Magyar Közlöny, 1987. január-oktober (1-44. szám)

1987-09-01 / 38. szám

*. .724 MAGYAR KÖZLÖNY 2. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról az egész­ségügyi miniszter gondoskodik. Németh Károly s. k., Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1987. évi 11. számi t­­örvényerejű­ rendelete egyes polgári jogi szabályok módosításáról 1. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) VI. fejezete a 74. § után a következő címmel és rendelkezé­sekkel egészül ki: „9. Az alapítvány 74/A. § (1) Magánszemély és jogi személy (a továbbiakban együtt: alapító) — tartós közérdekű célra — alapító okiratban alapítványt hozhat lét­re. Az alapítvány jogi személy, amely­­a tartós közérdekű cél megvalósításához szükséges va­gyonnal rendelkezik. (2) Az alapító okirat érvényességéhez az ala­pítvány célja szerint illetékes állami felügyelő szerv jóváhagyása szükséges. Az állami felügyelő szerv a jóváhagyást megtagadja, ha az alapítvány létrehozása jogszabályba, nyilvánvalóan a társa­dalom érdekeibe, vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik. (3) Az állami felügyelő szerv jóváhagyása után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. 74/B. § (1) Az alapító okiratban meg kell je­lölni az alapítvány a) nevét, b) célját, és céljára rendelt vagyont és annak felhaszná­lási módját; d) székhelyét. (2) Az alapító okiratban az alapító rendelkez­het az alapítványhoz való csatlakozás lehetősé­géről és­ egyéb feltételekről is. 74/C. § (1) Az alapító — az alapító okiratban­­— kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen cél­ra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. (2) Az állami felügyelő szerv köteles kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről gondoskodni, ha erről az alapító nem rendelkezett, illetőleg a ke­zelő szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vál­lalja. (3) Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenysé­gével az alapítvány célját veszélyezteti, az ala­pító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Az alapító halála, megszűnése után ez a jogosultság az ál­lami felügyelő szervet illeti meg. 74/D. § Ha az alapítvány létrehozása végren­deletben történt, arról az állami felügyelő szer­vet értesíteni kell; ezt az alapítványt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni, amennyiben létre­hozása nem felel meg a törvényben meghatáro­zott feltételeknek. 74/E. § (1) Az alapítvány megszűnik, ha az alapítványban meghatározott a) cél megvalósult; b) idő eltelt; c) feltétel bekövetkezett. (2) Az alapítvány akkor is megszűnik, ha azt az állami felügyelő szerv megszünteti. (3) Az állami felügyelő szerv az alapítványt megszünteti, ha a) céljának megvalósítása lehetetlenné vált; b) a megváltozott körülményekre tekintettel jóváhagyását meg kellene tagadni. (4) Az állami felügyelő szerv az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) te­vékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító — az állami felügyelő szerv fel­hívása ellenére — a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem je­löl ki. (5) A megszűnt alapítvány vagyonát — az ala­pító okirat eltérő rendelkezése hiányában — az állami felügyelő szerv hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. 74/F. § (1) Állami felügyelő szerv: a) ha az alapítvány célját tekintve országos jelentőségű, a célja szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője); b) ha az alapítvány célját tekintve helyi jelen­tőségű a cél megvalósulásának helye szerint ille­tékes városi — községekre is kiterjedően —, fő­városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal. (2) Az állami felügyelő szerv feladata az ala­pítvány törvényes és alapító okirat szerinti mű­ködésének ellenőrzése.” 2. § A Ptk. 156. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A megállapodáson vagy bírósági határo­zaton alapuló földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa jogosult a föld (földrészlet) használatára és hasznai szedésére, valamint kö­teles viselni az ennek fenntartásával járó terhe­ket. (2) Az épület tulajdonjogának örökléssel vagy átruházással történő megszerzése esetén az épü­let új tulajdonosát a földhasználati jog változat­lan feltételekkel illeti meg.” 38. szám

Next