Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. május-augusztus (108-187. szám)

1946-05-14 / 108. szám

Budapest, 1S46, IQS. szám.-SE® $lájus 14, kedd. M AG Y A R * ■ ■ m KÖZLÖNY HIVATALOS LAP A LAP MAI SZAMÁBAN KÖZZÉTETT RENDELETEK TARTALOMJEGYZÉKE: 5.240/1946. M. E. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete a Magyar Ertékpapirforgalmi Részvénytársaság illetékkedvezménye tárgyában. 156.603/1940. B. M. szám. A belügyminiszter rendelete az egyes nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgyában. t90.171/1946. III/ll. b. B. M. szám. A belügyminiszter körrendelet« a községi teriiletváttozásoknál és az uj községek alakulásánál irányadó elvek és a követendő el­járás tárgyában. 60.730/1940. IX. P. M. szám. A pénzügyminiszter rendelete az Állami Földmérés munkálatairól 'készülő másolatok kiszolgáltatási dijainak újabb szabályozása tár­gyában. HIVATALOS RÉSZ A belügyminiszter az 1.610/1945. M. E. számú rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében megtartott felülvizsgálat alapján Tamássy Tibor községi jegyzőnek a dunaszegi körjegyzői állásról a kisszékelyi községi jegyzői állásra történt áthelyezését hatályában fenntartotta. (155.127/ 1946. B. M. szám.) A belügyminiszter a 2.610/1945. M. E. számú rendelet 2. 8-a értelmében megtartott felülvizsgálat alapján Eimann Károly csonoplyaí községi jegyző nyugdíjazását hatálytalanította. (151.331/1946. B. M. szám.) A belügyminiszter Kooács József nyugdíjazott veprődi községi jegyző Bács-Bodrog vármegye kisgvülésének 1.301/1914. szám alatt történt nyugdíjazását hatálytala­nította. (152.274/1946. III. 9. B. M. szám.) A belügyminiszter az 1.610/1945. M. E. számú rendelet í. § (2) bekezdése értelmében megtartott felülvizsgálat alapján Zubor Béla községi segédjegyzőnek az irsai községi segédjegyzői állásról az üllői községi segéd jegyzői állásra történt áthelyezését hatálytalanította. (156.376/1946. B. M. szám.) A belügyminiszter az 1.610/1945. M. E. számú rendelet I. § (2) bekezdése értelmében megtartott felülvizsgálat alapján Máté Gyula községi jegyzőnek a kisszékelyi községi jegyzői állásról a dunaszegi körjegyzői állásra történt áthelyezését hatálytalanította. (156.410/1946. B. M. szám.) A belügyminiszter a 2.610/1945. M. E. számú rendelet 3. §-a értelmében megta lőtt felülvizsgálat alapján Szathmáry Miklós mohoíj községi jegyző nyugdíjazását natálytalanitotta. (152.284/1946. R. M. szám.i 'A fOldmivelésügyi miniszter a mezőgazdasági tudo­mányos és 'klsérletiigyi intézmények tudományos tiszt­viselőinek létszámában dr. Olgyag Miklós kisérletügyi II. osztályú főadjunklus, egyetemi magántanárt kisérlet­ügyi I. osztályú főadjunktussá kinevezte. (3.985/1946. ein. F. M. szám.) _______ A magyar köztársaság kormánya f. évi április hó 18-án kelt elhatározásával dr. Nagy István győri fő- államügyészi helyettes, győri vezető népiigyészí és dr. Káli Nagy Elemér volt Csíkszeredái ügyészségi elnök, budapesti népügyészt népfőügyészhelvettesekké ki­nevezte. (28.334/1946. I. M. X. szám.) At Igazságügy miniszter dr. Takács Jenő szombat­helyi vezető népügyészt állása alól felmentette, dr. Károly Béla szombathelyi járáshirósági titkárt a szombathelyi népügyészséghez népügyésszé kinevezte és dr. Fadgyas Béla szombathelyi népügyészt e nép­ügyészség vezetésével megbifla. (22^164/1946. I, M. X. szám.) Az Igazságiigyminiszter dr. Rihmer József pécsi nép- ügyészt állása alól felmentette. (26.398/1946. I. M. X. szám.) Az igazságügyminiszter Panakla Béla hattonyai járáshirósági végrehajtót a hattonyai járásbírósághoz a XII. fizetési osztály 3. fokozatába I. osztályú iroda- segédtisztté kinevezte. (18.431/1946. I. M. E. szám.) A pénzügyminiszter a minisztertanács hozzájárulásá­val — a 9.590/1945. M. E. számú rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján — T.itkei Oszkár