Magyar Közlöny, 1970 (1-115. szám)

1970-07-01 / 54. szám

518 — 1970. július 1. I M MAGYAR KÖZLÖNY 54. szám II. Főrész Miniszteri rendeletek Az igazságügyminiszter 4/1970. (Vil. 1.) IM számú rendelete a bírósági eljárásról védjegyügyekben A védjegyről szóló 1939. évi IX. törvény (a to­vábbiakban: Vt) 47. §-ának (4) bekezdésében fog­lalt felhatalmazás alapán — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben — a következőket rendelem: (a Vt 37. §-ához) 1. §• (1) Az Országos Találmányi Hivatal (a továb­biakban: OTH) határozatának megváltoztatására irányuló kérelem kellékeire a keresetlevélre vo­natkozó szabályok megfelelően irányadók. (2) Ha a fél a kérelmet az OTH-hoz elkésetten nyújtotta be, az igazolás felől (Vt 42. §) a bíróság határoz. 2. §. (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt a fél jogai illetik meg, egyezséget azonban nem köthet, jog­ról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismer­het el. (2) Az az érdekelt, aki az OTH előtti eljárásban nem vett részt, a kérelmet az eljárásban részt vett fél részére rendelkezésre álló idő alatt nyújthatja be. (3) Ha az OTH előtti eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell meg­indítani. (a Vt 40. §-ához) 3. §. (1) A bíróság az ügy tárgyalásáról, illetőleg a határozat kihirdetéséről a nyilvánosságot a fél ké­relmére a Pp 7. §-ában foglalt feltételek nélkül is kizárhatja. (2) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bí­rálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának (pl. fél meghallgatása, bizonyítás felvétele stb.), a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyalá­son bírálja el, illetőleg tárgyalás kitűzését ren­delte el, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására. (3) A másodfokú bíróság a bizonyítást tárgyalá­son folytatja le. 4. §. (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a védjegyügy miként dőljön el, az eljárásba­n an­nak jogerős eldöntéséig — az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat. (2) A beavatkozó — az egyezséget, az elisme­rést és a jogról való lemondást kivéve — minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támoga­tott fél megtehet. Cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselek­ményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a be­avatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állanak ellentétben. (3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az el­járás során nem lehet elbírálni. (4) A féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kelk 5. §. (1) Ha a kérelmező, illetőleg egyik fél sem je­lenik meg a tárgyaláson vagy a megszabott határ­idő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendel­kezésére álló adatok alapján bírálja el. (2) A bírósági eljárásban nincs helye egyez­ségnek, ha az OTH előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni. (3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely az OTH előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi az OTH- hoz. (a Vt 43. §-ához) 6. §. A szabadalmi ügyvivőre, mint meghatalmazott­ra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a

Next