Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1951. június-december (97-186. szám)
1951-08-11 / 117. szám
117. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 2. §• (1) A biztosítónak a szerződő fél ia díjat a biztosítási szerződésben (kötvényben) megállapított esedékességi időpontokban vagy az erre írásban engedett fizetési halasztás elteltéig köteles megfizetni. (2) A biztosító a biztosítási szerződést (kötvényt) legkésőbb az első biztosítási időszak díjának kifizetése alkalmával köteles a szerződő félnek kiszolgáltatni, hacsak a felek megállapodása vagy a szerződés természete kötvény kiállítását ki nem zárja. (3) A kötvény egymagában nem igazolja a díj kifizetését. 3. §• (1) Ha a szerződő fél valamely díj (részlet) megffizetését elmulasztja, a biztosító a kockázatot csak a díj esedékességének napjától [2. §. (1)] számított 30 napon át viseli. Ettől kezdve a biztosító kockázatviselése a hátralékos díj teljes kiegyenlítéséig szünetel, kivéve, ha a szerződő felek másképen állapodtak meg. (2) Ha a szerződő fél az első elmulasztott esedékességtől [2. §. (1)] számított hat hónapon belül a hátralékos díjat és minden járulékát kifizeti, úgy a biztosítás a hátralék kiegyenlítését követő nap 12. órájától változatlan tartalommal újból érvénybe lép. (3) Az előbbi bekezdést az életbiztosítási szerződésekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a biztosítás a hátralékos díjaknak és járulékainak az első esedékesség elmulasztásától számított három hónapon belül való megfizetése esetén lép változatlan tartalommal újból érvénybe, míg azt követő további három hónapon belül csak akkor, ha a szerződő fél és a biztosított az általános feltételek idevonatkozó rendelkezéseinek eleget tesz. 4. §: " (1) Az a körülmény, hogy a biztosító a kockázatot a díjfizetés elmulasztása miatt nem viseli, nem érinti a biztosítónak az esedékes díjakhoz való igényét. (2) Ha a biztosító díjkövetelését az esedékesség napjától [2. §. (1)] számított hat hónap alatt bírói úton nem érvényesíti, a biztosítási szerződés az elmulasztott díjfizetés esedékességének időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik. 5 5. §. (1) A vagyoni érdekre kötött olyan biztosítási szerződést, amelynek a szerződésben megszabott időtartama három évnél hosszabb, két év eltelte után az addig esetleg élvezett tartamengedmény egyidejű visszafizetése mellett a szerződő fél írásban felmondhatja. A felmondás a folyó biztosítási időszak 795 végére szünteti meg a biztosítást és az évfordulót legalább 30 nappal meg kell előznie. (2) Három év eltelte előtt is megszüntetheti a szerződést mind a szerződő fél, mind pedig a biztosító, ha ezt a szerződésben kikötötték. (3) Ha a biztosító a biztosítás díját bármely okból felemeli, a szerződő fél három év eltelte előtt is megszüntetheti a szerződést. E felmondási jogról előre lemondani nem lehet. (4) A jelen szakasz (2) és (3) bekezdései alapján történő felmondás esetén tartamengedmény visszatérítésének helye nincs. 6. §• A személybiztosítási (élet- és balesetbiztosítási) szerződést az első biztosítási év végére, ezt legalább 30 nappal megelőzően a szerződő fél írásban felmondhatja. Az első évet követő további időszakok díjai bírói úton akkor érvényesíthetők, ha a szerződő fél azok megfizetésére magát külön-külön írásban kötelezte, vagy ha a szerződés fenntartására irányuló szándékát az illető időszakra járó díj fizetésének megkezdésével kifejezésre juttatta. 7. §. A jelen rendelet a fennálló biztosítási szerződé-sekre is vonatkozik, mégis azzal a megszorítással, hogy vagyoni érdekre kötött biztosítási szerződés legkorábban a jelen rendelet hatálybalépésétől számított egy év eltelte után lejáró biztosítási időszak végére mondható fel, hacsak a szerződés megkötése óta hat év el nem telt. 8. §• A biztosítási díj fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1927. évi törvény hatályát veszti. Dobi István s. k., a minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 153/1951. (VIII. 11.) M. T. számú rendelete a malomüzemekben és darálóüzemekben a fatüzelés kiküszöbölése tárgyában kibocsátott 15/1950. (I. 12.) M. T. számú rendelet kiegészítése tárgyában. (Közigazgatási rendszám: 10.160.) Felhatalmazást kap az élelmezési miniszter arra, hogy egyes malomüzemek és darálóüzemek részére tűzifának az üzemi energia termelés céljára való felhasználását engedélyezze. Dobi István s. k., a minisztertanács elnöke.