okleveles vegyészmérnök, volt műszaki ellenőr, buda pesti lakost 1941. évi junius hó 80-ával kezdődő ha tállyal a székesfővárosi pénzügyigazgatósághoz, a pénz ügyi műszaki tisztviselők egyesített létszámába, 1941. évi junius hó 30-i ranghellyel a VI. fizetési osztályba műszaki főtanácsossá kinevezte. (124.541/1946. XVI. P. M. szám.) A pénzügyminiszter a minisztertanács hozzájárulásá­val — a 9.590/1945. M. E. számú rendelet 8( §-ának 2) bekezdésében foglaltak alapján — a nyugdíjban eltöltött idő beszámítása mellett Illy Károly budapesti vámszaki felügyelőt 1938. évi junius hó 30 ával kéz dődő hatállyal jelenlegi állomáshelyén a VII. fizetési osztályba vámszaki tanácsossá kinevezte (124.540/1946. XVI. P. M. szára.) _______ A val lás- és közoktatásügyi miniszter Friedrich Ló- ránd egyetemi nyilvános rendes tanárt, Pátzay Pál képzőművészeti főiskolai rendes tanárt, Kodály Zoltánt, a Magyar Művészeti Tanács elnökét, Veress Sándor fő­iskolai rendes tanárt, Prohászka Lajos egyetemi nyilvá­nos rendes tanárt, Baló József egyetemi nyilvános ren­des tanárt, Moót Gyula egyetemi nyilvános rendes tanárt, Pataky Arnold egyetemi nyilvános rendes tanárt, Váczy Péter egyetemi nyilvános rendes tanárt az Ösztöndíj­tanács tagjaivá meghívta, továbbá Kolosváry Bálint egyetemi nyilvános rendes .fanárt, Baló József egyetemi nyilvános rendes tanárt, Zsirai Miklós egyetemi nyilvá­nos rendes tanárt, Kerékjártó Béla egyetemi nyilvános rendes tanárt, Mendöl Tibor egyetemi nyilvános rendes tanárt, Doby Géza egyetemi nyilvános rendes tanárt. Szabó Gusztáo egyetemi nyilvános rendes tanárt, Iiotsis Iván egyetemi nyilvános rendes tanárt és Kodály Zol tán, a Magyar Művészeti Tanács elnökét az Országos Ösztöndíjtanács Intézőbizottságának tagjaivá kinevezte. (81.854/1945. VI. V. K. M. szám.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Solt Andor állami kereskedelmi középiskolai tanárnak a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi karán „A magyar drápiai műfajok elmélete és fejlődés története“ cimü tárgykörből egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyóan tudomásul vette és 6* ebben a minőségében megerősítette. (44.646/1946. VI. V K. M. szám.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter Liptai Andrásai Nagy Máriát az állami gimnáziumi allisztck létszámába állami altisztté a XV. fizetési osztály 3. fokozatába ki­nevezte. (37.060/1946. V. V. K. M. szám.) Az iparügyi miniszter a Győri Gyapjufonó-, Szövő-, Festő- és Kikészitőgyár rt. győri bej. céghez igazgató- sági tagként kirendelt Wiedermann Szilveszter (Moson magyaróvár, Ipartelepek 69.), dr. Berkovits István (Győr, Szent István-utca 8.) és Farkas Jenő (Győr, Deák Ferenc-utca 13.) lakosokat igazgatósági tagsági megbízatásuk alól felmentette. (32.427/1946. Ip. M. szám.) A pénzügyminiszter a Berlini Viktória általános bizto­sító rt. és a Viktória tűzbiztositó rt. magyarországi igazgatóságához legutóbb ; . 75ó'!9*5. V. számú hatá­rozattal 1946. évi február hó 28-áig kirendelt dr. Hajdú Imre budapesti (V., Szent István-park 23. sz.l lakos gondnoki kirendelését 1946. évi május hó 31. napjáig meghosszabbította. (18.430/1916. V..P. M. szám.) A magyar köztársaság kormányának 5.240/1046. M. E. száma rendelete a Magyar Ertékpapirforgalmi Részvénytársa­ság illetékkedvezménye tárgyában. A minisztérium az 1946 : VI. te. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : L §■ A Magyar Értékpapirforgahni Részvény- társaságot az 1931 : XVII. te. 1. és 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott 21.600/1936. P. M. szánni rendelet (Pénzügyi Közlöny 51. oldal) szerint megillető illeték­kedvezményt nem érinti az, bogy a társaság alapszabályait a vállalat tárgya tekintetében módosítja. 2. