Magyar Kulturszemle, 1943 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-15 / 1. szám
nulmányt tartalmaz az Évkönyv, melyek a magyarság faji, társadalmi, gazdasági problémáival foglalkoznak nagy hozzáértéssel és komoly lelkesedéssel. A könyv anyagát költemények, fényképek, rajzok, szemléltető ábrák egészítik ki. A kötet írói: Dr. Péter Ernő, Szívós Aladár, Antal Gyula, Halász Géza, egyházszeghi Kiss Imre, Imreh Ferenc, Kőris Kálmán, Puszta Sándor, Dr. Borbándi Gyula, Békeffy Gábor, Nyújtó Ferenc, Sárkány József, Dr. Ungvári J. Bulcsú. Versek. Anyák himnusza. A legszebb magyar versekből kiválogatta és összegyűjtötte dr. vitéz József Ferenc királyi herceg. Írás kiadás: 118 lap. (Kötve 5.—). Az édesanya alakjának a magyar költészet legszebb versein keresztül állít maradandó emléket ebben a kötetben dr. vitéz József Ferenc királyi herceg. A kötetben szereplő költők a következők: Ady Endre, Arany János, Áprily Lajos, Babay József, Babits Mihály, Baja Mihály, vitéz Bodor Aladár, Dalmady Győző, br. Eötvös József, Falu Tamás, Gárdonyi Géza, Gyóni Géza, Gyula diák, Gyulai Pál, Harsányi Lajos, Havas István, József kir. herceg, József Ferenc kir. herceg, Juhász Gyula, Karafiáth Jenő, Kosztolányi Dezső, Lampérth Géza, Liszt Nándor, Mécs László, Móra Ferenc, Móra László, Pável Ágoston, Petőfi Sándor, Puszta Sándor, Reményik Sándor, Reviczky Gyula, Sík Sándor, Szabolcska Mihály, Szathmáry István, Szüllő Géza, Tóth Árpád, Vályi Nagy Géza, Váradi Antal, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zilahy Lajos Berczeli A. Károly: Hőskor. Révai, 252 lap. (Kötve 9.—). Húsz év lírai termésének legjavát tartalmazza ez a testes verskötet. Berczeli A. Károly sokoldalú alkotó egyéniségének lírai arculata tükröződik benne, mégpedig szinte klasszikus világossággal és tisztasággal. Az olvasót egyszerre ragadja meg a formák gazdag és játékos változatossága s az élmények, lírai meglátások meglepő és lenyűgöző bősége. Költői magatartását fegyelmezett férfiasság jellemzi, hangjában nem a búsongó lágyság, hanem a folyton feszülő erő a főszólam s ezért fejezi ki nemcsak egy érzékenyidegű lélek, hanem elmúlt napjaink életérzését is maradéktalan hűséggel és igazsággal. A túlságosan egyszínű új magyar lírában az egyik legeredetibb és legegyénibb hang az övé, méltó arra, hogy fölfigyeljünk szépségére. A kötet amatőrpéldányait Bordás Ferenc, ifj. Czene Béla és Gáborjáni Szabó Kálmán művészi fametszetei díszítik. Erőss Alfréd: Székelyek dicsérete. Szerző kiadása. (Kolozsvár), 84 lap. A visszatért Erdély költészete jelentkezik ebben a rokonszenves kis kötetben. Verseiben felvonulnak az erdélyi táj és a székely nép jellegzetes képei, a különféle életmegnyilvánulások, álmok és megvalósulások. A kötet közel kétszáz versét bájos, üde, felszabadult hangulat hatja át. Nyelve könnyen és vidáman perdül, bármilyen versformára próbálja is. Erdélyi mivoltát nem annyira nyelvi különösségekkel,mint inkább tárgyválasztásával, képeivel, alakjaival domborítja ki. Erős Alfréd verskötete szép színekkel gazdagítja költészetünket. Harmath Imre: Gyümölcs. Szt. István-Társulat, 104 lap. (Fűzve 3.20). A magyar katolikus líra eleven hagyományaiba kapcsolódik Harmath Imre. A költőkben annyira gazdag dunántúli táj küldötte őt is. Mi sem természetesebb, mint az, hogy költészetében ennek a tájnak szelíd szépsége, álmodó békés hangulata a hangadó téma. Ehhez a dunántúli tájhoz hasonul a költő akkor is, mikor a természet szelíd szépségeiről az élet nehéz valóságaira fordul tekintete, mert ekkor sem a lázadás, a vad érzés hevíti sorait, hanem a szelíd bizalom, az istenes hit, a tiszta szeretet, mellyel szinte magához öleli a fájdalmakban vajúdó világot. Változatos hang, ügyes verselőkészség és főként tiszta költői érzések ennek a kötetnek