Magyar Kurir, 1793. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)

1793-11-26 / 43. szám

Olasz Ország. Igen szomorú és kéttséges kimenetelő környi kilátások közzé vagyon a’ Genini közönséges társaság tétedetve. Eggy felöl a’ szövettséges hatalmasságok szorongattyák ’s kénszeritik a neutralitás alkotmányától való el állásra ; más felöl tűzzel és vassal fenyegetik a’ Frantziák, hogyha ellenek fegyvert fogánd , kiktől mind addig lehet is a’ Genuaiaknak félni, valameddig amazok a’ Nizzai Grófságnak birtokában meg maradnak. — Még attól is rettegnek a’ szegény Genuaiak, hogy ha hadat indítani kénszerntetnek a’ közönséges ellenség ellen, bizonyosat örökre elvesztik a’Frantziáknak költsön adott nagy summa pénzeket. — Azonban akármint iparkodjanak , lehetetlen a’ háborút el kerűlnek , kiváltképen minekutánna sok és Ang’us hadakozó hajók gyűntöttenek válna a’ Genuai kikötő helybe, és senkit sem ki , sem bé nem botsátanak, kemény meg visgálás nélkül, a’ mi a’ Frantziákhoz tartozik, el veszik. Akár Frantzia* akár Genuai hajókon talályák* Frantzia Ország. Amaz szép evangyeliomi példa beszéd , a’ ki aminémü mértékkel mér másnak, ugyan azon mértékkel fog nékie is mérettetni, néhai Orleáni hertzegben Egalitd Filepben is bétenyesedett. Ö vólt a’ mostani Fr. revolutiónak első kereke, ő volt az Egyenlőség alkotmányának ki gondolója — ő volt a’ királyi Ülő széknek lerontója — ő volt XVI Lajos Frantzia királynak leg nagyobb ellensége , ’s halálos sententziájának eggy fő oka. — Úgy gondolkozik vala eleinte, hogyha a’ királyi famíliát «ki irthatva , könnyen magáévá teheti a’ Francia koronát. Azonban másképen ütött ki a’ dolog , nékie is részesülni kellett a’ Gvillotindben. Mursíliában volt fogsága netán» e’ folyó hólynapjak 2-dik napján , délután 9 órakor Párisban .