Magyar Kurir, 1789. július-október (3. évfolyam, 52-84. szám)
1789-10-10 / 78. szám
pedig az ágyúzás, bajonett, Huszár Kard, mindenütt nyomba követte őket, ugyannyira , hogy az erdőtől fogva a’ Rimniki Táborig, mintegy másfél órányi járó földig, a’ föld be vólt terítve hótt Törökökkel. Megérkezvén ezen Tábor helyhez a miéink, innen is az ellenség, a’ több szaladók példája szerint megfutamodott, és nyakra főre a’ vizen által szaladott, hára hagyván egész Táborát és minden hadi-készületeit. A’ Rimnik vizébe valának hányva 400 éleséggel ’s egyéb hadi-dolgokkal terhelt szekerek ; 50 ágyuk, Puskaporos edények tolly igáitól ; sok riskásás - szekerek , Tevék, Lovak, Bikálok, Juhok és minden egymás hátára, ugyantlyira hogy a’ vizet ezek feldugták gát módjára, és a’ könnyebb dolgok a’ viz - szinét ellepték. Maga a’ Török Nagy Vezér a* Kringu Mejlor nevű erdőhöz közel egy domb tetején állott, és onnan tette a’ rendeléseket, de midőn látta, hogy az erdőből a’ mieink őket ki kergették , maga is szem kérre ült , hogy annál hamarább érkeztgessék a* Rimniki Táborhoz , ott pedig az ágyukat Kartáttsal meg töltetvén, a* maga szaladó népére sütették ki ; de azzal sem gondolt semmit a’ már megfélemlett szaladó nép ; maga is utoljára a’ többivel együtt elszaladott. Az ő Tábora minden foglyok által mondatik 100 ezer főből állottnak lenni, és igyyszerte nagyobb számból mint a miénk ; ezt az iszonyu Török Tábort a’ Nagy Vezér alatt még 6 Basák vezérelték. —‘ Az ütközet kezdődőt ezen napnak virradtakor , és szintén estvéig tartott. 11 óra alatt folyt az ütközet, mely idő alatt mind két részről keveset szünt a’ tüzelés , de nem egy forma kimenetellel; mert az ellenség közül a’ tsata piattzán, Tirgu - Kukulitól fogva Rimáikig, mint egy 5 órányi járó földön el terítve halva maradtak 5000-ren, de azután következő napon az erdőt a mieink még egyszer megvadászván, elbujva, sebesedve, és még a’ fákra felmászva is találtának mintegy 2000-ret, kiket mind lesaprítottak, minthogy a’ meg átalkodott vakmerőség miatt nem a