Magyar Közlöny - Törvények és törvényerejű rendeletek tára, 1949. augusztus-december (180-269. szám)
1949-08-30 / 180-181. szám
180—181. szám. TÖRVÉNYIEK ÉS TÖRVÉNY К НЕЛ Г RENDELETEK TÁRA 3 13. §. A minisztertanács rendelettel akként intézkedhetik, hogy meghatározott feltételek esetében a közületi kezelésben nem álló alapítvány házingatlanát is ingatlankezelő községi vállalat kezelésébe kell adni. Ez a rendelkezés a kizárólag vallási célú alapítvány tulajdonában levő házingatlanokra nem vonatkozik. Záró rendelkezések: 14. §. Amennyiben a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseiből más nem következik, az alapítványok feletti felügyeleti jog szabályai változatlanul maradnak. 15. §. (II ) jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napját a minisztertanács rendelettel állapítja meg. 12. Felhatalmaz latik a minisztertanács, hogy a jelen törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában szükséges részletes szabályokat rendelettel megállapítsa. Budapest, lílk. évi augusztus hó 211-én. Szakosíts Árpiád s. k. (Ili Károly s. k. ; Népköztársaság a Népköztársaság Kirtöki tanácsának hitöke. ülnöki Tanácsának titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi,3. számi törvényerejű rendelete a mező- és erdőgazdasági ingatlanok részleges tagosításáról. A mezőgazdaságban az okszerű gazdálkodást sok esetben megnehezíti a birtoktestek széttagoltsága. Az érvényben levő tagosítási jogszabályok alapján a földek összevonása nehézkes, bonyolult és hosszadalmas eljárás. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a dolgozó nép érdekében biztosítani akarja, hogy a birtoktestek összevonása részleges tagosítás útján, a legmegfelelőbb módon megtörténhessék. Ezért a NépköztársaságElnöki Tanácsa a következőket rendeli : 1. §. (1) Az érdekeltek kérelmére a földművelésügyi miniszter mező- és erdőgazdasági ingatlanok (továbbiakban: ingatlanok) részleges tagosítását közérdekből elrendelheti. (2) A tagosítás általában egy-egy község határán belül történik, azonban a földművelésügyi miniszter engedélyével be lehet vonni a tagosításba az érdekelteknek a szomszédos község területén lévő ingatlanait is. • 3) A tagosítás során — lehetőleg a meglévő dűlő-, út-, árok- és vízhálózat fenntartásával össze lehet vonni : . a) dolgozó parasztoknak termelőszövetkezetek (csoportok) alakítására számt ingatlanait, ki a termelőszövetkezetek (csoportok) és és az állami gazdaságok gazdálkodására szolgáló ingatlanokat. 2. §. (1) Állami gazdaság céljára tagosítani lehet az állam (közületek) tulajdonában, vagy használatában lévő ingatlanokat. (2)Termelőszövetkezet (csoport) céljára tagosítani lehet.a termelőszövetkezet (csoport), valamint annak tagjai és a velük közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonélvezetében vagy használatában álló összes ingatlanát, továbbá az állam által erre a célra átengedett (közületi, felajánlott) ingatlanokat. (3) Dolgozó parasztok termelőszövetkezetek (csoportok) alakítására szánt ingatlanainak tagosítása során tagosítani lehet a kérelmezőknek és a velük közös háztartásban élő családtagoknak tulajdonában, haszonélvezetében vagy használatában álló összes ingatlanát, valamint az állam által erre a célra átengedett (közületi, felajánlott) ingatlanokat. (4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a belterületen lévő ingatlanokra, valamint a közbirtokosság erdő- és legelőilletőségekre. 3. §. (1) Dolgozó paraszt ingatlanát, amennyiben a tagosítást nem kéri, csak elkerülhetetlen esetben lehet a tagosításba bevonni. (2) A tagosítás során a tagosított táblákat, a termelés szempontjait figyelembe véve, általában olyan területen kell kialakítani, ahol viszonylag kevés dolgozó paraszt ingatlanának kicserélésére van szükség, illetőleg ahol az állami gazdaságnak, vagy a termelő szövetkezetnek (csoportnak) a legtöbb ingatlan áll rendelkezésére. 4. §. (1) A tagosítást nem kérő tulajdonosnak a tagosított táblába eső ingatlanait ki lehet cserélni. A csereingatlant a tagosítást kérők olyan ingatlanaiból kell kijelölni, amelyek a táblán kívül esnek. (2) Az ingatlancserénél a dolgozó paraszttal megegyezésre kell törekedni; részére a rendelkezésre álló csereingatlanokból, választása szerint, lehetőleg azonos területű és művelési ágú, s feltétlenül azonos értékű ingatlant kell adni. (3) Földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó dolgozó kisember, aki földművesszővel kezet nem tagja lehet, az ingatlancserénél a dolgozó paraszttal azonos megítélés alá esik. (4) Olyan paraszt birtokosnak, aki földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozik, de földművesszövetkezeti tag nem lesz. ingatlanáért — lehetőleg azonos értékű — csereingatlant kell adni. (5) Olyan tulajdonosnak, aki földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozik vagy földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozik ugyan, de nem tekinthető parasztbirtokosnak és földművesszövetkezeti tag sem lehet, ingatlanáért, választása szerint, pénzbeli kártalanítást vagy — lehetőleg azonos értékű — csereingatlant kell adni. ((1) A kialakított táblába eső és kicserélésre kerülő ingatlanon lévő épületért , ha a csereingatlanon épület nincs, vagy nem megfelelő, az érdekelt kérelmére, csereépületet vagy pénzbeli kártalanítást kell adni. A csereépület adásánál a (2)—(6) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.