Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)

1946-09-29 / 222. szám

4 % illetőleg épületrészre szorítkozik, amely az Deofokú egyházi hatóságot gyakorló vagy abban résztvevő lelkészeknek és segéd­lelk­észeknek hivatali állásával járó természet­beni lakásául szolgál, tehát pl. a plébánia épülete. De nem terjed ki az adómentesség a lelkészek magántulajdonában lévő, habár általuk lakott lakásokra és a nem elsőfokú egyházhatósági teendőket végző lelkészeknek természetbeni lakásaira, valamint a plébánia épületben nem a plébános rendelkezésére, hanem más célra szolgáló helyiségekre. Ha azonban a plébános a saját háza egyes helyi­ségeit az első- vagy másodfokú egyházi hatóság részére hivatali célra ingyen átengedi, e helyi­ségek a házadó alól mentesülnek. Az a körül­mény, hogy az elsőfokú teendőket végző lelkészt esetleg a másodfokú egyházi hatóság gyakor­lásával is megbízták, természetbeni lakásának állandóan adómentességét nem szünteti meg. (5) Arra nézve, hogy az egyes egyházak kebelében egyházi hatóság alatt mit kell érteni, az egyházak törvényes szervezete az irányadó. Az egyházközségeknek törvényes képviseletét már egyházi hatóságnak kell tekinteni. (6) A lelkészlakon és az elsőfokú egyházi hatóság hivatali helyiségein kívül ingyenes átengedés esetében állandóan mentesek a ház­adó alól a vallási célra és a szerzetesrendek részére rendházul szolgáló épületek (épület­részek). Vallási célt szolgálnak az istentisz­teletre és a vallásos ájtatosság céljára állandóan használt épületek (épületrészek). (7) A letelepülési engedélyt nyert férfi és női szerzetesrendeknek mind a saját tulajdonukban álló rendházai, mind a rendház céljaira bárki által ingyen átengedett épületek ugyancsak állandóan mentesek a házadó alól. Ellenben adókötelesek a szerzetesrendnek olyan épületei, amelyeket a rend tagjai üdülésre használnak. (Állandóan mentesek a házadó alól.) 3. viszonosság esetében a külföldi államok tulajdonában lévő és a diplomáciai képviselet céljaira vagy a diplomáciai személyzet elhelye­zésére szolgáló épületek . Ut. (D Az adómentesség megállapításának előfeltétele, hogy az illető külföldi állam a terü­letén fekvő és a magyar állam tényleges birto­kában lévő hasonló célú épületeket szintén adó­­mentességben részesítse. (2) A szövetséges hatalmakkal kötött fegy­verszüneti szerződés következtében az ország­ban székelő Szövetséges Ellenőrző Bizottság diplomáciai képviselet jellegével bír, ezért a bizottság, illetőleg a szövetséges hatalmak tény­leges birtokában lévő épületekben a hivatali helyiségek céljára vagy a bizottság személy­zetének elhelyezésére szolgáló helyiségeket is megilleti az állandó házadómentesség ; ebben az esetben a viszonosság a mentességnek nem előfeltétele. (3) Az állandó házadómentesség jogcíme te­kintetében felmerült kétség esetében a pénz­ügyigazgatóság útján a pénzügyminisztertől utasítást kell kérni. ( Állandóan mentesek a házadó alól.) 4. az ügyvédi, a közjegyzői, a kereskedelmi­és iparkamarák, valamint a mezőgazdasági ka­marák, továbbá az egyéb jogszabállyal szer­vezett­­ hasznothajtó tevékenység kizárásával alakult, nem kereskedelmi társaságok formá­jában működő , közérdekű tevékenységet ki­fejtő testületek és intézmények épületeiben kizárólag hivatali célokra használt helyiségek . IIt. (1) Hivatali célra szolgálnak az iroda­­helyiségek, üléstermek, könyvtárak, irattárak, stb. s az ezekkel összefüggő mellékhelyiségek (előszobák, stb). Az alkalmazottaknak termé­szetbeni lakásul szolgáló helyiségek azonban nem tekinthetők hivatali célra szolgáló helyi­ségeknek, következésképen ezeket a helyisége­ket nem is illeti meg az állandó adómentesség. (2) A jelen pont szerint biztosított adó­­mentesség nem illeti meg azoknak az érdek­­képviseleti testületeknek épületeit (helyiségeit), melyek az egyes foglalkozási ágba tömörült ter­mészetes vagy jogi személyek önkéntes alaku­lása (pl. Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetsége, Takarékpénztárak és Bankok Egye­sülete, Kereskedők Országos Központi Szövet­sége stb.) útján létesültek. (3) A közérdekű tevékenységet kifejtő tes­tületek és intézmények hivatali helyiségeinek adómentességét a rendelet három feltételhez köti. Az első feltétel az, hogy a testületet vagy intézményt jogszabály alapján szervezték. E tekintetben közömbös az, hogy a testület vagy intézmény szervezését törvény, törvényes fel­hatalmazáson alapuló rendelet vagy szabály­rendelet rendelte el. Második feltétel, hogy a testület vagy intézmény hasznothajtó tevé­kenység kizárásával jöjjön létre és végül a harmadik feltétel, hogy működését ne folytassa az 1875 : XXXVII. tc.-ben, illetőleg a 1930 : V. tc.-ben felsorolt kereskedelmi társasági formá­ban. Ebben az esetben ugyanis a testület vagy intézmény hivatali célokra használt helyi­ségeit az adómentesség abban az esetben sem illeti meg, ha az egyébként közérdekű tevé­kenységet kifejtő testületet vagy intézményt jogszabály hozta létre (pl. Magyar Nemzeti Bank, Pénzintézeti Központ stb.). (4) A jelen pontban foglaltak alapján illeti meg az állandó adómentesség a társadalombizto­sító intézmények épületeinek a hivatali célokat szolgáló helyiségeit (iroda, rendelő és hasonló helyiségeket) is. Az intézeti alkalmazottak la­kásául szolgáló helyiségeket a mentesség ter­mészetszerűleg nem illeti meg. (Állandóan mentesek a házadó alól.) 5. a tudományos akadémiák, a múzeumok, a közművelődési egyesületek és alapítványok céljait szolgáló épületek, a nyilvános könyv­tárak, a képtárak, a gyűjtemények, a műem­léknek nyilvánított és lakás, ipari vagy keres­kedelmi célra nem használt épületek (épület­részek), az állami, a törvényhatósági és a községi (városi) színházak, az egyetemek, a nem válla­latszerű nyilvános tanintézetek, a gyógypedagó­giai intézetek és a kisdedóvodák, a gyermek­­menedékházak, a nem vállalatszerű sportházak és a turista menedékházak ; a népesség műve­lésére alakult egyesületek és alapítványok tu­lajdonában lévő épületeknek az egyesület célját szolgáló részei , végül a közművelődési egye­sületek és alapítványok (intézmények) részére közművelődési célra ellenszolgáltatás nélkül át­engedett épületek (épületrészek) az átengedés tartamára. Ut. (1) Az ebben a pontban meghatározott épületeknek lakás céljaira és valamely kereseti tevékenység folytatására szolgáló részeit nem illeti meg az állandó adómentesség. (2) A közművelődési egyesületek és alapít­ványok épületeinek adómentessége kizárólag azokra az épületekre szorítkozik, amelyek a nyerészkedési cél kizárásával nem­ valamely zárt testület, hanem közvetlenül a nagyközön­ség művelődésére és oktatására szolgálnak és bárki által látogathatók (pl. a nyilvános k­önyv­­tárak, képtárak, egyéb gyűjtemények stb.). (3) Műemlékek azok a művészeti és törté­nelmi értékkel bíró épületek, amelyeket a Műemlékek Országos Bizottsága műemléknek nyilvánított és mint ilyeneket tart nyilván. Közülük csak azokat illeti meg az állandó házadómentesség, amelyeket sem lakás, sem iparűzés, sem kereskedelem céljára nem hasz­nosítanak. (4) Az adómentes színházi épületek közé sem a magánvállalkozás útján létesített szín­házak, sem a mozgóképszínházak (bioskopok) épületei nem tartoznak, az utóbbiak még akkor sem, ha azok a törvényhatóság, a község vagy város tulajdonában vannak. (5) A nyilvános tanintézeteket megillető adó­­mentesség a bár nyilvános jellegű, de vállalat­szerű, vagyis hasznot hajtó foglalkozást jelentő magánintézetekre nem terjed ki. Utóbbiak közé nem sorozhatók azonban azok az iskolák és óvodák, melyeket majorokon, pusztákon, tanyákon, illetőleg a községektől távol eső más területeken annak tulajdonosa minden anyagi előny vagy nyerészkedés kizárásával