Magyar Közlöny, 1956 (1-107. szám)

1956-09-15 / 81. szám

502 ★ 1956. szeptember 15. MAGYAR KÖZLÖNY 81. szám. Garamvölgyi Mátyásnak, a Tolnamegyei Tanács­­VB. VKG Osztály technikusának, Kleiin Györgynek, ia Tolnamegyei Tanács VB. VKG Osztály technikusának, Him­mel Mihálynak, ia Tolnamegyei Tanács VB. VKG Osztály technikusának, Jankó Sándornak, ,a­ Szekszárdi Városi Tanács VB. VK. csoport vezetőjének, Egyed Mihálynak, a Tolnamegyei Tanács VB. népművelési osztály csoportvezetőjének, Berger Istvánnak, a Szekszárdi Járási Tanács VB. népművelési osztály előadójának, Nagy Andornak,­­a Tolnamegyei Tanács VB. ok­tatási osztály személyzeti előadójának, Romjai Sándornak, Gerjen község pedagógusá­nak, Domány Tibornak, Fadd község pedagógusá­nak, Gulyás Tibornak, a Tolnamegyei Tanács VB. Tervosztály előadójának, Vancsa Sándornak, a Tolnamegyei Tanács VB. pénzügyi osztályvezető helyettesének, Somogyi Istvánnak, a Tolnamegyei Tanács VB. pénzügyi osztály csoportvezetőjének, Háry Jánosnak, a Tolnamegyei Tanács VB. pénz­ügyi osztály előadójának, Ulrich Ferencnek, a Tolnamegyei Tanács VB. pénzügyi osztály előadójának, Zádori Tibornak, a Tolnamegyei Tanács VB. pénzügyi osztály személyzeti előadójának, Gim­esi Imrének, a Tolna Városi Tanács VB. pénzügyi osztály vezetőjének, Futó Ferencnek, ,a Tolnamegyei Tanács VB. munkaerőgazdálkodási osztály előadójának és Keresztes Györgynének, a Tolnamegyei Tanács VB. munkaerőgazdálkodási osztály előadójának a „MUNKA ÉRDEMÉREM” kitüntetést adományozza. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kristóf István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Minisztertanácsi határozat A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.093/1956. (IX. 15.) számú határozata az 1957. évi népgazdasági terv kidolgozásának módszereiről és mutatóinak rendszeréről. I. A Minisztertanács az 1957. évi népgazdasági terv kidolgozásának módszereit és mutatóit az alábbi irányelvek szerint jóváhagyja: 1. Ipar. A tervek jobb megalapozása céljából — az ed­digiekhez képest egyszerűsített előírások és mu­tatórendszer alapján — a minisztériumok kijelö­lése szerint, az összes fontos vállalatokat be kell vonni a tervjavaslat elkészítésébe. A Miniszterta­nács által jóváhagyott tervben a kiemelt cikkek számát mintegy 30—35%-kal tovább kell csökken­teni. A népgazdasági tervben el kell hagyni a tel­jes termelés, a befejezett termelés, valamint a kül­kereskedelem és a belkereskedelem felé történő ér­tékesítés mutatóinak negyedévenkénti jóváhagyá­sát. A termelési tervben kiemelt cikkeknél a ne­gyedéves bontásban történő jóváhagyást csak azoknál a termékeknél — főleg alapanyagoknál —■ kell fenntartani, amelyeknél azt a népgazdaság tervszerű anyagellátása követeli meg. 2. Belkereskedelem. Meg kell szüntetni a nagykereskedelem árufor­galmának szakmák szerinti jóváhagyását. Az áru­­ellátási tervszámok négy negyedévre történő terve­zése és jóváhagyása mellett el kell hagyni az áru­fedezet négy negyedéves tervezését és jóváhagyá­sát. A hálózatfejlesztési terv készítését és jóváha­gyását ugyancsak el kell hagyni. 3. Külkereskedelem. A külkereskedelmi tervben — az áruforgalom volumenét és a fő árucsoportok szerinti jóváha­gyást fenntartva — jelentékenyen csökkenteni kell a kiemelt cikkek jóváhagyását. 1957-től kezdve a felhasználó minisztériumok részére demokratikus­tőkés bontásban jóvá kell hagyni a minisztérium teljes importkeretét devizaforintban és lehetővé kell tenni, hogy az érintett minisztériumok az import­­kereten belül belső átcsoportosításokat hajthassa­nak végre, kivéve azokat a termékeket, amelyekre nézve a IC G. S. T. országokkal létrejött hosszúle­járatú megállapodások szabályozzák a kereteket.

Next