Magyar Közlöny - Rendeletek tára, 1948. május-augusztus (106-195. szám)

1948-07-27 / 168. szám

1060 MAGYAR KÖZLÖNY 1948. július 27. A magyar köztársaság kormányának 7.890/1948. Kormn. számú rendelete a megszűnő szövetkezet vagyonának bejelentéséről, átruházásáról és iparjogosítványáról. A magyar köztársaság kormánya az 1946 : XVI. tc. 1. íj­ában foglalt és legutóbb az 1948 : XXIV. törvény­eikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §• (1) Az a szövetkezet, amely feloszlását elhatározza vagy amelynek feloszlatását a választott bíróság ki­mondja, vagyontárgyait nem idegenítheti el, hanem köteles azokat felszámolásának a cégbíróság által történt bejegyzése napjától számított nyolc nap alatt a kereskedelem- és­­szövetkezetügyi miniszternek be­jelenteni. (2) A bejelentésben részletes leltár szerint fel kell sorolni a szövetkezet összes ingó és ingatlan vagyonát, tekintet nélkül arra, hogy azok a szövetkezetnek vagy másnak birtokában (használatában) vannak, a szövetkezet bel- és külföldi követeléseinek összegét, jogcímét és az adósok megnevezését. (3) A bejelentéshez mellékelni kell az 1947. évi január hó 1. napjáról szóló megnyitó forintmérleg készítése alkalmával, úgyszintén a felszámolást meg­előző utolsó üzleti év végén felvett üzleti leltárt. 2. §. (1) A leltár bemutatásától számított tizenöt nap alatt a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter közli a bejelentővel, hogy a leltár mely tételei alatt felvett vagyontárgyak elidegenítéséhez járul hozzá. A leltárba felvett más vagyontárgyak a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszternek az alábbi (2) bekez­dés szerinti rendelkezéséig nem idegeníthetők el. (2) A leltár bemutatásától számított hatvan nap alatt a kereskedelem- és szövetkezetü­gyi miniszter kijelölheti azt a szövetkezetét vagy állami vállalatot, amely a megszűnő szövetkezet vagyonát vagy egyes vagyontárgyait átvenni jogosult. (3) Amennyiben a kereskedelem- és szövetkezet­ügyi miniszter több vállalatot jelöl ki, a kijelölést el­rendelő határozatában intézkedik aziránt is, hogy az egyes vagyontárgyakat melyik kijelölt vállalat jogosult átvenni. (4) Az 1. § hatálya alá eső szövetkezet köteles vagyontárgyait a kijelölt vállalatnak átadni. (5) A kereskedelem- és szövetkezet­ügyi miniszter a jelen §-ban meghatározott esetekben a felosztó szövet­kezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértés­ben jár el. 3. §. (1) A kijelölt vevő és az átruházó szövetkezet közötti vételi ügylet alapján fizetendő vételárat a felek szabad megegyezéssel állapítják meg. (2) Amennyiben a felek a vételár tekintetében meg­egyezni nem tudnak, a ker­eskedelem- és szövetkezet­ügyi miniszter — bírói út kizárásával és szükség esetén szakértő meghallgatásával — állapítja meg az átadandó vagyontárgyak értékét. Ezt az összeget az átvevő az átadóval kötött megegyezés szerint tartozik megfizetni. Az átadó szövetkezet ellenőrző szakértőt alkalmazhat és ennek szakvéleményét a kereskede­lem- és szövetkezetügyi miniszterhez beterjesztheti. (3) A felek között a vételár tekintetében keletkezett vita nem szolgálhat okul a vagyontárgyak átadásának megtagadására. 4. §• (1) Az 1. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazi kell arra a szövetkezetre is, amely feloszlását­­ 1947. évi május hó 1. napja után határozta el, val­­amelynek feloszlatását a választott bíróság, illető­ az 1947 : XI. tc. 98. §-a értelmében a Kúria körét szervezett különbíróság mondta ki, illetőleg, a­ szövetkezet cégének törlését az 1948 : XXXI. tc. §-ának (1) bekezdése alapján a kereskedelem szövetkezetü­gyi miniszter kéri. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek hatálya eső szövetkezet vagyontárgyai tekintetében a­­ rendelet 2—3. §-aiban foglalt rendelkezéseket­­ lehet alkalmazni abban az esetben, ha a feloszlói cégbíróság e rendelet hatálybalépése napja elől cégjegyzékbe már bejegyezte. 5. §. A jelen rendelet 1—4. §-aiban foglalt rendelke­­sek nem vonatkoznak arra a szövetkezetre, amel felszámolás elhatározásával egyidejűleg részvét­társasággá vagy korlátolt felelősségű társaság, alakul át. §­g (1) A felszámolás alatt álló szövetkezet az oly ipari (kereskedői) tevékenységét, amelyre korább, szerzett iparjogosítványa alapján jogosult, csak a felszámolás bejegyzésekor már folyamatban lév ügyletei és a felszámolás befejezése érdekében kötő új ügyletei [1947 : XI. tc. 107. § (1) bekezdés]­­ bonyolításához szükséges keretben és legfeljebb a­­felszámolásnak a cégjegyzékbe való bejegyzése nap­jától számított három hónapig folytathatja. Ezt a határidőt a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter kivételes méltánylást érdemlő esetben leg­feljebb három hónappal egyszer meghosszabbíthatja. Ez a rendelkezés a szövetkezet felszámolása körébe eső [1947 : XI. tc. 107. § (1) beli,­ nem ipari (keres­kedői) tevékenységét (berendezés értékesítése, köve­telések behajtása, stb.) nem érinti. (2) A cégbíróság a felszámolás elrendelésének be­jegyzéséről a szövetkezet telephelye szerint illetékes elsőfokú iparhatóságot értesíti. Az iparhatóság en­nek alapján a szövetkezet iparjogosítványára, to­vábbá a szövetkezetről vezetett iparlajstromba a kö­vetkező záradékot vezeti : „A szövetkezet felszámolás alatt áll , ezért ipari (kereskedelmi) tevékenységet csak a 7.890/1948. Korm. számú rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt korlátok között és csak az 19. .. évi ................ hó ... napjáig folytathat." Ha a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a szóbanlévő határidőt meghosszabbítja, erről az ipar­hatóságot értesíti és az a meghosszabbítást az ipar­jogosítványra rávezeti, illetőleg az iparlajstromba bevezeti. (3) Ha a szövetkezetnek fióktelepe van, az ipar­hatóság a cégbíróság megkereséséről a fióktelepre illetékes elsőfokú iparhatóságot a (2) bekezdésben írt eljárás lefolytatása végett értesíti.

Next