tart fenn. Adómentes az olyan épület is, amelyet annak tulajdonosa valamely nyilvános tanintézet cél­jaira minden ellenszolgáltatás nélkül (haszná­latra) átenged. (6) Sportházakat csak abban az esetben illeti meg az adómentesség, ha azt valamely intézmény, ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy sportegyesület saját költségén tartja fenn és a helyiségek és felszerelések használatáért — a tagdíjak és a felszerelések pótlására és kiegészítésére fordított hozzájárulásokon kí­­vül — semmilyen címen díjat nem szed. Sport­házak alatt valamely sport (torna, evezés, tenisz, jacht) üzésére szolgáló valamennyi épületet, tehát a klubházat, tribünöket, öltö­zőket, raktárhelyiségeket, sporteszközök el­helyezésére szolgáló raktár- vagy garázshelyi­ségeket, napozó terraszokat stb. kell érteni. Az állandó házadómentesség nem terjed ki a tagok állandó tartózkodására (vendégszobák), szórakozására (büffé-, bár-, vendéglőhelyiség, játékszoba) szolgáló helyiségekre. A turista­egyesületek által fenntartott nem vállalat­szerű turista menedékházakat az adómentesség akkor is megilleti, ha azokban a turisták szá­mára megszállásra alkalmas helyiségek is van­nak. Az adómentesség nem terjed ki a turista­ház gondozását ellátó alkalmazott szolgálati lakására. Részvénytársasági alapon működő sporthajóknak kizárólag az egyesület céljait szolgáló részeit sem illeti meg az adómentesség. (7) A munkásság és a falusi népesség műve­lésére alakult egyesületeken — a politikai vagy gazdasági szervezetek kizárásával — csak az olyan egyesületeket kell érteni, amelyeknek a belügyminiszter által jóváhagyott alap­szabályaik szerint céljuk kizárólag a népesség művelődésének előmozdítása. Ezeknek a fel­tételeknek megfelelő egyesület épületének is csak azt a részét illeti meg az adómentesség, amely kizárólag az egyesület céljaira szolgál. Ilyenek pl. az olvasótermek, a társalgó, az irodahelyiség, a szakelőadások tartására szol­gáló termek. Az a körülmény, hogy az adómentes helyiségben időnként mulatságot vagy előadást rendeznek, az adómentességet nem szünteti meg. (8) Az iparosok művelésére és szakirányú továbbképzésre szolgáló iparoskörök, iparos­otthonok által kizárólag erre a célra használt helyiségeket (mind a községekben, mind a városokban) megilleti az adómentesség. (9) A kaszinók épületei nem tartoznak a (7) és (8) bekezdésekben említett épületek közé és igy házadó alá esnek. (Állandóan mentesek a házadó alól.) 6. a gazdasági épületek (épületrészek), a bányák, a köhóművek, a közraktárak (1875 : XXXVII. tc. 434. §), a gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem és az üzemi irodahelyiségek céljaira szolgáló épületek és épületrészek ; a kézműipar űzésére szolgáló műhelyek ; Ut. (1) Gazdasági épületek alatt a mező- és ■erdőgazdaság folytatásához szükséges, emberi lakásul nem használható és az illető földbirtok alkotó részéül szolgáló épületek értendők, amelyeket rendeltetésüknek megfelelően hasz­nálnak. Ilyen épületek pl. a csűr, a magtár, az istálló, a fészer, a dohányszárítópajta, a présház, a borospince. Ide tartoznak a szesz­gyárakkal kapcsolatos marhahizlalás céljaira szolgáló épületek­­is. (2) A kertgazdaság az őstermelés kereteit túlhaladja, azért az erre a célra szolgáló üveg­házakat az állandó házadómentesség nem illeti meg. (3) Az adómentes gazdasági épületek közé nem tartoznak a kereskedelmi célokra szolgáló épületek. Ehhez képest nem adómentes pl. a gabonakereskedő magtára, a marhakereskedő istállója, a borkereskedő borospincéje akkor sem, ha az nincs bérbeadva. (4) A gazdasági épületek csak addig adó­mentesek, amíg azokat rendeltetésüknek meg­felelően használják. Ha azonban az épületeket akár a tényleges birtokos, akár a birtok haszon­bérlője ipari vagy kereskedelmi célra használja MAGYAR KÖZLÖNY 1946. szeptember 29. vasárnap, — 222. szám.

Next