Magyar Közlöny, 1996. október-december (84-107. szám)

1996-10-16 / 88. szám

5260 MAGYAR KÖZLÖNY KÖZLEMÉNYEK, V-resz HIRDETMÉNYEK Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hhivatal közleménye az 1996. november 20—26-ig terjedő időszak — II/l. és II/2. földalapra vonatkozó — termőföld árveréseiről Az 1996. november 20—26-ig terjedő időszak — II/l. földalapra vonatkozó — termőföld árveréseiről A megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalok 1996. no­vember 20—26-ig terjedő időszakra eső termőföld árverési hirdetményeit az 1995. évi LXIII. törvény 1. §-ával módo­sított 1991. évi XXV. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján (II/1. földalap) az alábbiakban tesszük közzé: Tájékoztató az árverések fontosabb szabályairól 1. Az ingatlanok tehermentesen kerülnek árverésre, kivéve az 1991. évi XXV. törvény 25. § (1) bekezdésében meghatározott, AK értékben ki nem fejezett értéknöveke­désének állami támogatással csökkentett összegű megtérí­tésének kötelezettségét. 2. Az ingatlanok adatai és térképe az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetőtábláján és a gazdálkodó szer­vezetnél, valamint az árverés helyszínén megtekinthetők. 3. Az ingatlanok AK értékben kerülnek árverezésre. Amennyiben az igénybejelentés alapján egyezség jön létre, úgy az 1000 Ft/AK értékben kerül átszámításra, az egyez­ség tényét az árverésen be kell jelenteni; ha egyezség nem jön létre, egy AK érték az 1991. évi XXV. törvény 22. § (1) bekezdése alapján 3000 Ft/AK kikiáltási áron indul. 4. Az árverésen a vételre szánt kárpótlási jegyet (banki letéti igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20%-a az árverési előleg, amely a vételárba beszámít vagy vissza­adásra kerül. 5. Az árverésen az 1994. évi XXXII. törvény 1. §-ának — a II/1. földalapra vonatkozó — (2) bekezdése alapján az őt megillető kárpótlási jegyekkel és/vagy banki letéti iga­zolással az a kárpótlásra jogosult vehet részt, a) akinek az állandó lakhelye 1991. június 1-jén az érintett településen volt és jelenleg is ott rendelkezik ál­landó bejelentett lakhellyel, vagy b) a kárpótlás alapjául szolgáló termőföld tulajdona a település közigazgatási határán belül volt. Az árverésen részt venni kívánó jogosultak egyrészt személyi igazolványukkal vagy önkormányzati igazolással bizonyíthatják a lakhely szerinti illetékességüket, másrészt a megyei kárpótlási hivatal által hozott határozattal iga­zolhatják, hogy a kárpótlás alapjául szolgáló termőföld az adott település közigazgatási határán belül volt. A kárpót­lás alapjául szolgáló termőföld fekvését a földhivatal, illet­ve a megyei kárrendezési hivatal is igazolhatja, amennyi­ben ez a határozatból nem derül ki. Meghatalmazással árverező személy esetében a fenti igazolásokat — a meghatalmazó nevére kiállítva — az adatfelvételnél szintén be kell mutatni. Az árverésen mezőgazdasági vállalkozást támogató utalvánnyal tulajdont szerezni nem lehet. Az árverésen való részvétel jogosultságát igazolni kell; a jogosultságot igazolni nem tudó személyt az árverésen való részvételből ki kell zárni. Figyelmeztetés Árverezni a 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 28., 29. és 30. §-ai alapján személyesen, meghatalmazott útján vagy több kárpótlásra jogosult esetén együttesen lehet. A meg­hatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű ma­gánokiratba kell foglalni. A 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 33. §-a (5) bekez­dése alapján az árverés vezetője kizárja a további árverés­ből azt az árverezőt, aki az ajánlat lezárását követően nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési előlegét elveszti. Az elvesztett árverési előleg az államot illeti meg. A vételi jogot csak az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazdasági haszno­sítására (fertőzésmentes és gyommentes állapotban tartás­ra), és arra, hogy­ a termőföldet a mezőgazdasági termelés­ből öt éven belül nem vonja ki. Amennyiben vállalt köte­lezettséget a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül nem vonja ki. Amennyiben vállalt kötelezettségét megsze­gi, a termőföld kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül, és árverés útján lesz értékesítve. A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost, a tanyája körüli termőföldre az árverés során elővásárlási jog illeti meg. A vételi jog alapján szerzett termőföldnek a tulajdon­­szerzéstől számított három éven belül történő elidegeníté­séből származó bevételnek termőföldre fordított értéknö­velő beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egé­szében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a sze­mélyi jövedelemadó adóalapjául szolgáló összjövedelmé­hez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni. Az árverésen bármely okból meg nem jelenő kárpótlás­ra jogosult később, a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet; ebből az okból az árverés ered­ménye nem változtatható meg. Árverési kifogást nyújthat be az árverésen részt vevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy az árverés lezárását követő három napon belül az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatalhoz. A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termőföld­eK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett összegű megtérítésére köteles a földet az árverésen eladó részére. 1996/88. szám

Next