Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)
1946-09-29 / 222. szám
4 % illetőleg épületrészre szorítkozik, amely az Deofokú egyházi hatóságot gyakorló vagy abban résztvevő lelkészeknek és segédlelkészeknek hivatali állásával járó természetbeni lakásául szolgál, tehát pl. a plébánia épülete. De nem terjed ki az adómentesség a lelkészek magántulajdonában lévő, habár általuk lakott lakásokra és a nem elsőfokú egyházhatósági teendőket végző lelkészeknek természetbeni lakásaira, valamint a plébánia épületben nem a plébános rendelkezésére, hanem más célra szolgáló helyiségekre. Ha azonban a plébános a saját háza egyes helyiségeit az első- vagy másodfokú egyházi hatóság részére hivatali célra ingyen átengedi, e helyiségek a házadó alól mentesülnek. Az a körülmény, hogy az elsőfokú teendőket végző lelkészt esetleg a másodfokú egyházi hatóság gyakorlásával is megbízták, természetbeni lakásának állandóan adómentességét nem szünteti meg. (5) Arra nézve, hogy az egyes egyházak kebelében egyházi hatóság alatt mit kell érteni, az egyházak törvényes szervezete az irányadó. Az egyházközségeknek törvényes képviseletét már egyházi hatóságnak kell tekinteni. (6) A lelkészlakon és az elsőfokú egyházi hatóság hivatali helyiségein kívül ingyenes átengedés esetében állandóan mentesek a házadó alól a vallási célra és a szerzetesrendek részére rendházul szolgáló épületek (épületrészek). Vallási célt szolgálnak az istentiszteletre és a vallásos ájtatosság céljára állandóan használt épületek (épületrészek). (7) A letelepülési engedélyt nyert férfi és női szerzetesrendeknek mind a saját tulajdonukban álló rendházai, mind a rendház céljaira bárki által ingyen átengedett épületek ugyancsak állandóan mentesek a házadó alól. Ellenben adókötelesek a szerzetesrendnek olyan épületei, amelyeket a rend tagjai üdülésre használnak. (Állandóan mentesek a házadó alól.) 3. viszonosság esetében a külföldi államok tulajdonában lévő és a diplomáciai képviselet céljaira vagy a diplomáciai személyzet elhelyezésére szolgáló épületek . Ut. (D Az adómentesség megállapításának előfeltétele, hogy az illető külföldi állam a területén fekvő és a magyar állam tényleges birtokában lévő hasonló célú épületeket szintén adómentességben részesítse. (2) A szövetséges hatalmakkal kötött fegyverszüneti szerződés következtében az országban székelő Szövetséges Ellenőrző Bizottság diplomáciai képviselet jellegével bír, ezért a bizottság, illetőleg a szövetséges hatalmak tényleges birtokában lévő épületekben a hivatali helyiségek céljára vagy a bizottság személyzetének elhelyezésére szolgáló helyiségeket is megilleti az állandó házadómentesség ; ebben az esetben a viszonosság a mentességnek nem előfeltétele. (3) Az állandó házadómentesség jogcíme tekintetében felmerült kétség esetében a pénzügyigazgatóság útján a pénzügyminisztertől utasítást kell kérni. ( Állandóan mentesek a házadó alól.) 4. az ügyvédi, a közjegyzői, a kereskedelmiés iparkamarák, valamint a mezőgazdasági kamarák, továbbá az egyéb jogszabállyal szervezett hasznothajtó tevékenység kizárásával alakult, nem kereskedelmi társaságok formájában működő , közérdekű tevékenységet kifejtő testületek és intézmények épületeiben kizárólag hivatali célokra használt helyiségek . IIt. (1) Hivatali célra szolgálnak az irodahelyiségek, üléstermek, könyvtárak, irattárak, stb. s az ezekkel összefüggő mellékhelyiségek (előszobák, stb). Az alkalmazottaknak természetbeni lakásul szolgáló helyiségek azonban nem tekinthetők hivatali célra szolgáló helyiségeknek, következésképen ezeket a helyiségeket nem is illeti meg az állandó adómentesség. (2) A jelen pont szerint biztosított adómentesség nem illeti meg azoknak az érdekképviseleti testületeknek épületeit (helyiségeit), melyek az egyes foglalkozási ágba tömörült természetes vagy jogi személyek önkéntes alakulása (pl. Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete, Kereskedők Országos Központi Szövetsége stb.) útján létesültek. (3) A közérdekű tevékenységet kifejtő testületek és intézmények hivatali helyiségeinek adómentességét a rendelet három feltételhez köti. Az első feltétel az, hogy a testületet vagy intézményt jogszabály alapján szervezték. E tekintetben közömbös az, hogy a testület vagy intézmény szervezését törvény, törvényes felhatalmazáson alapuló rendelet vagy szabályrendelet rendelte el. Második feltétel, hogy a testület vagy intézmény hasznothajtó tevékenység kizárásával jöjjön létre és végül a harmadik feltétel, hogy működését ne folytassa az 1875 : XXXVII. tc.-ben, illetőleg a 1930 : V. tc.-ben felsorolt kereskedelmi társasági formában. Ebben az esetben ugyanis a testület vagy intézmény hivatali célokra használt helyiségeit az adómentesség abban az esetben sem illeti meg, ha az egyébként közérdekű tevékenységet kifejtő testületet vagy intézményt jogszabály hozta létre (pl. Magyar Nemzeti Bank, Pénzintézeti Központ stb.). (4) A jelen pontban foglaltak alapján illeti meg az állandó adómentesség a társadalombiztosító intézmények épületeinek a hivatali célokat szolgáló helyiségeit (iroda, rendelő és hasonló helyiségeket) is. Az intézeti alkalmazottak lakásául szolgáló helyiségeket a mentesség természetszerűleg nem illeti meg. (Állandóan mentesek a házadó alól.) 5. a tudományos akadémiák, a múzeumok, a közművelődési egyesületek és alapítványok céljait szolgáló épületek, a nyilvános könyvtárak, a képtárak, a gyűjtemények, a műemléknek nyilvánított és lakás, ipari vagy kereskedelmi célra nem használt épületek (épületrészek), az állami, a törvényhatósági és a községi (városi) színházak, az egyetemek, a nem vállalatszerű nyilvános tanintézetek, a gyógypedagógiai intézetek és a kisdedóvodák, a gyermekmenedékházak, a nem vállalatszerű sportházak és a turista menedékházak ; a népesség művelésére alakult egyesületek és alapítványok tulajdonában lévő épületeknek az egyesület célját szolgáló részei , végül a közművelődési egyesületek és alapítványok (intézmények) részére közművelődési célra ellenszolgáltatás nélkül átengedett épületek (épületrészek) az átengedés tartamára. Ut. (1) Az ebben a pontban meghatározott épületeknek lakás céljaira és valamely kereseti tevékenység folytatására szolgáló részeit nem illeti meg az állandó adómentesség. (2) A közművelődési egyesületek és alapítványok épületeinek adómentessége kizárólag azokra az épületekre szorítkozik, amelyek a nyerészkedési cél kizárásával nem valamely zárt testület, hanem közvetlenül a nagyközönség művelődésére és oktatására szolgálnak és bárki által látogathatók (pl. a nyilvános könyvtárak, képtárak, egyéb gyűjtemények stb.). (3) Műemlékek azok a művészeti és történelmi értékkel bíró épületek, amelyeket a Műemlékek Országos Bizottsága műemléknek nyilvánított és mint ilyeneket tart nyilván. Közülük csak azokat illeti meg az állandó házadómentesség, amelyeket sem lakás, sem iparűzés, sem kereskedelem céljára nem hasznosítanak. (4) Az adómentes színházi épületek közé sem a magánvállalkozás útján létesített színházak, sem a mozgóképszínházak (bioskopok) épületei nem tartoznak, az utóbbiak még akkor sem, ha azok a törvényhatóság, a község vagy város tulajdonában vannak. (5) A nyilvános tanintézeteket megillető adómentesség a bár nyilvános jellegű, de vállalatszerű, vagyis hasznot hajtó foglalkozást jelentő magánintézetekre nem terjed ki. Utóbbiak közé nem sorozhatók azonban azok az iskolák és óvodák, melyeket majorokon, pusztákon, tanyákon, illetőleg a községektől távol eső más területeken annak tulajdonosa minden anyagi előny vagy nyerészkedés kizárásával tart fenn. Adómentes az olyan