Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1951. június-december (97-186. szám)

1951-08-11 / 117. szám

117. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 2. §• (1) A biztosítónak a szerződő fél ia díjat a bizto­sítási szerződésben (kötvényben) megállapított ese­dékességi időpontokban vagy az erre írásban enge­dett fizetési halasztás elteltéig köteles megfizetni. (2) A biztosító a biztosítási szerződést (kötvényt) legkésőbb az első biztosítási időszak díjának kifize­tése alkalmával köteles a szerződő félnek kiszolgál­tatni, hacsak a felek megállapodása vagy a szerző­dés természete kötvény kiállítását ki nem zárja. (3) A kötvény egymagában nem igazolja a díj ki­fizetését. 3. §• (1) Ha a szerződő fél valamely díj (részlet) megf­fizetését elmulasztja, a biztosító a kockázatot csak a díj esedékességének napjától [2. §. (1)] számított 30 napon át viseli. Ettől kezdve a biztosító kockázatvise­lése a hátralékos díj teljes kiegyenlítéséig szünetel, kivéve, ha a szerződő felek másképen állapodtak meg. (2) Ha a szerződő fél az első elmulasztott ese­dékességtől [2. §. (1)] számított hat hónapon belül a hátralékos díjat és minden járulékát kifizeti, úgy a biztosítás a hátralék kiegyenlítését követő nap 12. órájától változatlan tartalommal újból érvénybe lép. (3) Az előbbi bekezdést az életbiztosítási szerző­désekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a biztosítás a hátralékos díjaknak és járulékainak az első esedékesség elmulasztásától számított három hó­napon belül való megfizetése esetén lép változatlan tartalommal újból érvénybe, míg azt követő további három hónapon belül csak akkor, ha a szerződő fél és a biztosított az általános feltételek idevonatkozó rendelkezéseinek eleget tesz. 4. §: " (1) Az a körülmény, hogy a biztosító a kockázatot a díjfizetés elmulasztása miatt nem viseli, nem érinti a biztosítónak az esedékes díjakhoz való igé­nyét. (2) Ha a biztosító díjkövetelését az esedékesség napjától [2. §. (1)] számított hat hónap alatt bírói úton nem érvényesíti, a biztosítási szerződés az el­mulasztott díjfizetés esedékességének időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik. 5­ 5. §. (1)­ A vagyoni érdekre kötött olyan biztosítási szerződést, amelynek a szerződésben megszabott időtartama három évnél hosszabb, két év eltelte után az addig esetleg élvezett tartamengedmény egyidejű visszafizetése mellett a szerződő fél írásban fel­mondhatja. A felmondás a folyó biztosítási időszak 795 végére szünteti meg a biztosítást és az évfordulót legalább 30 nappal meg kell előznie. (2) Három év eltelte előtt is megszüntetheti a szer­ződést mind a szerződő fél, mind pedig a biztosító, ha ezt a szerződésben kikötötték. (3) Ha a biztosító a biztosítás díját bármely ok­ból felemeli, a­ szerződő fél három év eltelte előtt is megszüntetheti a szerződést. E felmondási jogról előre lemondani nem le­het. (4) A jelen szakasz (2) és (3) bekezdései alapján történő felmondás esetén tartamengedmény vissza­térítésének helye nincs. 6. §• A személybiztosítási (élet- és balesetbiztosítási) szerződést az első biztosítási év végére, ezt legalább 30 nappal megelőzően a szerződő fél írásban fel­mondhatja. Az első évet követő további időszakok díjai bírói úton akkor érvényesíthetők, ha a szerződő fél azok megfizetésére magát külön-külön írásban kötelezte, vagy ha a szerződés fenntartására irá­nyuló szándékát az illető időszakra járó díj fizetésé­nek megkezdésével kifejezésre juttatta. 7. §. A jelen rendelet a fennálló biztosítási szerződé-­­sekre is vonatkozik, mégis azzal a megszorítással, hogy vagyoni érdekre kötött biztosítási szerződés leg­korábban a jelen rendelet hatálybalépésétől számított egy év eltelte után lejáró biztosítási időszak végére mondható fel, hacsak a szerződés megkötése óta hat év el nem telt. 8. §• A biztosítási díj fizetésével kapcsolatos egyes kér­désekről szóló 1927. évi­­ törvény hatályát veszti. Dobi István s. k., a minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 153/1951. (VIII. 11.) M. T. számú rendelete a m­­a­lom­üzemek­ben és darálóüzemekben a fatüzelés kiküszöbölése tárgyában kibocsátott 15/1950. (I. 12.) M. T. számú rendelet kiegészítése tárgyában. (Közigazgatási rendszám: 10.160.) Felhatalmazást kap az élelmezési miniszter arra, hogy egyes malomüzemek és darálóüzemek részére tűzifának az üzemi energia termelés céljára való felhasználását engedélyezze. Dobi István s. k., a minisztertanács elnöke.

Next