Magyar Kurir, 1793. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)

1793-11-22 / 42. szám

tál meg vigasztaltatván a’ királyné, maga eleibe vitette méhének kedves gyümöltsét, ’s illyetén ki fejezésekkel adta azt Gremene hertzeg asszony­­nak által: Asszonyom / nem szükség ezen gyerme­ket , kinek életében, és épségében az egész Ország részt veszen , kegyelmednek ajánlanom. Lehetetlen volna azt jobb kézre bíznom; de hogy annyival in­kább jobban szorgalmatoskodhasson kegyelmed an­nak gondviselésében, magamra veszem leányomnak neveltetését. A’ jelenvaló holnapnak napján , rendkívül való nagy számmal öszve gyüjtöttek a’ Jakobinus­­sok, hogy jókor meg határozhassák, a’ táborozó hadi seregekhez kellyen­­ az erőszakosan el­vé­tetett gabonát és eleséget vinni, avagy pedig Pá­­risba , a’ hol gyakorta való tsaták esnek az éhes üres gyomrokban. Ebben a’ Jakobinusok gyűlé­sében, szokása s­zerént, eggy hatalmas orátiót tar­tott Robertspierre, mellyel egyedül azért kívánunk Érd. Olvasóinkat közleni, hogy abból az új Fran­­tziák gondolkodásának módját láthassák. ,, Az mi szabadságért hadakozó seregeink, úgy­mond Robertspierre, Dumourier és Castine vezérlések alatt igen rendesen viselték magokat Belgiomban és­ Német Országban. Leg inkább az szabadság fa­jinak , és kluboknak felállításokkal töltötték ide­­jeket. Ők ettek, ittak, tántzoltak, játszottak, ’s mi fizettük meg az árát. Talált el követőket a* nevezett tartományokban szabadságokról való tu­­dományunk ? Feslett erköltsü papok , semmire való törvény tudók , korhely orvosok , kóldússá lett bankerotosok, részeges mester emberek, adós­ságba torkig álló tanátsosok, ’s több ezekhez ha­­sonló semmire kellő emberek adták mellénk ma­gokat, de koránt sem azért, mintha nagy ked­vekt lett volna a’ szabadság tudományához, ha­nem inkább azért, hogy polgár társaiknak keres­ményeiket fel próbálhassák , magokat mások elei­be tehessék, de leg inkább azért, hogy erszényün­­ket ki üresithessék. A’ mast táborozás 486g m­l*­sigba került mipékujak s e’ mellett hány ezer

Next