Magyar Közlöny, 1966 (1-83. szám)
1966-06-24 / 42. szám
42. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 1966. június 24. — 389 (4) Az autóúton, illetőleg a főútvonalon levő olyan útkereszteződésnél, ahol a forgalom biztonsága megköveteli, az „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla helyett az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla (stoptábla) alkalmazható. Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla vasúti átjáró előtt is elhelyezhető. Ez a tábla azt jelzi, hogy az autóútra, a főútvonalra, illetőleg a vasúti átjáróra ráhajtás előtt meg kell állni.” A KRESZ 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A jelzőtáblát a közút szélén a menetirány szerinti jobb oldalon úgy kell elhelyezni, hogy a tábla tengelye és az úttest széle között 50—200 cm távolság, a tábla alsó széle és a járda szintje között 200—240 cm, illetőleg — lakott területen kívül — a tábla alsó széle és az úttest szintje között 60—170 cm magasság legyen, a táblát kellő távolságból észlelni lehessen és elhelyezése a közlekedést ne akadályozza. A jelzőtáblát — az útirányjelző tábla kivételével — az úttest menetirány szerinti bal oldalán is el kell helyezni az autópályán és az autóúton, szükség szerint meg lehet ismételni egyéb útvonalon.” 5. §. A KRESZ 27. §-a (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(11) Az úttest két oldalán alkalmazott széles fehér szegélyvonal az úttest szélét jelzi. (12) Az útburkolati jelek csak fehér színben alkalmazhatók.” 6. §. A KRESZ 33. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Autóúton „Gyalogátkelőhely” és „Gyermekek” jelzőtáblát [23. § (3) bek. p) és r) pont] elhelyezni, valamint gyalogátkelőhelyet jelző útburkolati jelet [27. § (1) bek.] alkalmazni tilos.” 7. §. A KRESZ 39. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „Új útkereszteződésnél és bekanyarodásnál — az autópályát és az autóutat kivéve — áthaladási elsőbbsége van; f) kitérés szükségessége esetén elsőbbsége van.” 8. §. A KRESZ a következő 47/A. §-sal egészül ki: „Közlekedés autópályán és autóúton 47/A. §. (1) Autópályán, illetőleg autóúton kizárólag gépjárművek közlekedhetnek, amennyiben a lakott területen kívül megengedett sebességük [57. § (3) bek.] legalább 40 km/óra. (2) Az autópályán a gépjárművek egy iránybanfolyamatosan az úttest menetirány szerinti jobb szélső forgalmi sávjában haladhatnak. A belső forgalmi sáv előzés céljára szolgál. (3) Ráhaladni vagy letérni a) az autópályára, illetőleg az autópályáról az útvonalak csatlakozásainál vagy úttorkolatnál, illetőleg elágazásnál, a jobb szélső forgalmi sávban az ott haladó gépjárművek közé besorolva szabad; b) az autóútra, illetőleg az autóútról az útvonalak csatlakozásainál vagy csomópontban (kereszteződésben) szabad. (4) Az autópályán, illetőleg az autóúton tilos: a) a szegélyvonalon belül megállni; b) a szegélyvonalon kívül (leálló sáv) várakozni; c) megfordulni; d) tolatni; e) gépjárművezetést tanulni; e) sportversenyt tartani; g) az útmenti ingatlanról ráhaladni; h) járművel vagy állattal keresztül haladni, kivéve az autóúton az erre a célra létesített csomódpontot (kereszteződést); i) az úttesteket elválasztó sávra ráhaladni. (5) Az „Autópálya”, illetőleg az „Autóút” jelzőtáblával megjelölt útvonalon gyalogosok, kézikocsik, kerékpárok, segédmotoros kerékpárok, állatok, állati erővel vont járművek, dömperek, traktorok, mezőgazdasági vontatók, mezőgazdasági és egyéb munkagépek — az útfenntartó és úttisztító munkagépek kivételével — továbbá lánctalpas, botkormányos és vasabronccsal felszerelt járművek közlekedése tilos. (6) Gyalogos autópályán és autóúton nem tartózkodhat és nem is haladhat át, az autóúton azonban — ha a közelben felül- vagy aluljáró nincs — a járművek keresztező forgalmának lebonyolítására létesített csomópontban (kereszteződésben) a legrövidebb áthaladást biztosító irányban — a 42. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megtartása mellett — átmehet.” 4. §•