épület is, amelyet annak tulajdonosa valamely nyilvános tanintézet céljaira minden ellenszolgáltatás nélkül (használatra) átenged. (6) Sportházakat csak abban az esetben illeti meg az adómentesség, ha azt valamely intézmény, ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy sportegyesület saját költségén tartja fenn és a helyiségek és felszerelések használatáért — a tagdíjak és a felszerelések pótlására és kiegészítésére fordított hozzájárulásokon kívül — semmilyen címen díjat nem szed. Sportházak alatt valamely sport (torna, evezés, tenisz, jacht) üzésére szolgáló valamennyi épületet, tehát a klubházat, tribünöket, öltözőket, raktárhelyiségeket, sporteszközök elhelyezésére szolgáló raktár- vagy garázshelyiségeket, napozó terraszokat stb. kell érteni. Az állandó házadómentesség nem terjed ki a tagok állandó tartózkodására (vendégszobák), szórakozására (büffé-, bár-, vendéglőhelyiség, játékszoba) szolgáló helyiségekre. A turistaegyesületek által fenntartott nem vállalatszerű turista menedékházakat az adómentesség akkor is megilleti, ha azokban a turisták számára megszállásra alkalmas helyiségek is vannak. Az adómentesség nem terjed ki a turistaház gondozását ellátó alkalmazott szolgálati lakására. Részvénytársasági alapon működő sporthajóknak kizárólag az egyesület céljait szolgáló részeit sem illeti meg az adómentesség. (7) A munkásság és a falusi népesség művelésére alakult egyesületeken — a politikai vagy gazdasági szervezetek kizárásával — csak az olyan egyesületeket kell érteni, amelyeknek a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályaik szerint céljuk kizárólag a népesség művelődésének előmozdítása. Ezeknek a feltételeknek megfelelő egyesület épületének is csak azt a részét illeti meg az adómentesség, amely kizárólag az egyesület céljaira szolgál. Ilyenek pl. az olvasótermek, a társalgó, az irodahelyiség, a szakelőadások tartására szolgáló termek. Az a körülmény, hogy az adómentes helyiségben időnként mulatságot vagy előadást rendeznek, az adómentességet nem szünteti meg. (8) Az iparosok művelésére és szakirányú továbbképzésre szolgáló iparoskörök, iparosotthonok által kizárólag erre a célra használt helyiségeket (mind a községekben, mind a városokban) megilleti az adómentesség. (9) A kaszinók épületei nem tartoznak a (7) és (8) bekezdésekben említett épületek közé és igy házadó alá esnek. (Állandóan mentesek a házadó alól.) 6. a gazdasági épületek (épületrészek), a bányák, a köhóművek, a közraktárak (1875 : XXXVII. tc. 434. §), a gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem és az üzemi irodahelyiségek céljaira szolgáló épületek és épületrészek ; a kézműipar űzésére szolgáló műhelyek ; Ut. (1) Gazdasági épületek alatt a mező- és ■erdőgazdaság folytatásához szükséges, emberi lakásul nem használható és az illető földbirtok alkotó részéül szolgáló épületek értendők, amelyeket rendeltetésüknek megfelelően használnak. Ilyen épületek pl. a csűr, a magtár, az istálló, a fészer, a dohányszárítópajta, a présház, a borospince. Ide tartoznak a szeszgyárakkal kapcsolatos marhahizlalás céljaira szolgáló épületekis. (2) A kertgazdaság az őstermelés kereteit túlhaladja, azért az erre a célra szolgáló üvegházakat az állandó házadómentesség nem illeti meg. (3) Az adómentes gazdasági épületek közé nem tartoznak a kereskedelmi célokra szolgáló épületek. Ehhez képest nem adómentes pl. a gabonakereskedő magtára, a marhakereskedő istállója, a borkereskedő borospincéje akkor sem, ha az nincs bérbeadva. (4) A gazdasági épületek csak addig adómentesek, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják. Ha azonban az épületeket akár a tényleges birtokos, akár a birtok haszonbérlője ipari vagy kereskedelmi célra használja MAGYAR KÖZLÖNY 1946. szeptember 29. vasárnap, — 222. szám.