Magyar Kurir, 1793. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)

1793-12-20 / 50. szám

”-----------• #8$ Magyar Ország. Pestről következendő nemes unszolás külde­­tett hozzánk háromszori bé iktatás végett. Eggy jó Polgárnak szives fel kiáltása. „ Magyar Országnak szerentsés polgárjai ! A’ ti hazátok tsendességben vagyon ugyan, el­lenben fordítsátok szemeiteket a’ hadakozás pia­­tzának ellenséges határaira, holott a’ szegény pol­gároknak , és földmivelő népnek élete veszede­­lemben forog , vagyona és öröksége pedig eggy emberi nemzetet meg rontó , és vért izomjuhazó nemzetiségnek prédájává leszen. Ez ellen a’ go­­nosz nemzetiség ellen hadakozik eggy vitéz s­za­bad Magyar sereg, mellynek tartására számos nemes indúlatú Urak, és jó polgárok kötelezték magokat mind addig, valameddig a’ Frantzia há­ború fog tartani. Polgárok­­ mi tsendességben , és oltalomban vagyunk kegyelmes Fejedelmünk alatt; az ő jósága, jó téteményekkel tetéz meg bennünket, az ő jósága nem engedi , hogy ezen terhes hadakozás alatt új tere vettessen jobbágyai­ra. — Ennek a’ Magyar szabad seregnek még sints elegendő segedelme. — Atyánkfiai, polgár társaink, ne íz­e nyúllyunk hozzá, ’s vigyük tökél­­letességre ezen nemes munkát! Melly ditsősé­­ges gondolat lészen ez: a’ királyért, a’hazáért, a’ vallásért, és tulajdon bátorságunkért mively­­lyük ezt. Hogyha jó szívvel akarándjuk , köny­­nyen végben vihettyük. Ki lehetne közzülünk, a­ ki napjában eggy keveset férre nem tehetne e’ végre? Miénk a’ haszon , mivel az által a* mértékletesség , és virtus nevekedni fog. Polgá­rok ! jelen vagyon az idő , és az alkalmatosság , senkinek sem fog terhére lenni ez a’ kevés se­gedelem­, egy­ed­ül a’ köz jóért szükség azt mivel­­junk. ..

Next