Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1948. április-december (96-288. szám)

1948-10-02 / 220-221. szám

l­to- céghez vállalatvezetőül Forbát Bélát a közlekedésügyi minisz­­térium­ szállítmányozási osztályának vezetőjét nevezte ki. 13.33911948. Közi. M. szám.) .1 vallás- és közoktatásügyi miniszter úr. Spiegel Tibor oki.­rablót az állami gimnáziumi vallástanárok létszámába állami gimnáziumi vallástanárrá és Székely O­rvigy okleveles közép­iskolai tanárt az állami gimnáziumi tanárok létszámába ál­lami gimnáziumi tanárrá az 5. fizetési fokozatba kinevezte. 1171.tk)a­l­ M8. V. K. M. V. I. szám.) I vallás- és közoktatásügyi miniszter Balassy Magdolna, dr. élükön Zoltánná Deák K­lára, Gyöngyösi András, dr. Slarmos Andréné Somogyi Margit, Iletey László, Kehrer Gyula, Kóbor Jenő, Lengyel Mária, Majthényi S. Károly, dr. Kopp Ferencné Dumas Irén, Sterczel K­oltné Vitkó Ilona, Kerényi Izabella, Pirkner Karolin, dr. Kum­mer Sándorné Schlachta Irén, Put­­noky Ferencné Tokár Közüliéi, mohácsi­ Rögöt Ferenc, dr. And­a Lajosné Hagy Mária, Skópéd Ilona, Soltész Jenőné Tö­mör Aldan­a, önv. Strjántay Vilmosné Farkas Jidit, dr. Szántó Imréné Vargile­s Dorottya, Szendei Sándor, Szentlőrinczi Mária, Szítka Tina, Szolzolszky István­né Ilajek I E­rzsébet, Vida Istvánné Novák­ Izabella, dr. W­inkler Káiné Kovács Margit, K­lán Bertalan, Bodoky Miklósné Geleg Judit. özv. Lukács Káiné Feczkó Irén polgári iskolai tanárt az általános iskolák polgári iskolai tanárainak létszámába állami polgári iskolai tanárokká kinevezte. 198.230/1948. IV. V. K. M. szám.) Ír igazsgügyim­iniszter dr. Ilázy Antal miskolci nép­ügyészt ezen állása alól 1948. november 1. napjával felmentette. d­­t. 231/1918. I. M. X. sz­ám.) Ír igazságügyminiszte­r dr. Meitzer József budaf esdi nép­­ügyészt ezen állása alól 1998. évi novem­ber hó 3. .napjával M- mentette. .ítf. ''. ' 19­8. i. M. X. szám.1. 1 pénzügyminiszter a 1.880/1S3®. M. 11. számú rendelet 4. § ának (8­ bekezdése alapján közzéteszi, hogy ugyane ren­­dlesetszailasz (1) bekezdése alapján az' abban meghatározott (j­gh­atállyal 43.751 11948. V. szám alatt kelt ha­t­eze­r utával jóvá­­h­ygyta, hogy a Magyar ékít-járadék- ,1* főárbiztositó intézet, mint szövetkezet kár- és étel lázi t*sd ár­ üzlet állományát 1938. »jvpe-m­ber 30-ának ‘M-ik órájával a Gazdák biztosító szövet­­tü­zelére átruházza, hűnek folytán a hivatkozott eendelet­­szakasz értelm­ében isz­alm­házi vállalatnak az átruházott biz­tosítási­­szerződésekből eredő összes jogai és kötelezettségei az átvevő vállalatra szállnak át és az átruházó vállalatnak az át­ruházott biztosítási szerződésekből eredő kötelezettsége­i meg­­szűnnek. " Dr. Kolgyári­ László nyugalmazott miniszteri osztály­­* önöknek az­­Országos Által­-r­ész*légügyi funesbra viselt rendes tagsága megszűnt, d­r. Kádár Tibor miniszteri osztálytanácsos, mint a földmívelésü­gyi minisztérium állategészségügyi ügyosztályának vezetője és dr. Kintér Péter állategészségügyi tanácsos, mint a fölm­entés­­ügyi m­ezlévium állategészségügyi alosztályának vezetője a 101 tm­ VHT. F. M. sz. rendelet 1. §-a értelmetava az Országos Állategészségügyi Tanácsnak hivatali állásuknál fogva rendes tagjai. A fő­thelyezésügy­i miniszter az Országos Állategészség­ügyi Tanács jegyzőjévé dr. Preitenhoffer voltém állategész­­ségügyi tanácsost nevezte ki. t­tió.rtftH 1918. 11.