Magyar Közlöny, 1969 (1-101. szám)
1969-08-31 / 67. szám
67. szám MAGYAR KÖZLÖNY (alapadót) kell fizetnie. A tulajdonos ilyen esetben az alapadó kétszeresét köteles fizetni, ha az építési telekre elrendelt vagy vállalt beépítési kötelezettségét nem teljesítette. b) A személyi telektulajdon mértékét meghaladó esetben: Progresszív telekadót kell fizetni minden beépítetlen építési telek után. A progresszivitás mértékét az egy személy (család) tulajdonában álló összes építési telek száma határozza meg. A progresszivitás mértékének megállapítása során a család tulajdonában álló építési telkek számába a közös háztartásban élő — külön családot nem alkotó (nőtlen, hajadon) — nagykorú gyermekek telektulajdonát is be kell számítani. Akinek a tulajdonában az előző számítási mód szerint — három építési telek van, a beépítetlenek után az alapadó kétszeresét, — négy építési telek van, a beépítetlenek után az alapadó háromszorosát, k öt vagy ennél több építési telek van, a beépítetlenek után az alapadó négyszeresét köteles fizetni. A tulajdonos — a progresszív adófizetési kötelezettségén felül — az alapadó kétszeresét köteles minden olyan építési telek után fizetni, amelyre vonatkozóan az elrendelt vagy vállalt beépítési kötelezettségét nem teljesítette. c) A telekadó mértékét az építési telek település szerinti és a településen belüli fekvésére, továbbá a közművesítés fokára tekintettel négyszögölenként és évenként 1—10 forint között differenciáltan kell megállapítani. d) A telekadóval, a telekadó-fizetési kötelezettség alóli mentességgel, továbbá az építési telkeknek a telekadózás céljára való nyilvántartásávalkapcsolatos részletes szabályokat a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeletben állapítja meg, s a telekadó mértékét szükség szerint módosíthatja. Az egyes településeken alkalmazandó telekadótételeket — jogszabály keretei között — a járási (városi, nagyközségi) tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 8. a) Az állam által végzett közművesítés, továbbá út- és járdaépítés költségeinek egy részét az érintett — nem állami tulajdonban álló — beépített és beépítetlen építési telkek tulajdonosaira kell áthárítani; ennek megfelelően a jövőben építendő ilyen létesítményekkel érintett építési telkek tulajdonosai egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni. A hozzájárulást létesítményenként és építési telkenként — többlakásos lakóház esetében lakásonként — kell kivetni. Nincs helye a hozzájárulás kivetésének, ha az állam által értékesített építési telkek árát az út- és közművesítési költségekre figyelemmel állapították meg. b) A hozzájárulás fizetésével és annak legmagasabb mértékével kapcsolatos szabályokat az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter — a hatáskörüket érintő kérdésekben a közlekedés- és postaügyi miniszter- rel, a nehézipari miniszterrel, továbbá az Orszá- gos Vízügyi Hivatal elnökével egyetértésben — együttes rendeletben állapítja meg. Az egyes településeken alkalmazandó hozzájá-rulás mértékét — jogszabály keretei között — a községi (városi) tanács állapítja meg. c) Ha a vízellátási és csatornázási létesítményeket az érdekeltek vízgazdálkodási társulat útján maguk létesítik, az ezzel kapcsolatos érdekeltségi hozzájárulásra a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a fogyasztók önként vállalt hozzájárulásából vagy helyi erőből létesül a bel- és külterületi település villamosítása, illetőleg a gázelosztó hálózat, 1969. augusztus 31. — 673