Bangha Béla szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 14. évfolyam (Budapest, 1927)
Számok listája - 1. szám
Az 1927 januárjától kezdve havonként kétszer megjelenő Magyar Kultúra előfizetési ára negyedévre 3*60 pengő. Egyes szám 80 fillér. ===== Kiadóhivatal, Budapest, V. kerület, Honvéd›utca 10. szám. Figyelmeztetjük T. Előfizetőinket, hogy a befizetési lapokat pengőértékben állítsák ki, mert máskép a posta nem fogadja el. A régi befizetési lapok is felhasználhatók, ha a „korona" jelzést „pengő"-re javítják. .. Budapest s a vidék utcáit hatalmas falragaszok lepték el nemrég: valami állítólag tudományos könyvet hirdetett élelmes kiadója s az állati görnyedésű, csimpánzról fotografált majomember a plakátról ijesztő valószerűséggel trombitálta bele a járókelők érzékeibe annak a bizonyosfajta tudományosságnak elszántságát s primitiv harcikészségét. Husánggal kezében, hamisítatlan vadállati pózban várja áldozatát, korunk tudatlanait, mindenáron majomősökre áhítóit a reklám, az üzletért s a pénzért minden eszközzel darvinizmust hirdető, szuggesztiókat vesztegető körúti filozófia. A Nyugat gondolkodói s természetbölcselői már úgy húsz évvel ezelőtt lomtárba tették a szélső darvinizmus feltevéseit, mert bebizonyosodott, hogy semmi, egyetlen csont, egyetlen koponyadarab, egyetlen zápfog nem bizonyítja azt az elméletet, amelynek millió és millió fosszilis bizonyítékát kellett volna már megtalálnunk, ha igaz és komoly feltevés volna, s ami, ha bebizonyulna, még akkor sem bizonyítana semmit, abszolúte semmit az Isten léte ellen. De mit törődik ezzel a körúti tudomány s az üzletes világnézet! Tudja jól, hogy a magyar átlagközönségnek mindent be lehet adni s mindent bele lehet szuggerálni . . . Az anyagelvi elméletek levizsgáztak s ha valami felemelő van a modern természetbölcselet haladásában, ez a levizsgálás az. A leghangosabban hirdetett materialista dogmák szégyenszemre voltak kénytelenek lekotródni a tudományos divatok deszkáiról s bukásukban csak megerősítették a szellem szupremáciáját a világot átsugárzó s kormányzó tényezők között. Szellemi lélek nélkül az anyag üres és kicsiny. Ahogy már a német költő megállapította : «Schwatzet mir nicht so viel von Nebelflecken und Sonnen, Ist die Natur nur gross, weil sie zu zählen euch gibt? Euer Gegenstand ist der erhabenste freilich im Räume, Aber, Freunde, im Raum wohnl das Erhabene nicht!» (Schiller.) (Magyarul : Napról s ködfoltról ne fecsegjetek annyit előttem. Tán csak a számokban látni, mi nagy a világ? Felséges lehet a ti tudástok a tér keretében. Csakhogy a felséges! nem költ ám le a tér !) A szellem hegemóniájának visszatértével visszatér jogaiba a soká lenézett, méltatlanul támadott katolicizmus. Az, amelyet csökönyösséggel, megmerevedéssel vádoltak, amikor nem akart hódolni a divatnak s hű maradt lelki értékeinek minden fölébecsüléséhez. Ma a legelőkelőbb elmék sorba térnek vissza hozzá s legfölebb a körúti vásártudomány hangos üzérei s a tagadásban megkövesedettek vádolják tévedéssel. A katolicizmus tudományos krédója felülmaradt s nincs tanításában egyetlen pont, amelyet a legszögesebb tudományos vizsgálódás világánál elhibázottnak, tévedésnek lehetett volna minősíteni. Mintha a mai felocsudások a kiábrándulások hangja csengne már a nagy Bossuet finom mondásában, amellyel a lelki értékek felsőséges erejére mutat rá: „Hogy Isten szeretett minket — mindent megmagyaráz. Hogy a szeretet az alapja s oka mindannak, amiben hiszünk , ez nekem meggyőzőbb válasz a kérdéseimre, mint a könyvek mind együttvéve." A nagy tömeg, a katolikus is, a tudománynak pálfordulását még nem tudja. És azért könnyű falnak állítani. A tudatlanság még a „művelt" osztályokban is néha hajmeresztő. Egy katolikus úrihölgy például ezt mondta nemrég egy társaságban :