Magyar Kurir, 1793. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)

1793-08-02 / 10. szám

tökélletességre vitte vólna a’ capitulatiót, két ágyúval ajándékoztatott meg a’ királytól. Alig menének ki a’Sz. őrizők Moguntziából, a midőn már minden felölröl seregenként mentenek az emberek, ennek a’ különben igen szép, és virágzó , de a’ hosszas ostromoltatás által tsak nem végső pusztulásra jutott városnak, és az abban minden ki gondolható nyomorúságot és veszedelmet szenvedett lakosoknak szemlélésekre, vigasztalásokra és segítségekre. Az onnan kiköltöztek is futnak vala vissza elhagyatott szűleiknek , rokoniknak , feleségeiknek , és gyermekeiknek öleikbe, ’s könnyűvel elegyes örömmel ölelgetik vala eggymást, el felejthetetlen szabaditójok szemei láttára. — Sokan nyögnek és siránkoznak a’ hadakozás és tűz által meg emésztetett kedveseiken, Conde várának fő kormányozójává Cs. K. Obristlastinánt Dujardin tétettetett, őrizetre pedig Muray és Virzet regementei küldettenek oda bé, mellyek leg több nyomorúságot szenvedtenek az ostromlás alatt. A’ fogságba esett Fr. katonák Kolóniában ’s onnan Cseh Országba fognak vitettetni. Néhány napokkal ezelőtt az a’ hit támadóit, hogy Kalenciennest is meg a’ Cs. K. seregek. E’költött hírnek oka e’ volt, hogy Custine Generál arra kérte Kosburg hertzeget, hogy engedné meg eggy nehézkes Fr. dámának, a’ ki igen közti vagyon szűlésének napjához, onnan szabadon ki menni. A’ hertzeg meg engedte, és hogy valamelly veszedelem ne történyen az említett asszonyságon, mindjárt fejér zászlót függesztetett ki a’ Valentiai Sz. kormányozó, mellyet látván az ostromló Cs. K. seregek meg szüntenek az ágyúzástól, de mihelyt ez az asszonyság ki ment, és bátorságos helyen volt, mindjárt bé vitette a’ fejér zászlót, következésképen ismét el kezdődött az ágyúzás. Ez a’ személy Condé várába vitetett, és mivel az a’ gyanúság támadott ellene, hogy nem valósággal, hanem tsak költött képen légyen terhes, vigyázó szemen tartatik. Azonban keményen foly Valencziának ostromoltatása.