Magyar Kurir, 1789. július-október (3. évfolyam, 52-84. szám)

1789-09-12 / 70. szám

1026 minden órán véget ér. Ezen dologban egy egés­­­szen ujj Sittéma lészen Prus­sziában, mely szerint e­­zen Izraelitáknak sok szabadság adatik, és az ö tv’­vedelmi adó fizetésekböl is sok el engedtetik. Ezek majd minden szabadságot és jólt meg­­­nyernek it­ten, mellye­kkel a’ Keresztények bírnak; t. i. hogy ők minden fizetés , vagy más tehre hordozás nél­kül mindenütt lakosok lehetnek és meg telepedhetnek, házat vehetnek, ott, és annyit , a’ mennyit, és a­ hól akarnak, mint akár ki a’ Keresztények közzül. Minden mesterségre, vagy kereskedésre szintén úgy mint más Keresztények el botsáttatnak, és azt tse­­lekedhetik, valamit egy Keresztény Városi lakos cselekszik , de azonban a­ hadi - szolgálatra­­ is úgy köteleztetnek , mint akár ki a’ Keresztények közül. N­evezetesen arra néz a’ Királynak czélja , hogy e­­zen Originális Nemzetet, ki eddig valósággal a’ sok adozásoknak terhe alatt sohajtozva nyögvén, azok® nak meg­szerzésére tilalmas utakkal és évközökkel­­is élni kéntelenittetvén , sok tagjait a’ Közönséges­­társaságnak rend­kivű­l való uforával terheli vala , már most ezeket az emberi társaságnak hasznosabb tagjaivá ábrázolhassa. A’ Lüttikhi Hert­egi Püspök a’ maga Kensiden­­t­iájából véletlenül és mindeneknek tudta nélkül a­­lattomban el ment előbb , hogy sem az Ország­­gyülést meg­várta volna , mindazonáltal a’ maga el­­­menésekor következendő irást hagyott maga u­­tán : „ 5*Mint­

Next