Magyar Közlöny, 1993. december (186-192. szám)
1993-12-24 / 186. szám
11132 3.3. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon után járó osztalék meghatározása Az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetek az állami tulajdonhoz (tulajdonrészhez) kapcsolódó osztalékpolitikájuk kidolgozásakor — fontossági sorrendben — a következő szempontokat érvényesítik: — a gazdasági társaság működőképességének megőrzése, illetve a fejlesztési, piaci lehetőségek bővítése; — a vagyoni érték gyarapítása; — pénzügyi, technológiai és környezetvédelmi reorganizáció; — külső forrásbevonás feltételének megteremtése; — kezességvállalás fedezetének biztosítása; — központi bevételek realizálása. 4. A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlása 4.1. A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezelésének, hasznosításának a formái A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon tekintetében az ÁV Rt. — az 1992. évi Lilt. törvény keretei között — az állam tulajdonosi jogait az alábbiak szerint gyakorolja: — az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá tartozó állami vállalatokat gazdasági társasággá alakítja át, ha azokban az átalakulást követően tartós állami tulajdonrész marad fenn; ezen vállalatok átalakításáig jogosult és köteles gyakorolni — a Vt. szerinti — alapítói jogokat. A hozzá tartozó gazdasági társaságokban tartósan fennmaradó tagsági (részvényesi) joga alapján gyakorolja a Gt.-ben meghatározott tulajdonosi jogokat, ennek keretében: a) a hozzá tartozó tartós állami tulajdont képező vállalkozói vagyon piaci típusú, üzleti alapú hatékony működtetése céljából — a vagyon tartós tulajdoni jellegének, illetve a kötelező legkisebb mértékének a megőrzésével — gazdasági társaságokat, továbbá más vagyonkezelő holdingokat, illetve zártvégű portfólió befektetési alapokat hozhat létre; b) a tulajdonosi jogok hatékony gyakorlása érdekében gondoskodik a hozzá tartozó gazdálkodó szervezetek hatékony tulajdonosi irányításáról, illetve vagyonkezeléséről. Portfólió, illetve más típusú vagyonkezelési pályázatot írhat ki, illetve ezek alapján megkötheti — az 1992. évi LIII. tv. keretei között — a kapcsolódó szerződéseket; c) azon gazdasági társaságok esetében, amelyekben a tartós állami tulajdon mértéke 100%-os, gondoskodik — a Gt.-ben meghatározottak szerint — a tulajdonosi irányítási jogok megfelelő gyakorlásáról — az alaptőkéjén felüli vagyona terhére — tevékenységének kiszélesítése érdekében — gazdasági társaságokban tulajdoni részesedést szerezhet. Az alaptőkéjén felüli vagyona vonatkozásában az állam tulajdonosi jogainak gyakorlása során — a tartós állami tulajdoni jelleg megőrzésével és figyelembevételével — a vagyont jogosult és köteles: a) a privatizálható vagyoni részt értékesítésre megfelelően előkészíteni, majd azt hazai vagy külföldi befektetőknek értékesíteni; b) a törvényi előírásoknak megfelelően — és törvényi felhatalmazás alapján — ingyenesen átadja az Irányelvek II fejezet 5. pontjában szereplő szervezeteknek, az ott rögzített módon; c) kárpótlási célokra használja fel; d) kormányzati privatizációs programokon keresztül hasznosítja; e) vagyonkezelésbe adja, amely során gondoskodik: — a külső forrásbevonás feltételeinek megteremtéséről; új fejlesztési, piaci lehetőségek bővítéséről; — a különböző pénzügyi alapok (garanciaalap, tartalékalapok stb.) fedezetének megteremtéséről; — a privatizációt elősegítő termelői infrastruktúra fejlesztéséről. Az ÁV Rt. köteles a mindenkori hozzá tartozó állami vagyont a Kormány gazdaságstratégiai célkitűzéseinek megfelelően kezelni, illetve hasznosítani. 4.2. A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozási vagyon után járó osztalék meghatározása, felhasználásának keretei Az ÁV Rt. osztalékpolitikájának kidolgozása során a következő szempontok szerint köteles eljárni: — elsődleges szempont a hozzá tartozó gazdasági társaságok hatékony működtetése, a vagyonvesztés elkerülése, a vagyonvédelem, illetve a vagyoni érték gyarapítása; — a pénzügyi és technológiai reorganizáció eszközeivel a hozzá tartozó termelői, illetve pénzintézeti szektor koordinált restruktúrálása; — a nemzetgazdasági érdekeket figyelembe véve, a hozzá tartozó egyes portfóliócsomagok összehangolt átszervezésének a biztosítása; — a konszolidált éves mérleget követően az 1994. évi költségvetési tervezéssel összehangolva az osztalék befizetés mértékének meghatározása; — az ÁV Rt. eredményéből az Alapító Okirat szerinti tartalékképzési kötelezettség teljesítése, és ezt követően az osztalék mértékének meghatározása. 5. Munkavállalói tulajdonszerzés szabályai . A Kormány a munkavállalók tulajdonszerzését a hatályos jogszabályok és az Irányelvek keretei között kedvezmény nyújtásával is támogatja. A munkavállalók része MAGYAR KÖZLÖNY 1993/186. szám