Magyar Közlöny, 1997. március-május (25-39. szám)
1997-04-04 / 30. szám
1997/30. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2(X)7 3. § (1)7 A képviselő társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok, az irányadók azzal, hogy a képviselők tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, és a képviselői megbízást heti 36 órát meghaladó foglalkoztatásnak kell tekinteni, ha a képviselőnek máshol ilyen jogviszonya nincs. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére az 1996. évi LXXXVIII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, illetőleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyűlés Hivatalának az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött megállapodásban kell rendezni. (2) A képviselő megbízatásának időtartama — ideértve az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény 9. §-ában a meghatározott hat hónapra folyósított ellátás időtartamát is — munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. II. Fejezet A képviselő mentelmi joga 4. §10 * A képviselő és a volt képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére. 5. § (1) A képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. (2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni. (3) Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt — a szabálysértési hatóság megkeresése alapján — a legfőbb ügyész terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. (4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti. (5) A Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság a határozati javaslatát legkésőbb harminc napon belül terjeszti be az Országgyűléshez. (6) Az Országgyűlés az ügyben vita nélkül határoz, de az érintett képviselő jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. (7) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették. 6. § (1) A képviselő mentelmi jogáról—a szabálysértési eljárás kivételével — nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani. (2) A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését az Országgyűlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. Az Országgyűlés elnöke a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. 7. § (1) A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg. (2) A képviselőválasztáson jelöltként igazolt személyt a 4. §-ban szabályozott mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha képviselő lenne, a mentelmi jog felfüggesztéséről azonban nem az Országgyűlés, illetőleg annak Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága, hanem az Országos Választási Bizottság határoz. Az indítványt az Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani. A képviselői tisztség ellátásának támogatása 8. §" (1) Az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. (2) 12 Az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat az államtitokkor megfelelő pontjának meghatározásával a felhatalmazást megadta. (3) 13 Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagja a bizottság döntése alapján, külön engedély nélkül jogosult a bizottságnak az Alkotmányban és a honvédelemről szóló 1993. évi CX- törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges államtitok megismerésére. Ez a jogosultság a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal működése körében keletkezett államtitokkörre vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 17. §-ának keretei között érvényesül. 7 A 3. § — eredetileg 11. § — (1) bekezdése az 1996. LXXXVIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg (hatályos: 1997. január 1-jétől). 8 Lásd az 1975: II. törvény 10. §-a (1) bekezdésének aj pontját. 9 Lásd az 1990: LVI. törvény 9. §-át. 10 Az eredeti 2—5. §-ok számozását az 1997: V. törvény 2. §-ának (2) bekezdése 4—7. §-ra változtatta, és egyidejűleg II. fejezet jelzést iktatott a szövegbe. Az eredetileg 6. § előtti alcímet és az eredeti 6—8. §-t a módosító törvény ugyanezen rendelkezése hatályon kívül helyezte. A 4. § — eredetileg 2. § — második mondata az 1995. LXV. törvény 31. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg (hatályos: 1995. július 1-jétől). 11 Az eredeti 9. § számozását az 1997: V. törvény 2. §-ának (2) bekezdése 8. §-ra változtatta, és egyidejűleg a § elé új alcímet iktatott a szövegbe, az eredeti alcímet hatályon kívül helyezte. 12 A 8. §-t — eredetileg 9. §-t — az 1995. LXV. törvény 31. §-ának (2) bekezdése új (2)—(3) bekezdéssel egészítette ki, s a korábbi (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta (hatályos: 1995. július 1-jétől)13 A 8. § (3) bekezdésének második mondatát az 1995. CXXV. törvény 90. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe (hatályos: 1996. március 27-től).