Magyar Kurir, 1792. szeptember-december (6. évfolyam, 74-100. szám)

1792-09-21 / 76. szám

pököknek. Ez, eleibe tartotta ő Felségének, ki is azt állva meg tsókolta; annakutánna le térdepelt. Azonközben, el énekeltetett a’ Credo. Ezen igék után, et incarnatus esi, le térdepeltek mindnyájan; az Ország’ Fö Udvari Mesete pedig kiállóit páltzá­­san, ’s elsö szállongatta az Oltár’ eva egyéliomos ol­dala mellől azon őri Személlyeket, kik a’ Nemes Vitézek’ szám­a közzé való bévétettetéseket kérték , is meg nyerték ö Felségétől, kik is le térdepelvén ö Felsége előtt rendel egymás után, három ízben il­lettének meg a’ jobb vallóknál ö Felsége által a’ Sz. Ventzel kardjával. Ezen tzeremonia után újra vissza mentek a’ Nemes Vitézek előbbeni helyeikre, ’s az Udv. F. Marsall által vette ismét a’ kardot. Az Offertorium után , által adták ö Felségének az Am­iens Püspökök a’ meg aranyozott, ’s ezültözött kenyereket, és boros hordótskákat. Ö Felsége pe­dig adta ezokat, egy, 30 aranyokat érő aranypén­zen (mellyet az Ország’ Fő Kamarásia adott által ö Felségének) a’ Konfekrátornak ki azt az Oltárnak le­veles oldalára tétette, Ö Felsége ismét vissza ment a’ Konfekrátortól a’ Trónusba, ’s le térdepelt. A’ Presqt­o’ kezdetekor, le vette az ő felsége fejéről a’ Fö Burggráf a’ Koronát, az Ország’ Fö Kamarássá pedig az atlacz­sipkát. A Korona job­b felöl egy párnára helyeztetett, a’ sipkát pedig az Or­szág’ Al Kamarássa tartotta a’ kezében. A Sunetus mondásakor,­­mindnyájan letérdepeltek, az Ország’ Jegyhordóin kívül. Az ORya’ áltás­ változása közben, térdre esek a’ Jegyhordók is; az Ország’ Marsallja, ’s örökös Zászlótartói föld fele tartott karddal és zászlókkal. Ugyan ekkor másodszor adatott szálvé az ágyúk­ból, ’s meg vonattak minden harangok,­­ Féhséges meg indúlt hajadon fővel, az Ország’ fő Udvari Mesere, ’s a’ Fő Burggráf, és a’ két AffiRens Püs­pökök között az Oltárhoz, ’s le térdeit annak fel­ső léptsöjére. A’ Korrektátor f­ia nyújtotta ne­­ az ostyát, és a’maga poharát. Az Ország’ Udv. Fő Me-Олп»

Next