Magyar Közlöny, 1997. június-július (50-60. szám)
1997-06-11 / 50. szám
1997/50. szám MAGYAR KÖZLÖNY (10) A Legfelsőbb Bíróság a jogorvoslati kérelemről nemperes eljárásban határoz. Ha a Legfelsőbb Bíróság a kifogásnak helyt ad a) megállapítja a törvénysértés tényét, és ezt az érintett felek tudomására hozza, b) megsemmisíti, — és ha szükséges — megváltoztatja a törvénysértő döntést. (11) A nyugdíjasok képviselői közül két főt a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége, két főt a Nyugdíjasok Országos Képviselete delegál. A helyi önkormányzatok mint munkaadók képviselőit az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek delegálják. (12) Az e törvény alapján megalakuló biztosítási önkormányzatok megbízatása 2000. január 1-jéig tart. A közgyűlés alakuló ülését, továbbá a 8. § (3) bekezdése szerinti mandátumvizsgáló bizottság első ülését a delegáló szervezetek közös megállapodásuk alapján megválasztott képviselője hívja össze, és nyitja meg. (13) Ha a (12) bekezdésben meghatározott határidő előtt a közgyűlés feloszlatására kerül sor, a feloszlatástól számított 60 napon belül a (3) és (11) bekezdés szerint delegálásra jogosult szervezetek — a (3)—(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával — új biztosítási képviselőket delegálnak.” 5. § Az Öjt. a 8. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki, és a 8. § helyébe a következő rendelkezés lép: „A biztosítási képviselő 8. § (1) Biztosítási képviselő választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. A biztosítási képviselő nem lehet országgyűlési képviselő; köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság tagja; az állampolgári jogok országgyűlési biztosa; az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője; a Kormány tagja, államtitkár, minisztérium vezető megbízatású köztisztviselője; a Közbeszerzési Tanács tagja, pénzintézet, biztosítóintézet, azonos biztosítási ágban működő magánnyugdíjpénztár vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja, biztosítási önkormányzat igazgatási szervének dolgozója, továbbá, akinek a delegálást megelőzően egy éven belül köztartozása volt. A biztosítási képviselő nem létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a biztosítási önkormányzat igazgatási szervével, nem lehet tagja a biztosítási alap vagyonába tartozó gazdasági társaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának. (2) A biztosítási képviselők megbízólevelét a delegáló szervezet — az alapszabályában meghatározott hatásköri és eljárási szabályok szerint — állítja ki. (3) A mandátumok vizsgálatára eseti mandátumvizsgáló bizottságot kell létrehozni, amelyben a delegáló munkavállalói szervezeteket 3 fő, a delegáló munkaadói szervezeteket 3 fő, a delegáló országos önkormányzati érdekképviseleti szervezeteket 1 fő, a nyugdíjasok képviseletében delegáló szervezeteket 1 fő képviseli. A mandátumvizsgáló bizottság megállapítja a biztosítási képviselő mandátumának érvényességét, ha a biztosítási képviselő megbízása a delegáló szervezet alapszabályának (belső szabályzatának) megfelelő módon történt, továbbá a biztosítási képviselőt illetően nem áll fenn az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok. (4) A delegáló szerv alapszabályával (belső szabályzatával) ellentétes megbízás vagy összeférhetetlenség esetén a mandátumvizsgáló bizottság — határidő tűzésével — a megbízás szabályos lefolytatására, az összeférhetetlenség megszüntetésére vagy másik biztosítási képviselő megbízására hívja fel a delegáló szervezetet. (5) A mandátumvizsgáló bizottság megbízatása a biztosítási önkormányzatok közgyűlésének alakuló üléséig tart. Az elnök személyét közjegyző jelenlétében megtartott sorsolással kell kiválasztani. A mandátumvizsgáló bizottság működési szabályait maga határozza meg. Döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (6) A biztosítási képviselő megbízatását személyesen teljesíti. A megbízatásáért díjazás nem jár. A biztosítási képviselőt a testületi üléseken való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a biztosítási önkormányzat megtéríti. A közgyűlés a költségtérítésre átalányt is megállapíthat. (7) A közgyűlés az elnöknek, az alelnöknek, a tagozatok, a bizottságok elnökeinek és tagjainak — az alapszabályban, az önkormányzat működési költségvetése terhére — tiszteletdíjat is megállapíthat. (8) A biztosítási képviselő megbízatása megszűnik: a) a közgyűlés megbízatása lejártával, b) a biztosítási képviselő halálával, , c) lemondással, d) visszahívással, e) összeférhetetlenség megállapításával, f) a delegáló szervezet jogutód nélküli megszűnésével, g) a közgyűlés feloszlatásával. (9) A biztosítási képviselő köteles haladéktalanul bejelenteni a közgyűlés elnökének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az összeférhetetlenség megállapítását kezdeményezheti a felügyelő bizottság is. Az öszszeférhetetlenség megállapításáról a közgyűlés dönt. (10) Ha a biztosítási képviselő megbízatása a (8) bekezdés b)—e) pontjában foglalt okból szűnik meg, a biztosítási képviselőt delegáló szervezet jogosult — a megbízatás megszűnését követő 30 napon belül — új biztosítási képviselőt kijelölni. Az új biztosítási képviselő mandátumának érvényességét a közgyűlés állapítja meg. (11) A delegáló szervezet megszűnése esetén — a megszűnt szervezet érdekköre szerint — a munkaadói vagy a munkavállalói szervezetek a számukra a törvényben megállapított létszámon belül a 7. § (3) bekezdése szerint ismételten határoznak a delegálási arányokról. Nyugdíjas érdekképviseleti szerv megszűnése esetén — a közgyűlés megbízatásának megszűnéséig — a közgyűlésbe delegálási 3635