legszebb értékei. Harsányi Lajos: Estek körmenet. Szt. István-Társulat, 99 lap. (Fűzve 3.20). Harsányi Lajos minden kötete új és új oldalról mutatja be a költő tehetségét. Valamikor Ady, Babits és Kosztolányival együtt, mint halk hangú szimbolista indult, s ha legutóbbi kötetét, nézzük, meglepően új arcú lírikussal találkozunk. Az Esteli körmenetben alig-alig leljük meg a lírai ellágyulást, a busongó álmodozás hangjait, legfeljebb csak akkor, ha régi önmagát idézi, vagy az annyira szeretett falujától búcsúzik. A legerőteljesebb hang, amely ebből a kötetből kizeng a kemény férfié, akit a véres kor tüze edzett s akit a halhatatlan Istenbe vetett rendíthetetlen hit tesz szilárddá, erőssé és győzhetetlenné. Egyszerű ez a líra, mint a gránit, de olyan kemény is, tömör is, mély és csodálatos szépségekben lenyűgöző. Klasszikus álmok. A magyar költészet klasszikus hagyatéka. Szerkesztette: Balogh József. Parthenon kiadás: XXXVIII+ 232 lap. (Kötve 1360). A Parthenon-könyvek új kötete a magyar költészet klasszikus hagyatékából szerkesztett költői antológia. A rendkívül változatos anyagban a magyar költészet legkiválóbb neveinek klasszikus művek hatása alatt keletkezett, vagy klasszikus költőkből fordított kiemelkedőbb költeményei sorakoznak fel. A kötet első verse az 1526-ból kéziratban maradt Szent László királyról írt latin vers, s a nagyközönség előtt is ismert vagy ismeretlen költők egész során át József Attila, Szabó Lőrinc és Illyés Gyula verseivel zárul a kötet. Eléje Keresztúri Dezső írt hatalmas, nagyvonalú tanulmánynak is beillő bevezetést. A versszövegek kiválasztásáért és a hozzájuk írt magyarázatokért Balázs Jánost illeti elismerés. Stadler Aurél: Tiszta szó. Globus-Papp Géza (Szabadka) kiadása. 641. (Fűzve 4.—). A költőben a délvidéki irodalom egyik tevékeny tagját ismerjük meg, hisz eddig egyéb művein kívül hat verseskönyve jelent meg. Stadler Aurél nemcsak lakóhelye szerint, hanem lelkének színe, hangulata, jellege szerint is délvidéki költő: verseiben a nehéz magyar sors gondja éppúgy ott kíséri, mint ahogyan lépten-nyomon fölbukkan a táj, ahol él és amely versre ihleti. De túlzás lenne költészetét csupán provinciális jellegűvé szűkíteni: a minden sorsban és minden tájban élő örök ember érzései, lírai gondolatai és törekvései éppúgy megszólalnak verseiben, mint szűkebb hazájának mondanivalói. Városi István: Áldás a hegytetőről. Szt. István-Társulat, 202 lap. (Fűzve 4—). Városi István a mai katolikus lírának egyik legizmosabb tehetsége. Költői pályáját a folytonos érés, a mondanivalók fokozatos elmélyülése, a verselés tökéletesedése és a nyelv izmosodása jellemzi. Legújabb verskötetében ugyanaz az emberi magatartás nyilatkozik meg, ami a korábbiakban is, de sokkal plasztikusabban, közvetlenebbül, lírai módon. Ennek az emberi magatartásnak a leglényege a fölényes „keresztény mosoly“, mely ott lebeg az élet tragikus, lesújtó eseményei fölött éppúgy, mint a szürke hétköznapok eseménytelenségén. Az a lírai áhítat, amely verseit jellemzi, sokszor szinte ódai magasságokba lendíti a költőt s ez az ódai erő teszi egyénien jellegzetessé Városi István költészetét. Magyar regények, elbeszélések Ágoston Julián: Esteván. Szent István-Társulat, 194 lap. (Fűzve 3.80). Ágoston Julián könyve történelmi regény. Középpontjában Maurus pécsi püspök, az egykori Esteván legendás alakja áll, körülötte az önmagával küzködő magyarságban a kereszténység és a pogányság vívja élet-halálharcát. A regény végigkíséri Maurus egész életét s keretképpen biztos kézzel, művészi beleéléssel rajzolja meg a kort. Különösen arról a munkáról ír nagy lelkesedés FEBRUÁR ELEJÉN JELENIK MEG Georges Bernanos Egy falusi plébános naplója Korunk francia Dosztojevszkijének megrázó vallomása egy lélekről. MÁRCIU S-K I A D A S 13