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1946. évi május hó 10-én. Nagy Ferenc s. k. miniszterelnök. A külügyminiszter 156.603/1945. B. M. számú rendelete egyes nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgy álján. Egyes vármegyékben, továbbá nagy- és kis­községekben a testületi hatóságok működésének szünetelése és ezzel kapcsolatos különleges köz- igazgatási szabályokról szóló 9.560/1945. M. E. számú rendelet 1. §-ánafc (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a községi képvi­selőtestület és az igazoló választmány műkö­désének szünetelését Nagytevel (Veszprém vár­megye, pápai járás) községben elrendelem. Ez a rendelet kihirdetésének napján lén ha­tályba. Budapest, 1946 évi május hó 9-én. Rajk László i. k '•ctugyininiMEter, A belügyminiszter 190.171/1946. m/11. b. B, M, számú körrendeleté a községi területváltozásoknál és az uj községek alakulásánál irányadó elvek és a követendő eljárás tárgyában. Valamennyi vármegye Alispánjának. A történelmileg kialakult községhatárok számos helyen nem felelnek meg sem az ott­lakó vagy ott birtokos népesség, sem pedig a közigazgatás érdekeinek. Gyakori az az eset, hogy valamely határrészt természeti akadály (folyó hegygerinc) vagy más község közbe­ékelődő határrésze választ el a község többi részétől, vagy pedig a nagy távolság teszi nehézzé a község-központ elérését. Nem egy­szer előfordul az is, hogy a községnek egy távoleső külterületi lakotthelye egy más község belterületéhez tapad hozzá, esetleg annak ki­rajzó lakosaival népesült be. Újabban egyre gyakrabban érkeznek hozzám kérelmek, amelyekben a most folyó, vagy még az előző földreform során szomszédos községek határá­ban ingatlanhoz juttatott birtokosok birtokuk­nak lakóhelyükhöz átcsatolását kérik. Mindezen kérelmeknél az irányadó főélv az. hogy mind az érdekelt birtokosoknak, mind pedig áz állami és önkormányzati igazgatásnak fontos érdeke, hogy a községek külterületein állandóan kintlakók lehetőleg ahhoz a köz­séghez tartozzanak, illetve ahhoz a községhez csatoltassanak át, amelyhez tartozá^ számukra a közlekedés, a gyors és olcsóbb megközelítés, valamint a gazdasági piacuk szempontjából a legelőnyösebb ; a községek belterületén lakók birtokai pedig a lakóhelyközség határában legyenek, illetve oda .csatoltassanak át. Ezen irányadó főelv mellett á határukban megcson­kuló községeknek , községháztartási érdekei szintén mérlegelendők ugyan, de csak másod­sorban : főleg akkor jöhetnek tekintetbe, ha az elcsatolás folytán az egyébként önálló életre hivatott község a megnövekedett terheket viselni nem tudná s önállóságát meg kellene szüntetni. A most folyó földreform befejezése után a föld birtokviszonyok előreláthatólag huzamosabb időre állandósulni fognak; ideje van tehál annak, hogy a községhatárok, amelyek kelet­kezésükkor is az illető közület lakóinak birto­kaihoz idomultak s jelenlegi alakjukban sok­helyt a megszűnt nagybirtokrendszer képét tükrözik vissza, a demokratikus elveknek meg­felelően az érdekelt lakosok, illetve birtokosok­nak a közérdektől Ls támogatott kivánságának megfelelően állapíttassanak meg. A területátcsatolásoknál követendő eljárásra vonatkozólag a következő Útmutatásokat adom A vármegyék alispánjainak a községi terii- letátcsatolásokra vonatkozó jogkörét az 1886 . XXII. te. 148., 149. és 155. g-ai szabályozzák. Ezeknek kiegészítéseként a következőket rende lem el.: A tárgyalás során az átcsatolást kérők kötele­sek egy 1 ; 75.000 vagy 1 : 50.000 léptékű váz­rajzot, legcélszerűbben a katonai térkép meg­felelő szelvényét bemutatni, amelyen a változást szenvedő területet, a határváltozás által érintett községek határvonalát és azokat a földrajzi tényezőket, amelyek a szervezeti változás elren­delésére, vagy mellőzésére befolyással vannak, (utak, természeti akadályok) fel kell tűntetni. E szám ára 10.000.000 P. —

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék