Magyar Közlöny, 1970 (1-115. szám)
1970-10-27 / 91. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 91. szám 810 — 1970. október 27. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány rendeletei A Magyar Jarralami Masikás-Paraszt Kormány 41 /1970. (X. 27.) számú rendzete a vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszeréről A vállalatok és dolgozóik anyagi érdekeltségét az értékcsökkenési leírás központosított részének, az eszköz- és bérjárulék, valamint az egyéb kötelezettségek befizetése után képződő nyereség alakulásához kell kapcsolni. A nyereség egy részét oly módon kell az állami költségvetésbe adó címen befizetni, hogy egyidejűleg megfelelően ösztönző vállalati érdekeltségi alapok képződjenek. Ezért a Kormány a következőket rendeli el. I. A rendelet hatálya 1. §• (1) A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra és a trösztre, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, a kisipari és háziipari termelőszövetkezetre, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — mindezeknek egymással, illetve más szocialista gazdálkodó szervezetekkel létrehozott és jogi személyiséggel rendelkező társulására (továbbiakban együtt: vállalat). (2) A rendelet 2—4. §-ainak hatálya az egyesülésre is kiterjed. (3) Az 1. számú mellékletben felsorolt vállalatok jövedelemszabályozásának rendszerét a pénzügyminiszter a munkaügyi miniszterrel és az illetékes ágazati miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben állapítja meg. II. Az értékcsökkenési leírás központosított részének befizetése 2. §. A minisztérium (országos hatáskörű szerv) felügyelete alá tartozó vállalat az állóeszközállománya után elszámolt éves értékcsökkenési leírásnak a 40%-át az állami költségvetés javára köteles befizetni. A tanácsi vállalat értékcsökkenési leírásánál 40%-a a felügyeletet ellátó tanács fejlesztési alapját illeti meg. A pénzügyminiszter a 2. számú mellékletben felsorolt vállalatokra más befizetési mértéket is megállapíthat. A szövetkezetek (szövetkezeti vállalatok) az értékcsökkenési leírás teljes összegét megtartják. III. A nyereségen kívüli befizetések 3. §. (1) A vállalat a gazdálkodás során a termelésben (forgalomban stb.) lekötött álló- és forgóeszközök értéke után eszközlekötési járulékot köteles fizetni. A járulék kulcsa 5%, alapja az állóeszközök bruttó értékének és a forgóeszközök értékének évi átlagos állománya. (2) A vállalat — ha más jogszabályok eltérően nem rendelkeznek — a kifizetett munkabérek 25%-ának megfelelő bérjárulékot (illetményadót és társadalombiztosítási járulékot) köteles fizetni. (3) Az eszközlekötési és bérjárulék megfizetése alóli mentesítésről egyéb jogszabályok, illető-leg a pénzügyminiszter intézkedik.1 4. §• (1) A természeti feltételekből, termelési és forgalmazási adottságokból származó, illetve az árrendszerből adódó jövedelmek után a vállalat termelési adót (kereskedelmi tevékenység után kereskedelmi adót) köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem érinti az építésszerelési adóról szóló 46/1968. (KIt. 14.) Korm. számú rendelet hatályát. (2) A termelési adót (kereskedelmi adót, építésszerelési adót, mezőgazdasági nagyüzemek termelési adóját) 1971. január 1-től kezdődően a pénzügyminiszter előzetes bejelentés nélkül is kivetheti, illetőleg módosíthatja. IV. A támogatás 5. §• Meghatározott feltételek fennállása, illetve teljesítése esetén a pénzügyminiszter termelési, értékesítési, export és fejlesztési célokra a vállalatnak termelési árkiegészítés, dotáció, fogyasztói árkiegészítés, állami visszatérítés vagy egyéb — jogszabályban rögzített — formában támogatást nyújthat. V. A városi és községi hozzájárulás 6. §. A vállalat a mérleg szerinti nyeresége 6%-át kitevő összegben — külön jogszabály szerint — a tanács javára városi és községi hozzájárulást kö