­­2. F. M szám l­e­ad 7.085/1948. Fin. I­. szám Ktftk­ulóit. A magyar köztársaság kormánya — a kereskedelem- és kö­­vet­kezet­ügyi miniszter előterje­sztésére — a Kelet európai Keres­kedelmi Részvénytársaságból a 8.5-30 1948. Korai. számú ren­delet alapján „EcTimpeV Magyar Külkeres­­edelm­i Nemzeti Vállalat cég­­alatt nemzeti vállalat alapítását határozta el. A vállalat székhelye : Budapest, V., Nádor­ utca 28. Tárgya : Maiden nemű fa, faipari, papír, papíripari, gumi nyers- és készáru, üveg, porcellán, kerámia, építési anyag, gyógyszeranyag és kész gyógyszer, vegyi cikkek, ásványolaj, ásványolajtermékek export-import forgalmának bonyolítása. Tartama : Határozóiba idő. Illetéke­s miniszter • Kereskedelem- és szövetkezet­ügyi mi­niszter. Egyidejűleg a magyar svoistársaság kormánya a szóban l­évő vállalat vezérigazgatójává dr. Oblath György budapesti lakost nevezte ki. Kereskedelem- és szövetkezetfügyi miniszter. 313/1948. XX. a. szám. Alapítólevél. 1. Általános rendelkezések. A kormány 32/1918. szám alatt 1948. évi augusztus h­ó 26-án h­ozott minisztertanácsi határozatában Szeszértékesítő Nemzeti Vállalói cég alatt nemzeti vállalat alapítását határozta el. A mi­nisztertanácsi határozat szerint: 1. A nemzeti vállalat cége: magyarul: Szeszértékesítő Nem­zeti Vállunk 2. A vállalat székhelye: Budapest, VT., Teréz­ körút 9. 3 A vállalat tárgya: Nyers- és finom szesz belföldi értékes­­ítése. 4. A vállalat tóriuma: Határozat. 5. A vállalat feléü­­­őfelügyeletét gyakorló illetékes minisz­ter: Pénzügyminiszter. 6. A vállalat feladata: az értékesített szesz utáni jövedék beszolgáltatása. 2. Ügyvezetőség: Az ü­gyv­ezdőség 1 tagból áll, tagjai a vezérigazgató, helyet­tese és a központi üzemi bizottság elnöke a kereskedelmi fő­osztály vezetője. Az ügyvezetőség ülésein a vezérigazgató, akadályoztatása est­­én h­elyettese elnököl.­­Az üV­ .t a tárgysorozat közlése mellett az ebj­ük hívja össze. A tárgysorozatba fel kell venni minden olyan tárgyal, amelynek tárgyalását az­ ügy­vezetőség valamelyik tagja kívánja. Az ügy­vezetőségi ülés határozatképességéhez az szükséges, hogy minden tag meghívót kapjon és az ülésen 3 tag jelen legyen.­­A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség szükséges, sza­vazategyenlőség esetén a korban legidősebb tag ,szavazata dönt. . A vezérigazgató a határozathozatalban szavazatával nem vesz­­részt. Az ügy­vezetőség ülésére az elnök más személyeket is meghívhat. Az ü­gyvezetőség ülését legalább 2 hónaponkint össze kell hívni, ezenkívül pedig m­­nden esetben akkor, ha az ü­lés összeh­ívását a miniszter, az Állami Ellenőrző Központ vagy az ügyvezetőség két tagja kívánja. Az ügy­vezetőség üléséről rövid feljegyzést kell felvenni, a hozott határozatok pontos feltünte­tésével. Az 1948 : XXXVII. te. 211. §-ának 12­ bekezdése esetében a tárgy­alásról szabatos jegyzőkönyvet kell felvenni. A feljegyzési, il­tőleg jegyző­könyvet a pénzügyminiszternek és az Állami Ellenőrző Köz­pontnak meg kell küldeni. 3. Cégjegyzés A vállalat cégjegyzése akként történik, hogy a vállalat írt, nyomott, vagy nyomtatott cégszövege a'á a) u vezér'-gazgató — ebbéli minőségének felk­inődésével —* névaláírását írja, hi a vállalat két cégjegyzésre jogosult ti­szt­viselője együtte­sen névaláírását írja. A vállalat cégjegyzési joga megillet­i a^ vezérigazgatót és he- , lyett­es-'t és a keresked­elm­i főosztály ve­­etőjét. L ügyletek relndrogyása. A jé­szfügyminiszter jóváhagyása szükséges a) minden jogügylet érvényességéhez, ha a jogügylet tárgyá­nak értéke az 51X1900­ forintot, visszatérő szolgáltatás ese­tében pedig az 1. naptár évi éven belül esedékes szolgáltatás értéke a 100.000.— forintot meghaladja; b) a vállalat ügyvitelének keretén kivü’eső jogügylet érvé­nyességéhez, ha az ügylet tárgyának értéke az a) a’alli meg­­kisöb­bözli­tés szer­nt évenként­­ KXl.OOB.—, illetve évenként a ’20.—1­8.— forintért meg­haladja. Az alapítólevél jelent rendelkezései nem érintik azoknak az intézkedéseknek körét, amelyek a 7.210/1948. Kormn. számú rendelet altelyében a pénzügym­­­n észlel­­ei talán kosára van fenntartva 220—221. szám. HIVATALOS LAP 3

Next