros 15.000 „ „ : kék 30 000 „ „ „ : lila 50.000 „ M m : szürkés *‹SkL A 15000 pengő érték jelzésű bélyegnek’ — eredetitől eltérő nagyságú — fényképet itt közlöm. » A bélyegek bárhová szóló postaküldemények bérmentesítésére 1946. évi február hó 18. napjától használhatók fel. Budapest, 1946. évi február hó 13-án. Gerő Ernő s. k. közlek«tív ürgyi minsztar. Helyesbítés. A köztársaság kikiáltásának emlékére bélyegsorozat kibocsátása tárgyában kiadott 208.000/1946. Közi. M. számai rendelet szövegében a Magyar Közlöny 1946. évi február 12-i 35. számában tördelési hiba következtében két bélyegképet közöl. Az alsó, lovas postaifutárt ábrázoló kép a Magyar Közlöny e számában megjelent s az uj, általános főágalmú bélyegsorozatot forgalomba bocsátó 2(fc 800/ 1946. Közi. M. számú rendelethez készülő, ott tehát tárgytalan. (1. ad 208.000/1946. Közt M. szám.) Az Országos Munkabér megállapító Bizottság elnöke. 22'1948 szám. 1 . Az Országos Munkabérmegállapító Bizottság elnöke a 490/1946. M. E. számú rendelet 2. §-a értelmében közzéteszi a kereskedelemben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozólag kötött kollektív szerződést. Kollektív szerződés, amely a Magyar Kereskedők Országos Központi Szövetsége és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége (Szakszervezeti Tanács) között Budapesten, 1946. évi február hó 4-én, a kollektív szerződésnek általános rendelkezéseire vonatkozóan az alábbiak szerint jött létre: A szerződő felek megegyeznek abban, hogy ’■ a kollektív szerződésben lefektetett szabályokat aláírva, azt magukra nézve kötelezően elismerik és gondoskodnak arról, hogy a hozzájuk tartozó érdekeltségek azt betartsák. Elfogadása napjától minden egyéb a munkáltató és munka,vállaló között esetleg fennálló egyesség olyan intézkedései, melyek a jelen kollektív szerződés határozmányaitól eltérnek, hatályukat vesztik és ilyen egyesség kötése a kollektív szerződés érvényességi idejének tartalma alatt nincs megengedve. 1. Vitás kérdések elintézésének módja- Amennyiben a szerződés értelmezése vagy alkalmazása tekintetében kisebb, helyi jelentőségű vitás kérdések merüljenek fel, úgy azokat szóbeli tárgyalás útján a munkahelyeken működő üzemi bizottságok (ahol,ilyen nem működik, a munkavállaló bizalmiai) közvetlenül a munkáltatóval vagy annak tárgyalásra meghatalmazott képviselőivel, szükség esetén a bizalmak bevonásával intézik el. A munkáltató meghatalmazott képviselői név szerint előre kijelölendők. Sérelmek vagy panaszok ügyében 3 sarzon belül határozatot kell hozni és az érdekeltekkel közölni. Amennyiben a vitás kérdések elintézése a munkahelyen belül nem sikerülnie, vagy a kérdés általános érdekű vagy elsőő jelentőségű lenne, úgy ezeket a kollektív szerződést megkötő érdekképviseletek tárgyalásétt döntik el. E célból szakmánként egyeztető bizottságokat kell felálítani. Az egyeztető bizottságba felerészben a munkáltató ének képviselet küldött.