Magyar Krónika, 2020. január-június (7. évfolyam, 1-6. szám)
2020-05-01 / 5. szám
immunitást a himlővel szemben. Jenner megfigyelte, hogy a többféle himlő közül a legenyhébb lefolyású a teheneket megtámadó variáns, és azok a fejőnők, akik ezt elkapták, immunissá váltak a többi himlőtípusra is. Jenner 1796-ban találta ki, hogy a tehénhimlő váladékából, ami emberre veszélytelen, gyenge kórokozó, beoltja a gyerekeket. Korszakalkotó felfedezését annak 1798-as publikálása után egy évvel már hazánkban is alkalmazták, ahol 1837-ben az első kötelező védőoltássá vált. Hanyszékeléstől a spanyolnátháig Oroszországból az 1830—31-es lengyel felkelés leverésére érkező cári csapatok révén jutott el a Habsburg Birodalom keleti részébe a kolera: a magyar hatóságok 1830 decemberében lezárták a határokat, így próbálták elejét venni, inkább kevesebb, mint több sikerrel a ragály terjedésének. Noha a kolerajárvány alatt már a pestises idők tapasztalataiból adódó intézkedési rendszert alkalmazták. 1854-től világossá vált, hogy a kolerát nem a levegő megromlása okozza, hanem a közkutakba beszivárgó széklet és hányadék terjeszti. A kolera elvonultával újabb rendszabályokat vezettek be, ami John Snow londoni orvosnak volt köszönhető, aki 1854-ben tudományos igényű leírását adta a betegségnek. Ő mondta ki először, hogy a megelőzés és a járvány kordában tartásának legfontosabb eszköze a vízhálózat ellenőrzése és tisztán tartása - meséli Horányi Ildikó. Az urbanizáció, a sűrűn lakott városok erősítették a mortalitást, ezért a feladat a városi közegészségügyi helyzet javítása volt, azaz gondoskodni a tiszta ivóvíz ellátásáról, fertőtleníteni a közutakat, és bevezetni a háztartásokba a folyóvizet. London és Párizs mintájára Pest-Buda is újjáépült, elterjedt az angol WC, és hogy a széklet szaga, valamint a belőle kiáradó betegséget okozó párák ne tudjanak felszállni, S alakú vízzárót építettek a lefolyóba, így a toalettek a lakások részeivé váltak. Mindez Nyugat-Európában egykét évtizeddel korábban elterjedt, mint nálunk, ám a közegészségügy oktatása terén mi sem álltunk rosszul, az orvosi közegészségtan (akkori nevén orvosi rendészet) mint tanszék. Európában először a pesti orvosi egyetemen alakult, annak ellenére, hogy a pesti orvosi kar a bécsi egyetem tanrendjének átvételével működött, ott azonban nem emelték tanszéki rangra e tudományágat. A modern világ utolsó nagyobb halálozással járó járványát a spanyolnátha okozta. Az I. világháború alatt kirobbanó influenzajárvány első esetét Kansas környékén jegyezték fel, a járvány napokon belül elérte New Yorkot, az I. világháború európai hadszínterére pedig a harcba lépő amerikai katonák hurcolták be a kórt. Az 1918 augusztusában nagy erővel berobbanó járvány több tízmillió ember haláláért volt felelős Európában. A betegség később többször visszatért, 1920-ban a városok szegénynegyedeiben aratott, utoljára 1922- ben szedett áldozatokat. A spanyolnátha idején már ismerte az orvostudomány a mikroorganizmusokat, így védekezésképpen, épp úgy, mint napjainkban, kesztyűt és maszkot hordtak az utcán, a tömegközlekedésen a járványtól rettegő polgárok. ■ Ferences szerzetesek gyógyítanak bubópestisben szenvedő betegeket. 15. század, La Franceschina kódex, Jacop Oddi illusztrációja Dance Macabre, Michael Wolgemut rajza 1493-ból. Az 1346-ban Európát benépesítő 80 millió emberből 1353-ra csak 30 millió maradt