Magyar Kurir, 1791. július-december (5. évfolyam, 51-103. szám)
1791-07-01 / 51. szám
79° sen folytatott súlyos dolgainkat mai nap végezvéd, különös kötelességünknek tartyuk , hogy Excellen*tziádhoz is minnyájan kiváltképpen való szives háláadással viseltessünk; és pediglen két fontos okok* ből, mellyeknek egyike az Excellentziád Méltóságos Hivatallyából, a’ másika pedig azon Excellentziádnak hozzánk mutatott kegyességéböl veszi eredetit. — Mert miata Excellentziád kormányozása alatt ezen Királyi Táblánál kötelességünket folytatyuk, nem csak azon iparkodott szüntelen Excellentziád, hogy az Igazság ki - szolgáltatásában a Törvénynek és Ország végezéseinek különbféle homályos cikkelyeit kifejtse, és világosságra hozza, hogy a’ köztanácskozásra , és voksolásra bocsátandó dolgokat előre rend szerint ki magyarázza , és midőn különböző érzelmek fordultak elő, azokat böltsen elintézze és egyességre hozza; hanem azon felyül minden Tagjaihoz ezen Királyi Táblának igaz szivességgel, és mind egy baráttságos bizodalommal viseltetvén, nem szóval egyedül, hanem tselekedettel is maga nagy kegyességit vélünk tapasztaltatni nem egy ízben méltoztatott . Mind a’ két rendbéli Érdemével annyira meggyőzött, és maga Méltóságos nagy érdemű személyéhez kapcsolt bennünket Excellentiád, hogy már most valóban mindyájunknak nehezen fog esni ezen Aratáskor lévő Törvény szilnél , mely bennünket illy kegyes, és kedves Elöl írónktól el fog választani. Tudnillik annyira becsülyük Excellentiáddak drága Malasztit, hogy azokban való részesülésünk hathatósbban illeti szivünket, mint a’ saját Majorságbéli gyümöltseink aratásáról való gondolkozásunk. — Mindazáltal mivel eztet sem mulathatjuk el, és erre a’ Törvénytől a’ Biráknak is engedetem méltán adatik; azért el fogunk ugyan szélledni, de a’ szivünk szüntelen Excellentziádhoz fog kapcsolva ma adni, nagy alázatossággal éledezvén, hogy viszontag Excellentziád is mindyájunkat eddig tapasztalt Malasztban tovább is megtartani ne terheltessék. . . ■ ügy